Tiszatájonline | 2023. április 13.

Makói Medáliák

Verses interjú Kiss Dáviddal

JANÁKY MARIANNA

Makó Város Önkormányzata 2005-ben, a József Attila Emlékévben megalapította a Makói Medáliák díjat, mellyel minden évben egy fiatal, első kötetét megjelentető, tehetséges, magyar nyelven író költőt kíván támogatni. A díjazott személyére szakmai kuratórium tesz javaslatot. amely 2010-től Turi Tímea, Bíró-Balogh Tamás és Orcsik Roland feladata. 

Idén Kiss Dávidnak ítélték a díjat. A költő 1988-ban született Sopronban. Szülővárosában, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban érettségizett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott politológus szakon. Verseit 2015 óta rendszeresen publikálja print és online folyóiratokban. Első, Medvék bolygója című kötete 2022 őszén jelent meg.

„Kiss Dávid verseit egyfajta komolyság jellemzi. Érett, néhol egyenesen bölcs ez a líra, amit érdekesen ellenpontoz szerzőjének fiatal volta. A komolyságot úgy értem, hogy nyilvánvalóan, minden igaz, amit leír: a tájak, az ősök, a beszédmódok, vagy a szerelmes elvesztése. Az igazat persze ne tévesszük össze a valódival: Kiss Dávid versei néha váratlanul átcsúsznak a fantasztikumba, majd vissza: szlalomozik évtizedek és évszázadok között, nyelvek és nevek között, szerte a Kárpát-medencében.” – írta Nádasdy Ádám a Medvék bolygója című kötet fülszövegében. 

A költő tagja a Fiatal Írók Szövetségének és az ambroozia.hu online folyóirat munkatársa.

A Makói Medáliák plakettet 2016-ban Fekete Anna vehette át, a rákövetkező évben Nagy Hajnal Csilla, 2018-ban Puskás Dániel, majd Vajna Ádám, 2020-ban Cirok Szabó István, aztán pedig Székely Örs, tavaly Lukács Flóra.

1. „Mert itt a helyed / látod / ott a neved a táblán.” (Nagy Hajnal Csilla) 

Van költő példaképed?

A bujdokló Dávid dalait dúdolom.
Mély-énem Dantéja gyakran elkárhoz.
Csokonai képei díszítik szófalam.
Ady ostorával szeretem a hazát.

A rakparton gyakran ülök le Attilához.
Megkaptam Radnóti véres képeslapját. 
Álmomban Szabó Lőrinc lepkéje voltam.
Nádasdyval együtt félem a változást.

2. „Nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét.” (Radnóti Miklós) 

Hányszor és kik iránt éreztél hasonlót?

D., I., G. –

számon tartom az összes kis
halált, melyből újjászülettem.
Folyton ezt keresem. Közben

nyüzsgök és áradok én is:
emlékszem a holnapra,
és lelkesen várom a tegnapot;
a kettő közt kitöltöm a ma
rendelkezésre álló teret.

3. „Ha nem tudsz mást, mint eldalolni / Saját fájdalmad s örömed: / Nincs rád szüksége a világnak, / S azért a szent fát félretedd.” (Petőfi Sándor) 

Volt olyan időszak, amikor abba akartad hagyni a versírást?

Mi haszna a gondolatnak,
ha nem ölthet testet szavakban,
és mi haszna a szónak, 
ha nincsen értés és figyelem.

Gondoltam, 
de nem tudtam szólni.
Szóltam, 
de nem figyelt senki.
Figyeltek, 
de néma maradtam.

4. „Kit anya szült, az mind csalódik végül.” (József Attila) 

Fel lehet erre készülni szerinted? 

Könnyebb elviselni
saját halálunk tudatát,
mint azokét, kiket 
magunknál is jobban 
szeretünk.

5. „(vétek a természet rendje ellen, / de most úgyis ez lesz a divat)”, ezeket a szavakat tőled idéztem.

Mit tart a világról az a 35 éves költő, aki vagy?

A világ: 
szeret, gyűlöl, 
örvend, retteg, 
alkot, pusztít, 
remél, akar,
ölel, taszít,
ítél, szenved.

A Föld: 
van.


Borítóterv és belső illusztrációk: Aaron Hales
Portréfotó: Rombai Péter