Zalán Tibor: Repülés-szimulátor

valami

rossz izgalom

van bennem

mintha utaznék

és tudnám

le fogom

késni a gépet

a taxi

függőlegesen

halad velem

de nem az

aszfalton hanem

valahogy át

az időn keresztül

szét

visszafelé

s nekem

saint tropez-ba

kell

mennem éppen

mert

ott valaki

már vár a kis bár

teraszán könyököl

szellő-kékben

s a

színes

kavicsok a

parti hullámok

alatt

mint szertelen

állatok

apró halak

a könnyű iszapban

szertemásznak

valami

rossz izgalom

van bennem hogy

nekem

kell gépre szállni

elutazni

landolni a tengeren

sós szélben

idegen nótákat

dudorászni

úgy századelőttiesen

zsebre

dugott kézzel

csíkos trikóban

intellektuális

matrózinas

módján kinek

se pénze se lakása

itt

se érkezése

sem maradása

s a háta

nekitámasztva a semminek

valami

rossz izgalom

van bennem hogy

valamiről

lemaradtam

nem utaztam

mikor

saint tropez hívott

hanem

maradtam itthon

mindörökre

a padlásszobai

rögökbe kapaszkodva

s

a port most

a kavargó

nyári vihar

szemembe hordja

nem

látom fent

az eget

s az

égen

keresztül

hasító repülőt

melynek

ablakából

valaki még integet

valami

rossz izgalom

van bennem

felhőkön

rázkódik a szobám

elmarad

a repülés de

vízszintesen

zuhanva

élek itt tovább

színes kavicsok

között a saint tropez-i

sós szélben

leválik rólam

lábam karom

lebegek

sötét vízben

s a tenger szagát érzem

orromban

valahová

távolabbra

úszik el tőlem fejem

nem mozdulok

ringok a

nemlét karján

ringok a zuhanásban

s nemsokára megérkezem

Megjelent a Tiszatáj 2011/3. számában.