Kagylósütés
Itt a Bajnokok reggelije. Nyárson sül a huszadik század. A világképek, a megnyúzott paradigmák. A békedíj, az ENSZ is és a görög kultúra is. S csöpög a tekintély, az álszentség, Az önelégültség, mint a zsír. Gejl reggeli. Hirosima, mint egy seb, Az égen tátong és folyik belőle a hajnal. A méz, a bankszektor nyála, Titkos affinitások portfóliója bűzlik. A háttérben Időomlás. Az Ötös számú vágóhíd. S nem veszi észre szinte senki, Hogy szuperjéggé fagy a Csomolungma, A Csendes Óceán, a Fehér Ház. Macskabölcső. Bulgakov álmában zajlik a werkfilm. A Hold Ukrajnát veszi az ölébe, a Nap Moszkvát. S a térkép fölé hajol a Nagy Mormota. Egyetlen kattintással energizálja New York felhőkarcolói között a káoszt. Angyali ujjak szövögetik, mint esővel elegy pókhálót, Mint reneszánsz szövegfonatot. Szöveghelyekre rakja tojásait a jövő. Sztrájkolnak a metafikció hangyabábjai. Kiszöknek a regény lapkai közül, Tágas mezőkön, arborétumok tavirózsái tövében Elmélkednek, mint kollektív fantázia neuronjai, S az emlékezet a historizmust a narratív holtágra okádja. A kukucskáló nyílás bezárul, mint egy blende. Elcsattan a föld alatt egy koton. Felnyit egy sört Holle anyó. Istent tanulmányozza az éj, a műveleti radar, a processzorok, Kitalálójukra koncentrálnak a szövegek, A kakasok, a szoftverek, a bárányok és a mátrix, Rábámul teremtőjére az emberiség és elbőgi magát A mindenség, a végtelen, a szundikáló relativitás, Ahogy fellapozza a könyvtestet, amit írt, a Szellem. S én, pont azzal a fellapozott oldallal betakarózom Szarvason.
