tiszatáj | 2021. szeptember 3.

Megjelent Tandori Dezső „utolsó” könyve

A szegedi Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent Tandori Dezső Felplusztulás, leplusztulás című kötete, mely az író halála előtt lezárt és átadott utolsó kéziratainak anyagát tartalmazza. A vegyes műfajú – prózaverseket és rímes költői darabokat, aforisztikus műveket, esszéket és ideogrammákat egyaránt magába foglaló – gyűjtemény a kései Tandori híradása részben változatlanul megtartott, részben pusztuló és eltűnőfélben lévő, de még töredékes állapotában is felismerhető és megörökítésre méltó világáról és világából, a világnak.

A szegedi Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent Tandori Dezső Felplusztulás, leplusztulás című kötete, mely az író halála előtt lezárt és átadott utolsó kéziratainak anyagát tartalmazza. A vegyes műfajú – prózaverseket és rímes költői darabokat, aforisztikus műveket, esszéket és ideogrammákat egyaránt magába foglaló – gyűjtemény a kései Tandori híradása részben változatlanul megtartott, részben pusztuló és eltűnőfélben lévő, de még töredékes állapotában is felismerhető és megörökítésre méltó világáról és világából, a világnak. A 8 nagy fejezetbe rendeződő kompozíció egyrészről példás összegzése annak az életműnek, mely az 1960-as évek elejétől, de legalább az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek című kötet sokat idézett és elemzett, ma is eleven költészetétől megtestesítette a hazai irodalmi progresszió, a megalkuvás nélküli alkotás egy módját, magányosan művelt, de egyáltalán nem kevesekhez szóló lehetőségét. Tandorinak a magyar líra történetében „kopernikuszi fordulatként” jellemzett korai feltűnései, majd világészlelésének az elmúlt évtizedek során kitartó és mind újabb műfajokra adaptált megmutatkozásai természetesen kapcsolódnak össze a mostani kötet pazar, és e költői-írói nyelv minden erejét és lehetőségét még egyszer összegyűjtő és megcsillogtató „plusztulás”-víziójával. A nagy gesztusokat mellőző, az elmúlás poétikai közhelyeit messzire elkerülő emberi-művészi hozzáállás a kis, szinte forma alatti formák, redukált dallamok és minimális eszközök segítségével hozza létre a búcsú sosem patetikus, mégis megindító panorámaképeit. A lakásba, szobába és fogyó időbe beszorult szavak, mondatok, jelzések, a kiterjedés és terjedés minden fizikai törvényszerűségének ellentmondva, utánozhatatlan tágasságú irodalmi térből hoznak meghívást számunkra. Tandori ugyanis nincs egyedül, a visszafordíthatatlan magány képei egyre a kulturális és emberi kapcsolatfelvétel alkalmaiba váltanak: magánszentjei és megidézettjei, KosztoláRnyitól Kurtág Györgyig nyilvánvalóan a virrasztás házigazdái, a végtelen beszélgetés fenntartói. „Minden megvolt. Minden. Meg: volt.” – írja le a kötet talán-főszereplőjével, a hajdan útnak indító, most végig-kísérő Ottlikkal együtt Tandori a kifordult-biztató ősigét.

Tandori Dezső halála a könyv anyagát láthatatlanul átalakította. Ezt a sajátos filológiai határhelyzetet, mely a könyv megszületésének auráját jelenti, a kiadvány szándék szerint nem kikerüli, hanem megörökíti és értelmezi is. A kötet így egyszerre tekinthető az utolsó Tandori-kötetnek és e kötet készületét rögzítő dokumentumnak. A rendhagyó tipográfiai megoldások, a Tandori találékonyságához illő eljárások alkalmazása, reményeink szerint, biztosítják író és olvasói méltó körülmények között történő találkozását.

Tóth Ákos
A kötet szerkesztője

Tiszatáj Könyvek

Szeged, 2021

320 oldal, 4490 Ft helyett 4176 Ft

Kapható a Líra könyvhálózatában, az Írók Boltjában és megrendelhető a kiadó címén: [email protected]