Médiatudatos olvasók, olvasó kütyüfüggők

ÍRJ FORGATÓKÖNYVET, FORGASS ANIMÁCIÓS FILMET!

Legyünk akár gyerekek, akár felnőttek, erősen függünk az okoseszközöktől: mindig kéznél vannak, kényszeresen nézegetjük őket újra meg újra, nélkülözhetetlenek a tanuláshoz vagy a munkához, és ijesztően lopják az időt. De hogyan lehet a kisgyerekek érdeklődéséből, a kamaszok kütyüfüggőségéből, ami a szülőknek és az iskolának olyan sok bosszúságot okoz, előnyt kovácsolni? Például úgy, hogy feladatokat kapnak hozzájuk! Máris itt van például egy animációfilmes pályázat.

Az általános iskola felső tagozatától a középiskola végéig egyre inkább adja magát, hogy az iskola építsen a gyerekek okoseszközeire, hiszen ezek mindig kéznél vannak, és a Nemzeti alaptanterv is kiemelt fejlesztési területként nevezi meg a médiatudatosságra nevelést. Egyre több szaktanár ad projektfeladatot a diákoknak, amelyekhez fotóriportot, interjút, kisfilmet is készíthetnek. A klasszikus felépítésű tanórákon egyre általánosabb, hogy előkerülnek a kütyük: a kiselőadásokhoz látványos ppt-ket varázsolnak, az órán megoldják a technikai nehézségeket – például ha éppen nincs magnó és nem működik a számítógép, nagy valószínűséggel előkerül egy minihangszóró, és már hallhatja is az osztály okostelefonról, hogyan szavalja Sinkovits Imre az Egy mondat a zsarnokságról című verset.

Az infokommunikációs technika szuper lehetőségeket rejt, ugyanakkor nagyon komoly veszélyei vannak. A médiatudatosságra nevelés célja, hogy az érem mindkét oldalával tisztában legyen az a fiatal felnőtt, aki kikerül az iskolából, vagyis okosan használja a kütyüket, kialakuljon benne a kritikus, értő hozzáállás a média világához. Nem könnyű feladat jut az iskolának, ez nyilvánvaló, különösen úgy, hogy a pedagógusok nem ritkán kevésbé médiatudatosak, mint a diákjaik. Vannak továbbképzések, ingyenes anyagok, cikkek, fórumok, ahová szakmai-módszertani segítségért lehet fordulni – és vannak olyan piaci szereplők, akik (nyilván részben a reklámérték miatt is) pályázatokkal, segédanyagokkal igyekeznek megszólítani a diákokat, szülőket és pedagógusokat.

Ilyen például a Cartoon Network csatorna. A CN univerzumot a most iskolás gyerekek szüleinek sem kell bemutatni, hiszen ha mást nem, a kilencvenes évek sorozatait biztosan ismerik (Dexter laboratóriuma, Boci és Pipi, Pindúr Pandúrok stb.). A kétezres évekre a Cartoon Network és a hasonló animációs csatornák kvázi szinonimáivá váltak a tévé előtt passzívan bámulós délutánoknak, és nem teljesen jogosan, a vizuális szennyezésnek. A Cartoon Networköt persze mindig nézték, nézik a gyerekek, de a brand számára legalább ennyire fontos az is, hogy a rögzült közhelyeket eltávolítsa magától. Például úgy, hogy magyarországi szaktanárokat kér fel óratervek, segédanyagok készítésére az animáció alapjairól, amelyeket elérhetővé tesznek az iskolák számára. Hosszú évek óta pedagógiai szempontból is izgalmas pályázatokkal, lehetőségekkel rukkol elő a Cartoon Network, idén például harmadszorra hirdeti meg Európa-, Afrika- és Közel-Kelet-szerte alkotói programját, a Cartoon Network Képzeletműhelyt.

Kütyüfüggésből előhívni a kreativitást

A pályaművek elbírásának szakmai közreműködője az egyik magyar start-up sikersztori, a BOOKR Kids is. A BOOKR Kids Mesetár egy folyamatosan bővülő interaktív mesekönyvtár alkalmazás mobilra és tabletre. A gyűjtemény eredeti sikerkönyvek interaktív változataiból áll, olvasás- és képességfejlesztő funkciókkal. A BOOKR Kids ezzel egyszerre támogatja az olvasóvá nevelést és a médiatudatosságra nevelést: egy lehetséges módját mutatva meg annak, hogyan lehet úgy használni az okoseszközöket, hogy az irodalom ne veszítse el a gyerekolvasókat. A Képzeletműhely Pályázat részleteivel kapcsolatban a BOOKR Kids projektmenedzserét, Boldog Annát kérdeztük.

