Mi mindenre lehet képes egy szótár?

TOM SCHAMP:
MINDENRE KÉPES SZÓTÁR

Tom Schamp neve és munkái nem ismeretlenek a magyar közönség számára, hiszen a Mindenre képes szótár a negyedik könyve, ami megjelent hazánkban. Akadhatnak olyanok is, akik nem (csak) könyvei, hanem a francia Djecónak tervezett játékai miatt ismerik a flamand művészt. Illetve létezhet egy nagyon kis csoport, akik 2013. április 10-én 17 óra magasságában betévedtek a Két egér gyerekkönyvesboltba és Tom Schamppal találták magukat szembe.

Tom Schamp tanulmányait a brüsszeli Sint-Lukas művészeti egyetemen kezdte, majd Lengyelországban folytatta, ahol rengeteget kísérletezett különböző technikákkal és fokozatosan fejlesztette ki saját stílusát. Képeit akrilfestékkel festi kartonpapírra. Nemcsak gyerekkönyveket illusztrál, az alkalmazott grafika több területén is alkot: plakátokat, naptárakat, képeslapokat, CD- borítókat, játékokat, weboldalakat és bélyegeket is tervezett már.

Megnézve a szerző/illusztrátor honlapján az eddig megjelent könyveit, az embernek az az érzése támad, hogy a Könyvfesztiválra magyar nyelven is megjelent kötetben, a Mindenre képes szótárban csúcsosodott ki munkássága, és minden szerzői könyve ennek volt az előtanulmánya. Ezt az érzést az is erősítheti, hogy a tavalyi év elején megjelent kötetet kicsit több mint egy év alatt tizenkét nyelvre fordították le, és folyamatban van még több kiadás. Az eredeti kiadás címlapja utal rá, hogy ennek a kötetnek is van köze Ottóhoz, aki több Schamp-böngésző főszereplője (Ottó és a város, Ottó a hóban – Csimota Kiadó), de ezt a magyarul megjelent köteten nem tüntetik fel. Azonban az „Ottó-rajongók” hamar felismerik a böngészőkből már ismert karaktereket.

A Mindenre képes szótár a böngésző és a lexikon/enciklopédia elegye.  A könyv (magyar) címében már megjelenik az a fajta nyelvi humor – ami aztán az egész könyvre jellemző lesz –, hogy egy szó több jelentéssel is bírhat, vagy az összetett szavak töveit felcserélve egészen más jelentést kaphatunk, illetve az áthallásoknak is jut szerep bőven. Ezeket pedig felerősítik az illusztrációk. Jó példa erre az Eközben a kertben résznél megjelenő kutyafodrász, aki foglalkozását tekintve fodrász kutya, kezében ollóval, vagy a Kezdődik az iskola témakörnél elhangzó kifejezés: „Falom a könyveket!”, amikor megjelenik egy olvasó macska és egy uzsonnázó gyerek, akinek a szendvicse hasonlít egy könyvre. Tehát nem egy egyszerű szótárról van itt szó, hiszen nem csak szavakkal, hanem kifejezésekkel, mondatokkal, időnkét párbeszédekkel is találkozik az olvasó, amiket a nyelviségnek hála, keresztül kasul facsar ki a könyv alkotója. Komoly esély van arra, hogy ez a könyv lehet a mostani gyerekek Tesz-Vesz városa, főszerepben Ottóval, a macskával. (És kinek ne jutna ekkor eszébe Cicó a Tesz-Vesz városból?!)

A könyv bemutatkozással kezdődik (ahogy illik az első találkozásnál), ebből megtudhatja az olvasó, hogy Ottó a szüleivel él, és kik azok, akik kísérik mindennapjait. Az itt megjelenő szereplőket kell megkeresni az oldalpárokon, ez adja a böngészés alapját, indítja el a felfedezést. A tartalomból kiderül, hogy Ottó egy évét követhetjük nyomon. A felfedezés az Otthonnal kezdődik és az Elefánt memória elnevezésű álommal ér véget, a kettő közé pedig szinte bármilyen témakör belefér.

A könyvet lapozgató gyerek nem csak az ételekkel, italokkal, járművekkel, állatokkal, évszakokkal, a víz feletti és alatti világgal, az utazással, az iskolával (és így tovább) ismerkedhet meg. Ebben a kötetben találkozhatunk különféle szokásokkal, a felnőttek hétköznapjaival és mindennapi problémáival, végig megtartva a gyermeki nézőpontot. Olyan mondatok „hangzanak el” az oldalpárokon, mint a „Csilla Csacsi a pénztárban ül, de munka után szívesen fest”, majd a képzőművészetről szóló részben látjuk is, amint ezt a tevékenységet űzi. Vagy: „A ruhaválasztás nem könnyű” – és valljuk be mindenki ezzel küzd munkába menetel előtt reggelente. Számtalan ezekhez hasonló mondatot ki lehetne ragadni a könyvből, amik kérdéseket vethetnek fel, vagy beszélgetéseket indíthatnak el a minket körülvevő mindennapokról. Hiszen biztosan annak a pénztárosnőnek is van valami hobbija, akivel a sarki boltban találkozunk nap mint nap.

A humor többféle módon is megjelenik a kötetben, nem csak a szavak többértelműségével, többletjelentésével vagy az áthallással játszik a szerző. Tom Schamp felhasználja a sokak által ismert reklámokat vagy a popkultúra más elemeit, illetve reflektál több elismert képzőművészeti alkotásra. Megjelenik a bolt polcain a Uncle Ben’s rizs, vagy a Chiquitia banán, illetve utalást tesz a Szabadítsátok ki Willyt! című filmre a víz alatti részben. Igaz, feltételezi olvasójáról, hogy ismeri a film eredet címét (Free Willy), hiszen a  Free Wifi kifejezéssel idézi meg azt. Az Andy Warhol által sokszor megfestett Campbell leveskonzerv, mint Warhol Soup konzervtorony, míg Marcel Duschamp Forrása a „Lehúzta Duschamp?” kérdéssel együtt jelenik meg az illusztráción. De olyan mitológiai utalást is találhat benne az olvasó, mint a kertben önmagát nézegető margaréta, aki a „Nárcisz?” kérdésre válaszol. Ez a pár példa jól tükrözi, miben is áll a szerző védjegye.

A Mindenre képes szótárban minden (unalmas) hétköznapi tevékenység izgalmassá válik, ez a kötet erre is képes! Az olvasni még nem tudó gyerek a böngésző funkcióját élvezheti a könyvnek, az olvasni tudó gyerek számára pedig minden mondat megtelik mögöttes tartalommal, ahogyan a szülő számára is, aki, ha leül böngészgető gyereke mellé, biztosan nem bírja ki, hogy ne böngésszen ő maga ő is, hiszen talál olyan részleteket, ami kifejezetten neki szól.

Kelemen Réka

Tom Schamp: Mindenre képes szótár – Világra szóló böngésző

Kolibri Kiadó, 2017

64 oldal, 4999 Ft

Fotó: Mészáros János