Kinyújtózó Facebook

I. rész

Másodszorra veszlek kézbe most, hogy beszélgetni szeretnék veled. Hihetetlen amennyi tudás ebben a könyvben van, pedig csak az emberre koncentrálva, finoman tanítva a mi, mai járványunk kapcsán teszi. Amennyi szép- + szórakoztató irodalmi és tudományos kötetre, filmre van ebben a műben utalás, ki tudná elolvasni, megnézni? Ha szaporodhatnék, mint a vírusok, én kész lennék rá! Hát, azt se tudom, ki tudná utánozni a kötet szövegeinek felfelé ívelését! Mint a fertőzöttek száma emelkedik a könyv tudáshalmaza, netze. Elnézést kérek, kedves Olvasó előre is, mert egyre inkább szaporodni fognak a kérdéseim is in the name of the pandemie. Ha jó érzés téged kézbe venni, akkor az legalább annyira köszönhető szerződ után Binder Natália kollázsának, amely a borítóra került, és Szalai Miklósnak, a borítótervezőnek.

1. Miért választottad ezt a nevet?

…, megszületik a karanténköltészet, a karanténdráma, a vírusnapló és a dokumentumregény új műfaja… Ezt a kreatív robbanást nevezzük 2020 márciusa óta pandémiai karanténkultúrának.

2. Mi célja van ennek a műfajturmixnak?

Szinte minden műfaj a személyes kontaktusok gyors átkapcsolását hangsúlyozza, erősen sugallva azt, hogy bár bizonyos szempontból mindenki különálló sziget, mégis része ugyanannak a mintázatnak: összeköt minket egy, a vírusterjedéshez hasonló szerkezetű hálózat.

3. Mi az az új típusú robinzonád? 

… a defoe-i klasszikus műfaj szabályait a térváltás nélküli utazás képletei mentén újították meg… Ezek kontextusát alkotják a családi előadások vagy a „de profundis” alakzatát dinamizáló kommentárok, melyek egy része szórakoztató társadalomkritikaként az intézmények teherbírásáról szól személyes perspektívából.

4. Hogyan jöhetett létre a V-generáció?

A virtuális együttlét tereiben zajló folyamatok pár hét leforgása alatt (tehát igen gyorsan) éreztették, hogy új, az eddigiektől eltérő generációs tudat van kialakulóban. 2020 márciusában már szakértői hozzászólásokban is felbukkant.

5. Mi söpört végig a kihalt utcákon? 

A maszkviselés első divathulláma… 2020 februárjában-márciusában világszerte olyan graffitik jelentek meg a házfalakon, melyek maszkos hősöket ábrázoltak mindennapi szituációkban, művészeti és popkulturális kontextusban vagy egyszerűen a karanténkultúra reflexiójaként.

6. Más módokon is megjelentek élvezhető, látható, szórakozást nyújtó tevékenységek?

A karanténkultúra vizuális aspektusaihoz egy-két átfogó jelenség is hozzátartozik. Először is a háztartásokban kibontakozó és sok irányba kiterjedő, képi indíttatású amatőrtevékenység, otthoni barkácsolás ugyancsak korszakos eseményhálózattá vált, melyet jótékonyan keresztezett a professzionális produkciók mintázata is.

7. A karanténkultúra performatív rétegében briliáns darabok születtek, mondtad. Hogyan kezdődött?

Először is, az előadói identitás átalakult a home office mintájára; például a zeneiparban újjáéledt a rögtönzés hangminőségtől független változata, amely belesimult a „csináld magad”-produkciók uralta felvételdömpingbe.

8. Meglepődtem az immunológiai esszé kategória kifejezésen is. Hogy érted ezt?

… úgy segít megérteni a speciális állapotokat, hogy közben mentes marad a járvánnyal kapcsolatos közkeletű tévhitektől, így kondicionálja az olvasók faktoidokkal szembeni immunrendszerét is. Eközben tág érzelemskálát fut be, ugyanakkor elkerüli a hatásvadász kliséket.

9. Jót nevettem azon, amikor azt mondtad egyszer, hogy a Facebook pedig kinyújtózhatott. Egyáltalán mi az fb szerinted?

A Facebook multinarratív felület, számos lehetőséget kínál a felhasználóknak az önprezencia megvalósításához, és felkínál egy különös befogadási rendszert azoknak, akik nem centrumok, hanem csomópontok mentén vagy még plurálisabban olvasva, a permanensen átrendeződő kép- és szövegfolyam alapján közelítenek hozzá.