Milyen előnyét, hátrányát látod annak, hogy a gyerekek kezébe beleragadtak az okostelefonok, tabletek?
Tény, hogy a mostani fiatal generáció valóban odavan a képernyőkért. Úgy gondoljuk, hogy nem a korlátozás, hanem a tabletekkel, mobilokkal töltött idő értékessé tétele a kulcs: ha nem érdeklődik a gyerek például a könyvek iránt, miért ne adhatnánk a kezébe ugyanazt tableten?  Az okoseszközöket kiválóan tudnánk az élményalapú oktatás szolgálatába állítani, és ezt a szemléletet követi a BOOKR Kids is: az olvasást, az olvasás elsajátítását kívánja a mai gyerekek igényeit jobban kielégítő élménnyé varázsolni.

Mit tanácsolnál a pedagógusoknak, szülőknek, akik sokszor kevésbé médiatudatosak, mint a diákjaik, gyerekeik, hogyan lehet, milyen alapelvek mentén médiatudatosan nevelni?
Egyértelműen a nyitottság a kulcsfontosságú tényező, viszont nem feltétlenül kell ezt generációs különbséghez kötni, inkább eszközhasználati ismérvről van szó. A szülők, pedagógusok felelőssége abban van, hogy a szükséges kritikával illessék a médiatudatosság elsajátításának alternatíváit, ugyanakkor nyitottsággal is kezeljék az újításokat.

A Képzeletműhely Pályázaton való indulás milyen pluszt adhat a gyerekeknek?
A pályázat teret ad annak, hogy a gyerekek tényleg merjenek álmodni. A különböző kategóriákkal felhívja a figyelmüket arra, milyen sokféle módon fejezhetik ki magukat, azt sugallja feléjük, hogy akár ők is lehetnek egyek a legendás mesék kitalálói közül. Egy rajzpályázat mindig klassz, de a Cartoon Network színeiben futó Képzeletműhely – ami egy teljes kreatív pályázattá nőtte ki magát –  mégis csak kimondottan „menőnek” tetszhet egy gyerek, kiskamasz számára a mögötte álló múlt és világhírű történetek miatt. Az animációs kisfilm készítése az alkotás öröme révén növeli a gyerekek kompetencia-érzését, a készségek kibontakozását, lehetőséget ad a csoportmunkára, ezáltal fejleszti az együttműködési készségeket. A verbális kifejezéssel nehezebben boldoguló tanulók számára lehetőséget ad a téma vizuális feldolgozására, ösztönzi a gyerekeket a logikus gondolkodásra, a vizuális feldolgozással segíti az információk rögzítését, könnyebbé teszi az előhívást.

4 éves kortól lehet pályázni, elsőre talán megdöbbentő lehet, hogy már ilyen kicsiket is megszólít a pályázat. Hogy látod: alulértékeljük vajon a gyerekek ügyességét a vizuális és infokommunikációs technikák használatában?
Éppen nemrég beszélgettünk arről az egyik animátorunkkal,mennyire fontos, hogy a gyerekek már a kezdetek kezdetén megvalósíthassák vizuálisan is azt, ami a fejükben van. Nagyon hamar a másolásra késztetjük őket, pedig a fantáziájuk és ügyességük határtalan, csak teret kellene engedni nekik! Könnyen el tudom képzelni, hogy a következő világhírű karakter egy 4 éves fejéből pattanjon ki.

Mit tanácsolsz a pályázaton induló gyerekeknek, hogyan vágjanak neki pl. a filmkészítésnek, forgatókönyvírásnak?
A gyerekeket akarva-akaratlanul körbeveszi manapság a videójátékok és a profi videók tömkelege. Minap egy barátom mutatta, hogy az 5 éves balettező kislányafélperces táncvideót vágott össze magának telefonon tökéletes vágóképekkel, képbeállításokkal. A mai gyerekek vizuális kultúrája nagyon fejlett! A történetírással kapcsolatban pedig sokat segíthet nekik az olyan szövegek olvasása, amelyek könnyen felismerhető történet-blokkokból állnak, mint például a népmesék. Egy 5-10 éves gyerek fejében a forgatókönyv és a mese nem nagyon válik még el egymástól, így érdemes egyszerre az egyszerűen elérhető, mobil videóvágással, rajzolással kezdeni.

Illetve érdemes felnőttként is megfogadni néhány tanácsot, hiszen a kisebb gyerekek valószínűleg közös alkotással készítik el a pályaművet. A Képzeletműhely „kiskátéja” három aranyszabályt fogalmaz meg:

• Hibázni ér – ez az első és legfontosabb szabály. Ha végképp nem megy, másoljunk, majd ezután eresszük szabadjára a fantáziánkat.
• Próbáljunk ki többféle vizuális megjelenítési módot, mutassuk meg a gyerekeknek, milyen eltérő módszerekkel, kifejezésmóddal lehet egy-egy témához állni.
• Soha ne irányítsuk a gyerekek munkáját, ne erőltessünk rájuk az általunk jónak vélt megoldásokat, hisz itt épp az a fontos, hogy ők fedezhessék fel saját magukat!

A Cartoon Network márka nem feltétlenül cseng pozitívan a pedagógusok, tudatos szülők körében. Hogy látod, mi az, amiben a csatorna kifejezetten progresszív?

