Picasso-versek magyarul

– Hogyan kezdődött a munka? Kitől érkezett a felkérés Picasso verseinek fordítására?

Gulyás Adrienn: – 2022 tavaszán Bognár Róberttől hallottam először a munka előkészületeiről. Ezzel egy időben érkezett a felkérés a Jaffa Kiadó szerkesztőjétől, Fejér Tamarától, hogy vegyek részt Pablo Picasso verseinek fordításában. 

Imreh András: – Harmadikként csatlakoztam a kiadó felkérésére. Érdemes tudni, hogy szemben a „régi szép időkkel”, ma már a versfordítók nemigen javasolnak ötletet a kiadóknak, mert a tapasztalatok szerint úgysem lesz belőle semmi. Amúgy is kevés versfordításkötet jelenik meg. Izgalmas vállalkozásnak ígérkezett hát Picasso, különösen mivel korábban is dolgoztunk együtt Bognár Róberttel és Gulyás Adriennel François Rabelais Gargantuáján. 

– Hogyan osztották fel maguk között a műveket, milyen szempontok alapján történt az egységesítés a munkamennyiségben a Picasso-kötet esetében?

G. A.: – Bognár Róbert az 1935-ben, én az 1936-ban, Imreh András az 1937–41 között írt verseket fordította. Picasso versei nagyon tömény, rendhagyó szövegek (ajánlom, hogy az olvasók is mértékkel fogyasszák őket, mintha erős szeszt innának): jó volt, hogy többen fordítottuk a kötetet. 

I. A.: – Valóban szükségszerű volt, hogy többen fordítsunk. Nem mértük ki mértani pontossággal, hogy melyikünk mennyi sort fordít. Jó alkotói és személyes kapcsolatot ápolunk, nem volt szükség ilyen értelemben tűpontos tagolásra. 

– Picassóra költői és operaénekesi ambíciói ellenére festőként gondolunk. Miben volt más egy képzőművész alkotásaival foglalkozni, mint egy íróéval?

I. A.: – Nem annyira festői munkássága, mint inkább a francia líra sajátosságai felől közelítettem meg ezt a tényt. Picasso festői életműve amúgy is hatalmas, és semmiképp sem mondanám, hogy otthon vagyok benne. De a költő Picasso talán radikálisabban avantgárd, mint a festő. Olyan nyelvet használt, mint kortársai közül kevesen: Breton, Soupault. Magyarul nemigen áll rendelkezésre ez a versnyelv. A műfordításban alapvetően segítenek minket a szabályok, mint a jelentéstan, de ebben az esetben nem volt viszonyítási pont. Előfordult, hogy már eléggé előre haladtam egy verssel, amikor rájöttem, hogy talán szerencsésebb egy másik értelmezés, így kezdhettem újra… Már az is megfordult a fejemben, hogy megkeresem a művek képbéli megfelelőit, de Picasso nem írt a képeihez és nem festett a verseihez. A leadás végére amúgy is egészen kifogytunk az időből, és a nyár utolsó heteiben reggeltől estig ezzel foglalkoztunk.

G. A.: – Picasso ugyanúgy kezeli a szöveget, mint a festéket a vásznon: szabadon kísérletezik és illeszt egymáshoz össze nem illő dolgokat. Ahogy egy interjúban mondta képzőművészetéről: az már legyen a dolgok baja, hogy megtalálják-e a helyüket a vásznon. A nyelv azonban ennél sokkal konvenciózusabb. Ha megbolygatjuk a mondatszerkesztést, elhagyjuk a központozást, vagy össze nem illő jelentésű szavakat teszünk egymás mellé, a végeredmény szinte sokkoló, de legalábbis bizarr és meghökkentő.

– Picasso neve miatt kapósabb lesz a kötet, mintha egy kevésbé ismert, de messze tehetségesebb költő műveiről beszélnénk? 

G. A.: – Bizonyára sokakat érdekel majd, mit alkotott a festőóriás költőként. Elképzelhető, hogy megosztja az olvasóközönséget, lesznek elfogult és kritikus olvasói is. Versei néhol talán dilettantizmussal vádolhatók, mégis átüt rajtuk Picasso alkotói zsenialitása és egyénisége. Irodalmi kuriózum, amely önmagában és összművészetileg, vagyis Picasso képzőművészeti örökségével együtt is értelmezhető.

I. A.: – Adriennhez csatlakozva, magam is érdekesnek tartom, hogy ez az ember – ismerve a körülményeket – miért kezdett írni. Kétéves korában már egyenes vonalat rajzolt, hamar kitűnt a tehetsége, ezzel ellentétben igen későn tanult meg írni és később is súlyos diszlexiával küzdött. Mégis verseket írt, ráadásul az anyanyelve helyett franciául. Pszichológus barátaimnak biztosan ajánlani fogom.

Vermes Nikolett

Jaffa Kiadó

Budapest, 2022

166 oldal, 4499 Ft