10. Említettük már korábban egy felsorolásban a karanténköltészet szót. Szeretném, ha kifejtenéd, hogy például mire gondolsz, és kiemelnél egy nevet?

A karanténlírán belül érdemes megkülönböztetni két típust, a karanténban írt, illetve a karanténról szóló karanténverseket, melyek persze itt-ott összeérnek. 

… Sopotnik Zoltán Tapsrend: Töredékek fertőzötteknek elnevezésű oldala, melyen verstöredékek (vagy prózaversek) olvashatók (így a fertőzés nem feltétlenül a Covid-19-re utal csak).

11. Hogyan szaporodtak meg a versek a végbement mutációknak köszönhetően?

A Facebookon landoló költészeti alkotások száma a járvány alatt (is) látványosan ívelt felfelé, és ezek közül jó néhány korábban keletkezett vers vagy kötet került kapcsolatba a vírustematikával. Több költő kezdte újrafogalmazni a szerzeményeit felolvasás formájában (pl. Petőcz András és mások),… A statikus vers a kijárási tilalommal, a gerilladal a konyhával, a homorú vers a kitartással, az áthúzott költemény a jelenléttel, az ebédpoéma a kenyérképével, a lehetetlen vers pedig a maradandósággal került kapcsolatba.

12. Jót mosolyogtam. Ki az a Betti néni?

2020 március 8-án – tehát a megszorító intézkedések első hullámával egy időben – jelent meg a Dunszt.sk kultmag oldalán Veres István Szerelem a korona idején című novellája… Betti néni kétszeresen is a túlélés jelképévé válik a rövid, frappáns sztori során, míg a beszédhelyzet jövőbe ugrása felcsillantja a járvány lecsengését is.

13. Hogyan indult meg a jövőképek kreálása?

Húsvét tájékán a feltámadás kontextusában különös élességgel vetette fel a kijárási tilalom poszthumán következményeit.

14. „… és kollektíven elfelejtett beszélni mindenki, csak két kéz rakta be három szájba folyamatosan az ételt.” Kitől van az idézet?

Németh Zoltán koronavírus versei a következő kísérő szöveggel bukkantak fel a Dunszt.sk Facebook-oldalán: „Az új típusú koronavírus új típusú lírai nyelvet generál. Egyszerre progresszív és aktuális.”

15. Szerinted miért volt az emberiség egyik legfurcsább húsvétja 2020 áprilisának közepén? 

Az extrovertált ünneplés – sok helyen – feltehetően introvertált mérlegelésbe fordult át… a közösségi média tartományának egy jól belátható része mentes maradt az ilyenkor használatos giccsektől és közhelyektől.

16. Utalsz arra, hogy olvasmány élményeink átkódolódtak. Említenél egy példát?

Hát igen, a rémálmok általában hűtlenek a megálmodóikhoz. Japánban például Albert Camus A pestis című regénye vezette az eladási listákat.

17. Hogyan gazdagította Gazdag József Mozgásterünk szűkülésének fokozatai című novellája a karanténlakók önértését? 

…, nem vírusokat emlegetett, de még csak nem is az apokalipszist tematizálta, hanem valami egészen mást sugallt… Ebben a műben a feltételes mód és a statikus beállítás kereszteződik.

18. Említesz, szinte mindegyik kétperces naplóesszédben, általad képzett, leginkább összetett szavakat, kifejezéseket, amik újak, mint a vírus, ami tavaly ránk tört. Mit fejez ki számodra például a járványfolklór szó? 

A karantén lakókban rendbe megfogalmazódott a Covid-19 első fázisának vége felé, hogy ha valamilyen dramaturgia szerint megyünk, vagyis le vannak osztva a szerepek, akkor vajon ki a rendező. A konteókat hatékonyan semlegesítették a tudományos oldalak, a koronavírus-kisokosok és a szkeptoidokat gyártó faktoidszűrők (pl. az Urbanlegends.hu vagy a Szkeptikus Társaság), ám a szituáció emberi elmére gyakorolt hatása – ettől függetlenül – igen szélsőséges volt. Trauma, krízis, pszichoszomatikus válság. Összkomfortos Robinson versus Hajléktalan Próféta. Facebook és Haláltánc… És messze volt még a hullám teteje.

