Tiszatájonline | 2023. szeptember 13.

Négy vers Robinnak

GARY SNYDER

Gary Snyder (kép forrása: Festival of Faiths)

Gary Snyder San Franciscóban született 1930-ban, a beat költőkhöz sorolják, Kerouac, és Ginsberg baráti társasághoz tartozott, előbbi róla mintázta a „Dharma Buns” főalakját. Nagy hatással volt rá a zen buddhizmus, ami után ugyan sok, a beat körbe tartozó szerző is érdeklődött, de Snyder mélyült bele a legkomolyabban közülük. Sokat utazott, és élt is Japánban, valamint Indiában tett látogatást Ginsberggel. 1968-tól irodalmat tanít a Kaliforniai egyetemen. Verseiben a természet, az amerikai indiánok, a keleti filozófia kap hangsúlyos szerepet. 1974-ben Pulitzer díjat kapott. Az ún. mélyökológiai természetvédő irányzathoz tartozik.


Éjszaka a Siuslaw erdőben

Rododendron    alatt éjszakáztam
Egész este     hulltak a szirmok
Vacogva egy     kartonlapon
A lábam a    csomagba dugva
Kezeim mélyen  a   zsebben
Alig    tudtam    aludni.
Azon járt a fejem,    amikor diákok voltunk
Együtt aludtunk     egy nagy ágyban

Mi voltunk a      legfiatalabb szerelmesek
Még mindig csak 19 évesek, amikor szakítottunk.
Mára az összes  barátunk megházasodott
Keleten tanítasz      egy iskolában
Nem zavar,      hogy így élek
Zöld dombok      a tágas kék parton
De néha kint      alszom a szabadban
Visszagondolok arra,  mikor még az enyém voltál.



Tavaszi éjszaka Shokoku-jiben.

Idén májusban lesz nyolc éve
Oregonban éjszaka egy gyümölcsösben
Sétáltunk a cseresznyefa virágok alatt.
Mindaz amire vágytam, mára elfeledtem, kivéve téged.
Itt, éjszaka
A régi főváros kertjében
Yugao remegő szellemét érzem.
Emlékszem hűvös testedre,
Meztelen volt a nyári pamut ruha alatt. 



Egy őszi reggel Shokoku-jiben

Múlt éjszaka a Plejádokat nézve 
Lehellet füstje a holdfényben,
A keserű emlékek, mint a hányás
Fojtogatták a torkom.
A sűrű őszi csillagmező alatt 
A szőnyegekre terítettem le
a hálózsákot a tornácon.
Álmomban feltűntél
(Harmadszorra kilenc év alatt)
Vadul, hidegen, és vádlón.
Szégyenkezve, dühösen ébredtem:
A szív értelmetlen harcai.
Majdnem hajnal volt. Vénusz és Jupiter.
Először láttam őket ennyire közel.



December Yase-ben

Azt mondtad, azon az októberen,
A magas, száraz fűben a gyümölcsösnél
Amikor úgy döntöttél, hogy szabad leszel,
"Valamikor majd újra, talán tíz év múlva."

A főiskola után láttalak
Egyszer. Furcsa voltál,
én pedig egy terv megszállottja.

Most már tíz év telt el:
Mindig is tudtam
merre vagy...
Elmehettem volna hozzád
Remélve, hogy visszanyerem a szerelmed.
Még mindig egyedül élsz.

De nem tettem.
Azt hittem, egyedül kell végigcsinálnom. 
Úgy is lett.

Csak az álomban, mint ma hajnalban
Tér vissza belém, húsomba vág,
Fiatal szerelmünk súlyos, lenyűgöző ereje.

Nekünk megadatott az, amit mások keresnek, amire vágynak;
Tizenkilenc évesen hagytuk ezt magunk mögött.

Ódonnak érzem magam
mintha már 
Sok életet leéltem volna.

És talán sosem tudom meg
Bolond vagyok-e
Vagy azt tettem, amit a
a karmám követel.

Kerényi Tamás fordítása