Tiszatájonline | 2022. május 29.

Tuti biznisz

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG

Nem tudom, ki mondta rólam először, hogy holdkóros vagyok. A mondatra tisztán emlékszem, és az azt követő suttogásra, majd anyám felkiáltására, nem lehet. Később is hallottam a szót, a szüleim szobájából. Ezután gyakran néztem a Holdat, vajon mi baj lehet ezzel, vagy velem. Senkitől se mertem megkérdezni, mit jelent, a legjobb barátomat se, aki már az elemi második osztályában rengeteg könyvet elolvasott. Féltem, hogy kinevet. A nővérem szeretett okoskodni, egy nap rákérdeztem, tudod mi az, hogy holdkóros? Nevetve válaszolt, ez egy nagy baromság, ma már senki sem hisz ebben, azt jelenti, hogy alvajáró, aki éjszaka, mély álomban a háztetőn mászkál, és nem is tud róla. Olyan hülyeség, mint a szellemek, akik visszajárnak, meg a boszorkányok, akiket megégettek a középkorban, pedig semmi bűnük sem volt. Megnyugodtam, mert azt kizártnak tartottam, hogy én ott fent mászkáljak, a fára mászás se ment olyan jól, mint a nővéremnek, mindig rám szólt, gyáva pöcs vagy, gyere feljebb, itt fent van a legtöbb érett cseresznye.

Mikor saját számítógépet kaptam, eszembe jutott, megnézhetem az interneten, mit írnak erről. Nővéremnek nem volt igaza. Létezik holdkórosság, ami azonban felnőtt korra el is múlhat. Nem akartam beavatni ebbe, őt most a fiúk érdeklik, egész nap csetel meg randira készül. Nem alszunk egy szobában, így nem tudhatja, mit csináltam éjszaka. Olyasmit is olvastam, hogy a holdkóros ágya mellé egy lavórba vizet tesznek, azért, hogy ha elindul, belelép a vízbe és felébred. Egyszer előkerült egy nagyobb műanyag edény, a nővérem az ágyam alól húzta elő. Ki akartam tépni a kezéből, értetlenül nézett rám, mi van, inkább te akarsz a pisis unokatesóval úsztatóst játszani az udvaron, legalább egy papírhajót hajtogathatnál. Nem hajtogattam, megijedtem.

A nyári vakációban a nagyszüleim nyaralójában nem volt fürdőszoba, a rozoga budi az udvar végében állt. Nem szívesen mentem oda szükség esetén, mert tele volt pókokkal, azonban egyik nap telehold volt, és a budiajtó tetején a szív alakú kis ablakon, vagyis azon a szíven keresztül megláttam a ragyogó Holdat. Nem tudtam levenni a szemem róla, nagymama kopogott, csak nem vagyok rosszul. Másnap vártam az estét, de hiába üldögéltem a szúrós faülőkén, és kergettem a pókokat. Kiléptem, felhő takarta a Holdat, így a csillagok fényesebben ragyogtak, de engem egyáltalán nem érdekeltek.

Érdekelt azonban minden, amit a Holdról olvashattam az interneten. A holdraszállás is lenyűgözött, nézegettem a holdtérképet, minden zugát megismertem a kráterekkel, és híres magyarok nevét is olvashattam ott. Nem képzeltem azt, hogy én is űrhajós lehetnék, mint sokan az osztályban, tudtam, az csak egy álom. Jegyzeteket készítettem a megfigyeléseimről, karácsonyra kis teleszkópot kértem. Esténként szabad szemmel is sokáig néztem az ablakból a fogyó vagy növekvő Holdat, nem untam rá.

Hallottam anyám hangját az ebédlőből, szólj már az öcsédnek, hogy jöjjön vacsorázni. Nővérem visszaszólt, nem zavarhatom, mindig kidob a szobájából. Megint a csillagok állását nézi, kérdezte az anyám. Nem, a csillagok nem érdeklik, csak a Hold. Nappal is azt a hatalmas Holdtérkép-posztert bámulja a falon, és teszi-veszi rajta a színes, térképbe szúrható, jelölő zászlócskákat. Ha a csillagok nyűgöznék le, az érthetőbb lenne, ez csak egy bolygó, saját fénye sincs, tudhatná. Öcsédből nem tudom, mi lesz felnőtt korában, rögeszmés, és nem tanul, foglalkozhatnál vele, az érettségit meg kéne szereznie. Nővérem nevetését hallottam. Nem jött be a szobámba. Odaültem a vacsoraasztalhoz, nem volt étvágyam.

Az érettségim közepesre sikerült. Szüleim elégedettek voltak, a továbbtanulásnak is volt esélye. Kaptam egy pénzösszeget a ballagásra, fordítsam a tanulmányaimra, jó, hogy ez a holdkórosság abbamaradt, mondta az apám. A kórosság szót hangsúlyozta, amiből értettem, hogy nem az alvajárásra gondol. Megköszöntem a pénzt. Nem tanulok tovább, mondtam. Tehát elherdálod, kiáltott apám. Nem. Megvan a tervem, ingatlanügynök leszek. Ehhez nem kell pénz, csak egy kis tanfolyam, szólt anyám. Amit én csinálok, azt nem tanfolyamon tanulják, tuti bizniszre állok rá, megtettem az első és legfontosabb lépéseket, ismerem a nemzetközi egyezményeket, már csak a céget kell bejegyeztetnem. Telket árusítok a Holdon. Ami csak egy bolygó. Elérhető.


(Megjelent a Tiszatáj 2021. július-augusztusi számában)