19. Azt mondod, hogy a karanténkultúra lehetőségeit, valószínűleg Keith Urban használta ki a legötletesebben. Miért így gondolod?

Higher love című dalának előadása közben megsokszorozódott, nyilván élőben. A One World után pár órával beindult az egyes részek keveredése a világhálón; egy fejjel lefelé csüngő denevér pedig klorofillt hányt.

20. Volt akkoriban egy Karantén Képek nevű Facebook-oldal. Mitől tarthattuk figyelemre méltónak?

A Karantén Képek esetében az történik, hogy a festmény újrakódolását az eredetihez képest a kommentár szöveg illusztrálja, mely metódus ugyanakkor egyszerre zárójelezi és nyitja meg a klasszikus mű jelentéscsatornáit.

21. Az egyik kétpercesedben, aminek 2020. ÁPRILIS 27., 9:02 (MI AZ IGAZSÁG) a címe, mire utalsz?

Az igazságot algoritmusok formálják, melyek meghatározzák, mit hiszünk, tudunk és gondolunk a világról. „Wijnberg szerint az igazság többé nem az, ami helyes. Az igazság az, amire kattintnak.”

22. Honnan indult a kukakultusz?

A kijárási korlátozások ideje alatt a karanténlakók világszerte (ausztrál mintára) jeleneteket rendeztek a szemétkihordás apropóján. Ez volt a karanténkultúra háztáji karneválja. Egy finn lány szaltózott, egy Ford Worth-i hölgy felvette körömcipőjét, egy ausztrál ipse kengurunak öltözött, egy új-zélandi asszony gólyalábakon lépkedett.

23. Gyakori szereplőd a líra. Bánki Éva Komolyan, csendben című költeményéről mikróelemzést adsz. Ahogy te az fb-kommentek ismertetésétől eltekintettél, én is csak azt kérem, idéz a versből.

„Biztonságban élek, a pusztaság legmélyén, egy elhagyott régi költeményben”… „ott hol / Siva végtelen fövenyében lankadoz a nap, / és csendes Araltónak zaj nélkül nyugszanak árjai”… A karanténmagány ily módon fel is nyílik, és éppen ez a stílustörésként is érthető repedés teszi egyszerre hétköznapivá és fenségessé Bánki Éva versének a romantikát (is) felidéző hangulatát.

24. Milyen fantazmagóriák terjedtek? Nyugodtan elkeresztelném ezeket összefoglaló néven járványostobaságnak. 

Egy illető keleten azt mondta, hogy 70 nap alatt magától eltűnik a koronavírus. Kiszámolta. Nem jött be. Trump azt javasolta Amerika népének, hogy igyanak fertőtlenítőt. Ez sem jött be. De emlékezetes maradt… Milliók próbálták szakérteni az immunrendszert, nem tudva, hogy azt nem lehet, úgymond erősíteni. Mivel az immunrendszer szabad gyököket is használ a vírusok ellen, nem szabad azokat csak úgy lekötni akármivel.

25. A karanténkultúra középső szakaszában tízezer számra kerültek fel portálokra a festészeti alkotásokat modelláló otthoni beállítások képei. Melyiket emelnéd ki, említenéd beszédes példaként?

Leonardo Hölgy hermelinnel című festményének egyik, valahol Oroszországban készült újrapozicionálása azért is érdekes, mert a kép egyik fontos eleme, a hermelin, egy plüssmacskára cserélődik, amit a színválasztás indokol, de valószínűbb, hogy az orosz hölgynek nem volt háziállata. Másfelől, a fotót tükörbeállításban látjuk, amit egyértelművé tesz a képen szereplő telefon, amivel a felvétel készült. Ebből arra lehet következtetni, hogy a főalak magát fotózta le, vagyis nem volt ott vele senki, aki lekapta volna… Ha mindezt összeadjuk, könnyedén arra a következtetésre juthatunk, hogy ez a manőver lényegében nemcsak az idő eltöltésének kreatív lehetőségeit örökítette meg, hanem a magányét is.

26. Tóth Anita Pesterzsébet hajnalban fotói az fb-n, amikről beszélsz, gyakran megmosolyogtattak. Mire épülnek? 

A széria arra épül, hogy különböző pesterzsébeti városrészekről készült képekbe, Eszes Zoltán Sándor fényképeibe a szerző, Anita belerajzol, és ezzel a gesztussal eltéríti a látványt, ráirányítva a figyelmet valamilyen aktuális jelentésmezőre.