Például mer humorral beszélni olyan mindennapi kérdésekről, mint az első szerelem, a szülő-gyerek konfliktus vagy az iskolai konfliktusok, vagy olyan reális problémákról, mint mondjuk a kamaszkori internetfüggőség. Mondok egy példát: ha a gyerekek azt látják, hogy a mesében minden szép és jó, mindenki mindig nagyon kedves, és nincsenek konfliktusok, vagy ha vannak, azok irreálisan könnyen megoldódnak, akkor a gyereket előbb-utóbb frusztrálni fogja a mese és a valóság közti eltérés, feloldhatatlan konfliktusba kerül a világgal. A csatorna egyik legnépszerűbb sorozata, a Gumball csodálatos világában például valódi morális dilemmákkal találkoznak a szereplők, amelyre vagy humoros, vagy az életből vett, de bátran vállalható, etikus megoldásokat találnak, anélkül hogy a sorozat didaktikus lenne. Az Angelo rulez című sorozatban pedig a főszereplő egy ízig-vérig mai kisfiú, aki csodálatos találmányait a szülők és a tanárok, azaz a felnőttek kicselezésére veti be, de közben nem esik ki a „vagány, de jó érzésű gyerek” szerepéből.

A csatorna egyedülálló képi humora is ide tartozik, amelynek legendás megteremtői, köztük Genndy Tartakovsky  (Dexter laboratóriuma, Tini titánok) és Craig McCracken (Pindúr Pandúrok) olyan vizuális világot kreáltak, amely első ránézésre azonosítható, képi és szituatív humorral átszőtt, egyedi világ.

Tippek animációsfilm-készítéshez

A Képzeletműhelyhez kapcsolódóan edukációs weboldalt is készített a Cartoon Network csatorna, ezt bárki elérheti, ingyenesen használhatja – nemcsak a pályaművek készítéséhez. Az oldalon található feladatokon keresztül az animációs film készítésének lépéseiből kapnak ízelítőt a gyerekek, például kipróbálhatják, hogyan készül a képes forgatókönyv, hogyan lehet párbeszédeket írni, hogyan működnek a különböző animációs technikák, például a stop-motion, vagy mit jelent az animáció esetében a rajzolás, a színezés, a vágás. Kis összefoglalóval itt is segítünk.

1. Gyakoroljuk az egyszerű tárgyak megrajzolását!

A bonyolultnak tűnő tárgyak, figurák megrajzolása egészen egyszerű, hétköznapi formákból áll össze (pl. egy virágból, egy fából, egy házból vagy egy almából). Rajzoláshoz használhatunk ceruzát, filctollat, zsírkrétát, esetleg nagyobbaknál szenet, akvarell krétát, festékeket (tempera, vízfesték, akril festék). Kezdetben a vastagabb, háromszög alakú ceruza, a marokkréta lehet segítségünkre.

2. Találjunk ki egy egyszerű történetet!

Rajzoljuk meg az animáció alapját, a képes forgatókönyvet! A  képes forgatókönyv az egyes jelenetek rajzos változatát tartalmazza, de gyakran a szereplők szövegét, illetve különféle technikai utasításokat is, mint például a kameramozgás. Kezdhetjük akár egy félkész forgatókönyv kiegészítésével, gyakorolhatjuk külön a párbeszédírást is, majd megalkothatjuk saját forgatókönyvünket.

3.1 Az animációs technika kiválasztása: stop-motion

Sokféle animáció létezik, a legegyszerűbb az úgynevezett stop-motion, amelyben pl. gyurmafigurákat mozgatva minden egyes fázisról képkockákat készítünk, majd egy egyszerű (ingyenesen letölthető program) segítségével a képkockákat filmmé fűzzük össze. Ha nem kifejezetten papír alapú megjelenítéssel szeretnénk alkotni, készíthetünk térbeli alkotásokat, gyurmázhatunk, erre is rengeteg lehetőség van: kezdhetjük akár hagyományos, akár só-liszt gyurmával, süthető gyurmával, de a nagyobb gyerekek agyaggal is izgalmas dolgokat készíthetnek. Térbeli megjelenítésre kartont, erősebb papírt, hurkapálcát, fadarabokat, mindenféle otthon talált anyagot felhasználhatunk. A lényeg, hogy a figurákból, háttérből rendezzünk egy jelenetet, amit aztán filmre rögzítünk. (Ehhez további segítség itt.)

3.2 Az animációs technika kiválasztása: rajzos animáció

A különböző technikák között egészen egyszerűek is vannak, amelyekkel kifejezetten látványos képek készülhetnek. Próbáljuk ki például egy hatalmas felületen a festékeket, ragasztásos technikákat és a marokkrétákat. A nagyméretű lapokra ragasztott papírfecnikkel – vagy ezt kiegészítve festéssel, rajzolással – szintén izgalmas képek születhetnek. A rajzos animációt egyszerű fázisrajzos művelettel érdemes kezdeni (például egy csóváló kutyafarok megrajzolásával).

Varga Betti