Verset olvasni megéri
INTERJÚ BAK RITA KÖLTŐ, MŰFORDÍTÓVAL
VÁRNAGY MÁRTA INTERJÚJA
Német-magyar-színháztudomány szakon végeztél, a Magyar Pszichológiai Társaság klinikai pszichológia szekciójának tagja vagy és művészetterápiás csoportokat vezetsz, jelenleg informatikai cégnél dolgozol Csehországban, egyidejűleg magyar költőként, szerkesztőként, műfordítóként jegyeznek…
– Az életrajzod izgalmas adatokat tartalmaz. Német-magyar-színháztudomány szakon végeztél a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, ugyanakkor pszichológusként a Magyar Pszichológiai Társaság klinikai pszichológia szekciójának tagja vagy és művészetterápiás csoportokat vezetsz.
Bölcsész, pszichológus, művészetterapeuta képzések után horribile dictu! jelenleg informatikai cégnél dolgozol Csehországban, egyidejűleg magyar költőként, szerkesztőként, műfordítóként jegyeznek. A világ ennyire érdekes, sokrétű, nem tudsz betelni vele, és amit lehet, szeretnél megtanulni, vagy inkább keresed a helyed a világban?
– A tanulmányaim összefüggenek, mindig is fontosnak tartottam azt, hogy egy bölcsész több nyelven beszéljen, és legyen kitekintése a világra. A nyelvvizsga minden egyetemi diploma alapfeltétele. Már iskolás koromtól nagyon komolyan vettem a nyelvtanulást.
Az irodalommal a pszichológia egyes alágai is szorosan összefüggenek. Létezik alkotáspszichológia, művészetpszichológia, művészetterápia.
Mivel a művészeti alkotásoknak nem csupán az esztétikai elemzése érdekelt, ezért pszichológiát is tanultam. Jelenleg is vezetek online művészetterápiás, ezen belül biblioterápiás csoportokat, ahol a műveket nem esztétikai szempontok szerint elemezzük. A csoporttagok egy-egy mű kapcsán elmondhatják érzéseiket, gondolataikat, és elemezzük a csoport dinamikáját is.
Csehországba a fordításaim kapcsán hívtak. Mivel keveset tudtam erről az országról, és nyitott voltam, éltem a lehetőséggel. Bár IT cégnél dolgozom, elsősorban fordítok. Igen, ez másfajta megközelítés, de én ugyanaz maradtam, aki voltam, és emellett az írói, szerkesztői, fordítói feladataimat ugyanúgy végzem.
– Hogyan mutatod be magadat egy idegennek: költő vagy, aki fordít is, vagy pszichológus, aki verset is ír, és néha fordít.
– Elsősorban költő vagyok, másodsorban műfordító, minden egyéb utána jön.
– Miért vers, és miért nem próza?
– Gyerekkoromban több regényt is írtam. A spirálfüzetek máig megvannak a gyermekkori regényeimmel. Több oka is van, amiért most verseket írok. Jelenleg jobban ki tudom fejezni a bennem lévő érzéseket, gondolatokat lírai eszközökkel, másrészt a prózaírás egyfajta életmódot is követel. Rendszeresen, hosszú időn keresztül sokat tudjon írni az ember. Praktikusan erre évekig nem volt lehetőségem.
– Költőként hol tartasz? Megtaláltad a helyed?
– Költőként úgy érzem, igen, de sokat kell még fejlődnöm. Ha valaki úgy érzi, megérkezett, számomra furcsa.
– A pszichológia, a művészetterápia mit adott a költő Bak Ritának? Mit adott a fordítói munka a költőnek?
– A művészetterápiás csoportjaim sokat adtak, adnak nekem a mai napig: kapcsolatot a kliensekkel. Szeretek beszélgetni irodalmi művekről, illetve moderálni, vezetni ilyen beszélgetéseket. Az adott művet szeretem elemezni esztétikailag is, de ezek a csoportok, beszélgetések többet, mást adnak, mintha a versek szerkezeti felépítéséről, költői képeiről beszélgetnénk. Mindazonáltal az egy másik műfaj. Ugyanolyan értékes, csak mások a szempontok, más a jellegük.
A fordítói munka sokat jelent nekem. Egyfajta kitekintés. Ha kívülről látsz valamit, új szempontok merülnek fel.
Más anyanyelvű alkotó műveiből ablakot nyitsz a világra, és ha lefordítod a műveit magyar nyelvre, bepillantást engedsz egy másik kultúrába. Másrészt kicsit szolgálat is más alkotók műveinek közvetítése.
– Van benned elégedettség, ha a verseidet olvasod?
– Nem vagyok elégedett magammal, hiszen mindig van hová fejlődnöm, ha azt érezném, hogy nincs, az nagyon rosszat jelentene. A fejlődéshez kell a motiváció is. Ez vonatkozik az emberi kapcsolatokra és az alkotásra is.
– Mit dolgozol mostanában?
– Jelenleg egy német ösztöndíjra várok, a Goethe Institut műfordítási pályázatáról van szó. Egy német író regényét készülök magyarra fordítani. A covid miatt két éve függőben van az ösztöndíj odaítélése. Remélem, hamarosan döntés születik.
– Mit tanácsolnál a kezdő költőknek?
– Kezdő költőknek azt javasolnám, hogy keressenek online felületeket, szerkesztőségeket, ahol elkezdhetnek publikálni, illetve olyan alkotóközösségeket, ahol inspirálhatják egymást, és felolvashatják a műveiket. Keressenek professzionális szerkesztőségeket. Ha már bizonyos számú művet publikáltak, elkezdhetik összeállítani a köteteiket. Magyarországon számos pályázat támogatja az alkotómunkát, kötet kiadását. Érdemes informálódni ezekről a lehetőségekről.
– Legkedvesebb versed?
– Nem tudok egy kedvenc verset, de költőt sem kiemelni. Szerkesztőként több kortárs költőt olvasok újra és újra. Értékes alkotásokkal találkozom.
– A pályatársak közül kit olvasol legszívesebben? Az olvasók ismerik a mai költők műveit? Jut elég figyelem a versekre manapság?
– Szerintem nem jut elég figyelem a versekre, holott sok erőt adhat a nap kezdetekor egy-egy vers. Utazás közben is lehet verseket hallgatni neves magyar színészek előadásában, de olvasókör vagy alkotóközösség is inspirálhat minket. Úgy is mondhatom, megéri!
Várnagy Márta
Fotó: Vass Tibor