27. A 2020. MÁJUS 11., 8:32 (KIADVÁNYOK FORGATAGA) című kisesszédben sok nevet és alkotást említesz. Kiemelnél egyet-kettőt?

Némely karanténműfaj már csúcsra járatódott. A festmények megszemélyesítését 5-Minute Crafts videója folyamatában ábrázolta, s ez aligha volt überelhető… Megjelent az Apokrif folyóirat karantén különszáma, számos remek darabbal…, de már javában készült a Prae Ragály száma… Kiváló interjúkat közölt akkoriban az ÚjMűvészet (pl. Horváth Márkkal Újrakódolni az embert címmel).

28. Paolo Giordano Járvány idején című könyvét dicséred. Miért? Idéznél is belőle?

Korrekt helyzetjelentés Rómából egy fizikus-író félelmeire koncentrálva. „Ez a ragály a kapcsolati hálónk megfertőződése” (16. old.)… „A járvány tehát felhívás a gondolkodásra. Karantén idején lehetőség nyílik megtenni.” (63. old.)

29. Számomra a karanténlogika kedves példája, amiről beszélsz egy gimnazista véleményét elmesélve. Ő mire mutatott rá; a férfiak már nem sajátíthatják ki az írást, kérdés kapcsán?

… rámutatott, hogy szerinte ez hibás érvelés, mert nőírók mindig is voltak, a férfiak nem az írást, hanem a róla való beszédet, a diskurzust és a köré fonódó intézményrendszert sajátították ki, vagyis a jogot az íráshoz.

30. Hónapokig szüneteltetni kellett a nyilvános fellépéseket. Természetesen ez a cirkuszokat is érintette. Ki próbált meg segíteni a helyzeten?

A szituáción az online megtekinthető cirkuszműsorok mellett az Acrobats Home Office Challenge kezdeményezés próbált enyhíteni, melyet anno Pál Dániel Levente indított útjára. A Fővárosi Nagycirkusz szóban forgó akciója egy kihívásláncolat, amely a készítendő kisfilmekhez megadott néhány dramaturgiai elemet, például az “I Love Cirkus” kézjelekkel történő elmutogatását.

31. Ismét egy számomra megfejteni való szóösszetétel. Kik azok a covid-ezoterikusok?

… írók, gondolkodók, konteógyárosok, Nobel-betegek egész serege sorakozott – fanatikusan várták a katasztrófát, mintha az apokalipszis erőinek szurkolnának. (Apokalipszis kell? Próbáld a fekete halált!)

32. Hogyan kellene számolni a C-19 áldozatainak a számát? De majd elolvassák, akiknek már a kezében lehetsz. Mindezért csak arra kérlek, hogy a harmadik verziót mondd el, kiket nem lehet, sajnos, az áldozatok számába beszámítani. 

Ilyen eseményeket könnyű felsorolni: például elmaradó ápolás, műtét a kórházi ellátás átállása következtében, a társadalom perifériáján élők életkörülményeinek zuhanása, öngyilkosság, teljes összeomlás és így tovább.

33. Említed, hogy sok remek esemény színesítette a karanténkultúrát. Csak három-négyet emelj ki, ha lehet!

Közös videót készített a világ 32 legkeresettebb balerinája… Kifejezetten üdítően hatott a Quarantine Cut: Karantén filmek szemléje,… A HVG online hét karanténverset közölt 2020 májusában neves magyar szerzőktől. Ezek között szerepelt Garaczi László Kétszer kettő című opusa, mely az időzavart, a jelenléthiányt és a prés működését érzékeltette.

34. Peter May Vesztegzár című regénye kapcsán elmondod; a kiadók azzal reklámozták, hogy már 2005-ben kész volt, csak az akkori szerkesztők visszautasították, mondván, „nem realisztikus” és ehhez hasonlók. Hogyan nyilatkozott erről a szerző? És Te mit gondolsz?

„A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg.”

… Ha az ilyen visszaigazolásokra várna a könyvipar, néhány alapműfaj nagy bajban lenne.

35. Nagyon örültem én is, hogy a karantén idején létrejött, és megjelent az fb-n az 1749 Online Világirodalmi Magazin. Kiemelnél az első közölt művek közül egyet?

Az egyik érdekesség mindenképpen Franko Mario Arminio Itt a vírus, az órásmester című verse volt. A szöveg Kerber Balázs fordításában jelent meg, aki egy jó kis rövid jegyzetet fűzött a műhöz.

