Nemes Z. Márió kapta az idei Sziveri-díjat
Meglepetéseket tartogató, a magyar lírában igazából sehova sem sorolható fiatal költőnek ítélte oda az ismert írókból, szerkesztőkből, képzőművészekből álló kuratórium a 24. Sziveri-díjat. Nemes Z. Máriónak, a Budapesten élő, pápai származású költőnek eddig három verseskötete jelent meg… – Bartuc Gabriella beszámolója és interjúja
FÓKUSZBAN A NYUGATI DIASZPÓRA – MAGYAR NAPOK ZAJLANAK VESZPRÉMBEN
Meglepetéseket tartogató, a magyar lírában igazából sehova sem sorolható fiatal költőnek ítélte oda az ismert írókból, szerkesztőkből, képzőművészekből álló kuratórium a 24. Sziveri-díjat. Nemes Z. Máriónak, a Budapesten élő, pápai származású költőnek eddig három verseskötete jelent meg: Alkalmi magyarázatok a húsról (2006), Bauxit (2010), A hercegprímás elsírja magát (2014). A Telep csoport tagjaként indult, ma pedig az úgynevezett „budapesti horror” szcénához sorolják. A díjat, amelynek értékes része Benes József grafikusművész alkotása, a grafikusművész, valamint Porga Gyula, Veszprém város polgármestere adta át március 23-án este a veszprémi Pannon Egyetemen megtartott ünnepségen.
Reményi József Tamás, a Sziveri Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, valahol félúton Budapest és a Vajdaság között, Veszprémben talált szellemi otthonra Sziveri János, a földönfutó újvidéki költő, az Új Symposion leváltott főszerkesztője, aki száműzetésében és betegségében Budapesten talált otthonra 1990-ben bekövetkezett haláláig. A Sziveri-díjat néhány éve már Veszprémben adják át, amióta az egyetem keretein belül itt alakult meg a Sziveri Intézet. Reményi hangsúlyozta, a díjazottak irodalmi utóélete adott tekintélyt a díjnak, mert fiatal, kezdő korában megkapta többek között Babics Imre, Háy János, Orbán János Dénes, Sebők Zoltán, Szerbhorvát György, Mezei Kinga, Virág Zoltán, Lanczkor Gábor, Bencsik Orsolya és posztumusz Mátis Lívia.
Fenyvesi Ottó, a díjazott Nemes Z. Márióról mondott laudációjában kifejtette: „A terv örök, amióta művészet létezik, a tudatnak szét kell feszítenie önnön korlátait és ki kell tágítania a művek határait. Nemes Z. Márió verseiben és horrormeséiben semmilyen észlelést nem hajlandó kizárni azzal az ürüggyel, hogy túl közönséges, vagy durva. Így aztán elmegy a végsőkig a romlás, a gonosz megismerésében, olyan területeket is felderít, amelyekről az ember legszívesebben hallgat, amiktől elfordítja a fejét. Az elleplezett valóságot mutatja meg, benne a romló testtel, a húsból és őrült spermából álló valamivel, dermesztő gondolatokkal, pánikkal, zavarral, haraggal, rémülettel, gonosszal és humorral. Mert ’meghalni nevetséges’, ahogy Nemes Z. egy interjúban Nabokovot idézi.
Nemes Z. jegyzeteket készít a testi és lelki szenvedésről, mint tanítómesterei, Artaud, Lautréamont és de Sade márki. Akárcsak ez utóbbit, őt is érdeklik az emberi lény megsemmisülésének módozatai, amelyek a jelek szerint kimeríthetetlenek. Valami szélsőséges fájdalom táplálja szövegeit. Ahogyan Artaud, ő is kifinomult kapcsolatot feltételez az állati impulzusok és a legmagasabb szintű intellektuális tevékenység, az alkotás között. A művészet számára brutális cselekmény, ugyanakkor megszenvedett, különleges érzelmekkel töltött élmény. A radikális szabadság élménye, ami, hiába is tagadnánk, igencsak horrorisztikus.”
Veszprémben hétfőn hivatalosan is megkezdődtek a Magyar Napok, amelynek keretében immár hagyományosan átadják a Sziveri-díjat. A március 28-ig tartó Magyar Napok fókuszában idén a nyugati magyar diaszpóra áll rengeteg, a legkülönbözőbb jellegű, egymásba folyó eseménnyel. A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának rendezésében fellép a franciaországi Jel Színház a Wilhelm-dalokkal, Tolnai Ottó megnyitja Nagy József fotókiállítását, koncertet ad Szelevényi Ákos, András Sándorral, az Amerikából hazatelepült költővel beszélgetett Balázs Imre József, Magyarok a trópusokon a címe annak az irodalmi délutánnak, amelyen Ferdinandy György a vendég. De Veszprémbe várják Alexander Brodyt, Asher Goldsmidtet (a Fehér isten című film zeneszerzőjét), Oravecz Imrét, aki pénteken délután tart irodalmi estet. Rohmann Imre Salzburgban élő zongoraművész a Mendelssohn Kamarazenekarral ad koncertet pénteken este. A már javában zajló tudományos tanácskozások témája pedig az idegenség és modernség, a magyar diaszpóra kutatása, a magyar nyelv és kultúra műhelyei a nagyvilágban, térátlépések, valamint a magyar mint származási nyelv újratanulása.
Bartuc Gabriella