Kormányos Ákos versei

Feldolgozva

Németh Zoltánnak

megjött a köteted

a perverzió méltósága

átolvastam

az egészet

többször is

komolyan mondom

előlaptól a hátlapig átnyálaztam

aznap egész este ujjaztam magam

férfi létemre

aznap éjjel először ujjaztam magam férfi létemre

(illetve kicsi koromban is ujjaztam magam

de ez majd évek múlva fog eszembe jutni)

aztán másnap is ujjaztam magam

nem bírtam tovább uralni

és

felnyomtam magamnak a köteted

Hungarikum

Hallom ahogy pisilsz.

Metélés

Helyileg érzéstelenítettek.

Az orvos egy hatalmas fémcsipesszel

fertőtlenített kendőt markolt,

és durván, magabiztosan

dörzsölte vele az érintett területet.

Hét injekciót kaptam. Nem tudnám

megmondani, hogy a makkomba vagy

a fitymába, de arra biztosan emlékszem,

hogy hét volt.

Egy,

kettő,

három,

négy,

öt,

a hat és a hét már nem fájt.

Addigra beütött a többi.

Az első annyira fájt, azt hittem

letépem a fémrudat, amit a nyakam fölé helyeztek,

nehogy felhajoljak és ránézzek

a felvágott farkamra.

Féltek, hogy azonnal elájulok.

Előtte még talán el is hányom magam.

Én inkább attól féltem, hogy merevedésem lesz

a látványtól.

Megnyugodtam.

Hatni kezdett az injekció,

ettől fogva nem éreztem, hogy mi történik,

csak találgattam az orvos és a nővérek szóváltásából.

Arról beszélgettek, hogy éppen négyfelé

vágják a fitymám. Úgy képzelem, ahogy a banánt

is hámozzuk. Majd egyenként a négy

lehajtott részt a makk fölött levágták.

Minden szikés jelenetet hangos gépzaj követett.

Varrógépre emlékeztetett a hangja,

folyamatos, ütemes kattogás.

TÁK-TÁK-TÁK-TÁK-TÁK

szelte a farkamon a bőrt a tű.

A negyedik alkalom után

közölték velem, hogy kész vagyunk.

Erre a pillanatra készültem eleje óta.

Vissza akartam pillantani a műtőasztalra.

Látni akartam a farkamból kiömlött vért.

A nővér azonban profi volt,

megsejthette mire készülök,

felsegített, hátra akartam rántani a fejem,

de ő teljes testével átkarolt. Fejem a saját feje mögé nyomta

másik kezével pedig precíz mozdulattal összeszedte

a véres ágyneműket a hátam mögött egy pillanat alatt.

Ölelkezésünk egészen romantikusra sikeredett,

beleszámítva a meztelenségemet, a műtő véres gennyes büdös szagát,

és hogy még csurgott felvágott-összevarrt farkamból a vér.

Rettegtem elmenni pisilni,

egy ponton túl viszont muszáj volt.

Addig megnézni se mertem. A pisilés zökkenőmentesen

zajlott.

Ahogy visszaértem a szobába megvizsgáltam.

Véres nyálka borította. Vörös volt és kék.

A makk mögött húzódó részt és a bőrt

műanyag csomók varrták össze. Olyan volt, mint a

szögesdrót. Megnyugodtam, hogy elég biztosnak tűnik.

Akkor vettem észre a farkam alján lévő

hatalmas véraláfutást. Akkora volt, mint az öklöm.

Napok alatt sem tudott meggyőzni se az orvos, se

más, hogy az nem fog szétszakadni. Rettegtem.

Persze valahol izgatott a dolog, de közben mégis az én farkam van veszélyben.

Hetek alatt sem múlt el. Csak a színét változtatta

kék, fekete, vörös, kék, vörös, néhanapján zöld.

A párom el volt ámulva.

Miközben teával borogatta, ahogy az orvos kérte,

mindig megvizsgálta. A szögesdrótokat, az öklömnyi vérzsákot, a kidudorodó

ereket. „Akkora vagy, mint egy ló” mondogatta.

Ez a lószerszám azonban még hónapokig kivonva a forgalomból.

Az esték még valahogy elmúltak.

Kis fájdalommal, kis ijedtséggel.

De a hajnali merevedések őrületesek voltak.

A megfeszült farkam küzdött a gravitációval

hasán a hatalmas vérömlennyel,

mindeközben a megfeszülő bőr kezdte

szétfeszíteni a műanyag varrást. Egyik oldalról a bőr,

a másik oldalon a makkom próbálta kivájni magát

a szögesdrótból.

Azonnal az oldalamra fordultam, hogy hamarabb elmúljon

a merevedés. A hatalmas véres, lüktető elkorcsosult pénisz

a combomra zuhant, és mire felkiáltottam volna a fájdalomtól, már éreztem,

hogy megérte, mert a vér húzódik vissza.

Két hónap után lehet először maszturbálni,

hat hónap után bírja a puncit,

kilenc hónap, de inkább egy év, mire mehet análisan.

Ezt mondta az orvos. Az első maszturbálás

kínkeserves volt. Még mindig volt egy kicsi véraláfutásos

puttony az alján, és itt-ott a varrat sem szívódott még fel.

Tovább viszont nem lehetett bírni. Két hónap.

Az erekciók ekkor már egy ideje nem fájtak, sőt.

A testhez még mindig nem érhettem sehol. Megpróbáltam néhány ujjammal

kizárólag a makkot dörgölni, ami meghozta az eredményt, illetve mégse.

Kőkemény merevedések voltak, és minden alkalommal meg is állt a szívem

egy pillanatra, csak éppen nem lövelltem el. Azt hittem megőrülök,

újra és újra kifárasztottam a tüdőm, a szívem. Különféle pornófilmek

váltották egymást. Aztán valamikor néhány óra próbálkozás után,

egyszer csak kicsorgattam magamból két hónap

keserveit. Borzasztó kevés. Ha nem lettem volna

őrületesen hálás és fáradt, még talán fel is csesződöm.

(Megjelent a Tiszatáj 2018. októberi számában)

Kapcsolódó írásunk:

Az őszinteség agressziója (Ferencz-Fehér Dorottya interjúja Kormányos Ákossal) >>>