36. A földön sok helyen joggal vált a karanténkultúra elismert részévé a női hatékonyság. Mit gondolsz erről?

A járványellenes lépések és a kommunikációs stratégiák terén bizony hozott némi megnyugvást a dolgok menetében például az új-zélandi miniszterelnök Jacinda Ardern (ahogy a New York Times nevezte: Lady of the Rings) vezetői stílusa… az átláthatóságra és a kedvességre épülő politikai kommunikáció valóban eredményes volt.

37. Ki Brandon Hackett, és miért említed meg őt?

… Az egyik leghajmeresztőbb tulajdonságú vírusokkal kapcsolatos történetszál Brandon Hackett A poszthumán döntés című regényében szerepel, vagyis Markovics Botond fejéből pattant ki (még 2007-ben vagy valamivel hamarabb). Mivel a fiktív kórokozót K-vírusnak nevezik a műben, a koronavírus (= k-vírus) alkalmat adott rá, hogy bármelyik egyéb párhuzamon túl felelevenítsük.

38. Mikor vált számodra világossá, hogy a vírustematika mindenfelé szétterjedt? 

Amikor 2020 májusában észrevettem egyszer csak, hogy a kisfiam COVID-19-re épülő Minecraft kisfilmet néz, majd a végén átkapcsol egy gyerekadóra, ahol éppen Mása és a medve ismertette a fertőzéssel szembeni védekezése etapjait… Szintén annak számított a Rubicon történelmi magazin 2020/5-ös Járványtörténelem című tematikus száma.

39. Miért tartottad fontosnak, hogy beszélj egy műsor létrejöttéről?

Barak László és Vida Gergely külön-külön is bámulatos költők, de együtt szintén erősek. A felelgetősükből, tehát a karantén ideje alatt írt és egymásnak küldött darabjaiból összeállt egy műsor: A legjobb helyek bennünk vannak, mely maradandó teljesítményként tartható számon.

40. Az I. BEKEZDÉSEK EGY KARANTÉNKULTÚRÁRÓL SZÓLÓ MONOGRÁFIÁBÓL eljátszik azzal a lehetőséggel, hogy mit írna egy irodalomtörténész, aki szerintem szépírói vénával is rendelkezik, 2025-ben a 2020-as eseményekről. Beszéljünk most az utolsó 40. kisesszédről. Kérlek, a Prae folyóirat 2020/1-es Ragály című tematikus számának alkotásairól mondj nekem valamit!

Némelyik direkte úgy hatott, mintha Garaczilaci nyelvezetét trancsíroztuk volna össze a róla szóló tanulmányok hard core fogalomapparátusával, kihagyva belőle viszont – természetesen – a költőcsomolungmák záradékait.

Most pihenjünk egy kicsit, és aztán folytatjuk. Öröm veled beszélgetni.

II. rész

Biztos tudod már, hogy még 12 kérdésem lesz. Vagyis a II. KULTÚRÁLIS JÁRVÁNYTAN 1-12 kapcsán. 

1. A vírusok és az emberek küzdelmét a popkultúra régóta folyamatosan műsoron tartja. Láthattunk filmeket, olvashattunk regényeket e témakörben. Említenél hármat-négyet?

Stemler Miklós szerint: „Érdekes lehet ide venni Az androméda törzset, ami az egész műfajt – mind könyvben, mind filmben – nagyobbrészt megalapozta.”… Terry Gilliam 12 majom című filmjének alapszituációja szerint egy vírus ötmilliárd ember halálát okozza (1996-ban)… François Jacob A lehetséges és a tényleges valóság című tudománynépszerűsítő könyve szerint: „Ha mind egyformán érzékenyek lennénk egy vírusra, akkor egyetlen járvány az egész emberiséget elpusztítaná.” (128. old.) … A vég és a kezdet összeérő alakzatával játszik el A majmok bolygója – Lázadás című film.

2. Most olyan filmet említs, légy szíves, amelyik a koronavírus filmes előzménye lehetne!

Steven Sonderbergh Contagion (Fertőzés) című 2011-es filmjének főszereplője egy kiméravírus… A szóban forgó filmben egy denevérek által megkezdett banándarabot fogyasztanak el, így lesznek köztesgazdák. A jóslatok szerint, ha ez megtörténik, újabb világjárvány (pandémia) elé nézünk, a jóslat, ugye, be is teljesült.

