Németh Gábor Dávid: Madarak

Igazad van e, hogy haragszol?

Mindent madarakra vezettél vissza,

Darwint megszégyenítő logikával,

én egy eldobott újságra bámultam,

te magadban beszéltél rólam,

a vörösvérsejt elnevezés vitathatóságáról

(cikk a 17. oldalon),

gőzölgött a vizelet, már hidegek

az esték,

nem látlak, minden éjjel megölnek

álmodban, lassan belefagysz a

kád vizébe, egy szarvas viszket

a mellkasodban, ráncosra ázik benned

a világvége, és csak fölfelé tudsz nézni:

ázott linóleumára a mennynek.

Tudod, hogy még nem lehet, mondod,

és nem nézel rám, meggyőzően. Mindent

a madarakra vezetsz vissza,

nálad 365 nap egy hónap,

és megnyugszol.