Oya Baydar: Tudjuk-e „resetelni” a világot?
Az ezévi PesText Fesztivál témája a „reset”. A reset sokjelentésű szó: a 21. század lingua francáján, angolul lenullázást, beállítást, az eredeti állapotba való visszahelyezést, újrarendezést, élezést, helyretevést is jelenthet. A legtágabban használt értelme a számítógépes nyelvből vett újraindítást-újrabeállítást jelenti.
Hogy a „reset” témáját a koronavírus-járvány miatt választották-e a szervezők, nem tudom. De azt gondolom, hogy nagyon aktuális a szó újratöltést, újraalapítást jelentő árnyalata, mert a világnak szüksége van egy resetre…
Oya Baydar (1940) török író. Kötete magyarul: Macskakaparás (2012). |
Az ezévi PesText Fesztivál témája a „reset”.
A reset sokjelentésű szó: a 21. század lingua francáján, angolul lenullázást, beállítást, az eredeti állapotba való visszahelyezést, újrarendezést, élezést, helyretevést is jelenthet. A legtágabban használt értelme a számítógépes nyelvből vett újraindítást-újrabeállítást jelenti.
Hogy a „reset” témáját a koronavírus-járvány miatt választották-e a szervezők, nem tudom. De azt gondolom, hogy nagyon aktuális a szó újratöltést, újraalapítást jelentő árnyalata, mert a világnak szüksége van egy resetre. A koronavírus-járvány világosan megmutatta, hogy ez a reset feltétlenül szükséges. Azok is elkezdték megérteni, akik elzárták fülüket a vészharangok kongása elől. Mások pedig, akik eddig azt gondolták, hogy „a lehetséges világok legjobbikában” élünk, elkezdték érteni azokat, akik azt mondták, „lehetséges másik világ”.
A kérdés az, hogy képesek leszünk-e resetelni. Képesek leszünk-e ezt az igazságtalan, egyenlőtlen, háborús és kegyetlen világot leállítani, és egy új rend szerint újraindítani? Először is, hogy állítjuk le ezt a rendet? És van-e megfelelő programunk, amit a történelem folyásába fel tudunk tölteni?
A reset szó azt is jelenti, hogy valamit visszaállítunk az eredeti állapotába. Melyik az eredeti állapot? Jó volt-e az az eredeti állapot, megéri-e ahhoz visszatérni? Honnan induljunk ki egy jobb világ alapítása érdekében?
A koronavírus-járvány első napjaiban ezt az égető kérdést reményteli módon tették fel. A „semmi se lesz már a régi” kliséjének keretei között pozitív válaszokat igyekeztek keresni. Ahogy teltek a hónapok, a kérdés és a válaszok is elvesztették elevenségüket. A vészmadarak „semmi se lesz már a régi, minden még rosszabb lesz”-kliséi, mint amilyenek az enyémek is voltak, egyre jobban elterjedtek. Nyilvánvaló, hogy a helyes válasz megtalálásához időre, alkalmazásához pedig bátorságra van szükség. A nagy kérdések nagy válaszokat igényelnek. Vajon az emberiség meg tudja-e adni ezt a választ?
Lehet, hogy túl pesszimista vagyok, de jelen feltételek között nem tartok lehetségesnek egy új, tiszta, igazságos kezdetet biztosító resetet.
Amikor a 19. század közepén Karl Marx a Tézisek Feuerbachról 11. részében azt állította, hogy „a filozófusok eddig megelégedtek azzal, hogy különbözőképpen értelmezzék a világot, pedig a valódi feladat az, hogy megváltoztassuk”, akkor egy reset-javaslatot tett. Míg addig a történelmet kritikai szemmel nézők mind megelégedtek azzal, hogy a fennálló rendszerre adatként tekintsenek, Marx a rendszer leállítását és újraindítását, azaz resetelését javasolta. A világ megváltoztatását úgy képzelte el, hogy megszünteti a kapitalista rendszert, és a helyére új programot tölt fel.
Meg lett próbálva, de nem sikerült. Hogy azért, mert az új program az alkalmazás során összeomlott, vagy mert a történelem processzorában volt meghibásodás, esetleg a program szoftverhibái miatt, netán a megvalósítók hibájából kifolyólag, nem tudom. Amit tudok, az az, hogy ha nem tudjuk leállítani a rendszert, és ami még fontosabb: ha nem tudjuk a ma mentalitását és ennek a mentalitásnak a hordozóit, a kormányzatokat megváltoztatni, akkor minden még rosszabb lesz, mint eddig volt.
Az Egészségügyi Világszervezet elnöke még egyszer megismételte az első napokban tett figyelmeztetését. Ha nem lesz nemzeti egység az országokban a járvány elleni küzdelemben, ha továbbra is hiányzik a globális szolidaritás, akkor a világ megosztottsága aggodalmai szerint tovább fog nőni. Az optimisták, akik az első napokban abban bíztak, hogy a járványnak lesznek pozitív hozadékai és fel fogja függeszteni az országok közti háborúkat, torzsalkodásokat, az országok versengését és egyet nem értését – és ezek az emberek a világ tiszta és jó emberei – hamar megértették, hogy tévedtek. A háborúk nemhogy véget értek, még jobban felizzottak, az ENSZ fegyverszüneti felhívására senki sem válaszolt, a szuperhatalmak, mint az USA és Kína még jobban belevetették magukat egymás rombolásába, démonizálásába, és egymás gazdaságának aláásásába. Az országok és a kormányok máris azon dolgoznak, hogy amennyiben a COVID-19-re gyógyírt találnának, azt ne az emberiség, hanem saját népük – és ezen belül természetesen a felső osztályok – használatára és életének megóvására biztosítsák. A vadkapitalizmus ökölszabályai még keményebb formában érvényesek, mint a járvány előtt.
A globális katasztrófát nem lehet megakadályozni a rendszer resetelése és egy jó program feltöltése nélkül. Hogyan fogjuk resetelni? Ez itt a kérdés…
Szőllőssy Balázs fordítása