Radnai István versei
a halál lélekre vetkőztet
a test akármit tett s alkotott
a szellem az élet csodája
örök híd a múlandó élet
rejtély az emberiség útja
kétely acsargás kegyetlenség
ellenségek acél és kova
születünk máris szikra pattan
[…]
hulló levelek
a halál lélekre vetkőztet
a test akármit tett s alkotott
a szellem az élet csodája
örök híd a múlandó élet
rejtély az emberiség útja
kétely acsargás kegyetlenség
ellenségek acél és kova
születünk máris szikra pattan
test hús anyag mind a hant alatt
az élő mécsest gyújt imáját
hagyja mint búcsúzó virágot
a pőre lélek más ruhát hord
fény várja-e vagy sötét szárnyak
nem szólhat a test a rög alól
temető
zöldes-fehér krizantém a síron
letisztítjuk a sírkövet
hull rá a sárga lomb
mint vak emlékek
zöldes-fehér krizantém a síron
halottak estéje mindenszentek
apró fényeket hagyunk
elnyugodtak a halottak
a friss síron koszorú
horpadt hanton korhadó kereszt
kihalnak az emlékezők is
nincs többé krizantém a síron
