Tiszatájonline | 2014. június 27.

Orcsik Roland: Bontás

Köpd ki a golyót!
Most figyelek:
a tápai öböl szelíd
partján rohad, rohad
a legendás hajó,
kiterítve, mint egy partra vont
öreg bálna-roncs.
[…]

Köpd ki a golyót!

Most figyelek:

a tápai öböl szelíd

partján rohad, rohad

a legendás hajó,

kiterítve, mint egy partra vont

öreg bálna-roncs.

A leharcolt fedélzeten

fojtottan parázsló zenét hallani,

tűhangú citerát és finom hegedűt –

köpd ki, éget a hang!

Most figyelek:

melósok bontják a maradékot,

lángvágóval esnek a hajónak,

pattan a burkolat, a fa, a vas,

mállik a festék;

a rozoga hajótaton

elővillan egy gót betű,

majd lassan a felirat:

Albatross.

Trombita harsan!

Omlik a karzat.

Rétegről rétegre a

gőzhajtású történelem.

Köpj egyet próféta!

Most figyelek:

a hajócsontvázban úgy járok,

mint egy olvadó temetőben.

Csókolom a kezét, hölgyem.

Parancsoljon, uram.

Merre van a kijárat?

Nézz messze, nézz messze,

az esti ég sárgája fölött

egy csillag buzog pirosan.

Hallod?

Fárad a cimbalom,

hullámokat kavar a szél:

elég, elég, elég, elég.