… Külön említést érdemel a vírus ellenes vakcina kifejlesztésének felvillantása.

3. Most megemlítenél egy-két olyan művet, amelyben a járványok a populáris irodalomban tarolnak?

Az alternatív történelmi regény egyik legnagyobb vállalkozása Kim Stanley Robinson A rizs és a só évei című műve. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint 600 év történelmét írja újra, azt kiélezve, hogy mi lett volna, ha a járvány Európa lakosságának 99%-át írtja ki, vagyis lényegében eltörli a nyugati kultúrát… A cselekményvezetés szempontjából érintőleges, de a világépítésben mégis lényeges szerepet játszó járványkezelésre remek példa Szergej Sznyegov Istenemberek című regénye, melyben az űrutazások során a bolygókat tudatosan megfertőzik, és azokon így terjedhet el az élet.

4. Jelölj meg nekem, kérlek, a tudománynépszerűsítő irodalomban olyat, amely a vírusok témaköréről szól, és egyről kicsit részletesebben beszélj! 

Michael B. A. Oldstone Vírus vadászok című könyvét kell megemlítenünk válaszként. Ez a könyv nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bevezessen a vírusokkal foglalkozó tudományterületek alapjaiba (virológia, immunológia), majd olyan betegségekkel és járványokkal foglalkozik, melyek ellen sikeresen vettük fel a küzdelmet (himlő, sárgaláz, kanyaró, gyermekbénulás). Ezután az újabban felbukkanó virális kórokozókat tekinti át, a jelen és a jövő kihívásaira koncentrálva… Ugorjunk egy másik érdekfeszítő olvasmányra. Steve Jones Darwin szelleme című könyve, (amely felfogható A fajok eredete újraírásaként is) nagyon jól szemléltet egy, az előbbihez hasonló jelenséget, a HIV vírussal kapcsolatban. … Megkerülhetetlen könyv a közelmúltból a témával kapcsolatban Alessandro Vespignani A jóslás algoritmusa című munkája is.

5. A populáris irodalomból is szeretném, ha említenél egy számodra meghatározót.

Ha vírustörténetekkel foglalkozunk, egy ilyen gondolatmenetből nem hiányozhat Stephen King Végítélet című regénye, melyben egy szuperinfluenzának nevezett vírus kiszabadul egy titkos laboratóriumból… A Végitélethez mindazonáltal rendelkezünk egy remek kalauzzal is, L. Varga Péter Ördögi járványtan című esszéje az Új Szó 2020. április 11-i számában közel hozza a regény legfontosabb elemeit, és sikeresen olvassa azokat a COVID-19 kontextusában.

6. AZ ELME VÍRUSAI Dunszt.sk, 2020. 04. 30. minitanulmányod az egyik kedvencem. Ne is beszéljünk róla! Szembesüljön vele majd, remélem, sok érdeklődőd. Csak annyit árulj el most, kitől származik a mém szó?

Néhány évtizeddel ezelőtt elterjedt egy frappáns megállapítás, mely szerint a kultúrát javarészt fertőző gondolatok alkotják. Richard Dawkins Az önző gén (1976) című munkájában bevezette a mém fogalmát.

… hadd utaljak egy a fentiekhez hasonló problémára, pontosabban annak a megfordítására… Gondolataink egy része vírusokká válva megszabadul tőlünk.

7. Megemlíted a következő érdekes, a mikro- és nanovilágról szóló „fejezetben”, hogy a nyelv és a genetikai állomány közti párhuzam nagyon meglepő. Kifejtenéd?

Technológiai értelemben a DNS-lánc hasonlóan szerveződik, mint bármelyik nyelv, csak a készlete mindössze négy elemből áll. Az alfabetizáció és a genetika kapcsolata tehát egy izgalmas hasonlóságot feltételez, miszerint a lehetséges genomok száma csillagászati, akárcsak egy nyelv mondataié, de ezek közül nem mindegyik lesz értelmes.

8. H. G. Wells Világok harca című művét olvastam valamikor. Nagy élményt jelentett. Benned kinek a regénye idézte fel ezt a klasszikus alkotást?

Kim Stanley Robinson Aurora című regényét hozzuk példaként, amelynek főtémája egy csillagközi küldetés. Amikor azonban a többgenerációs csillaghajó eléri a Tau Cetit, a leszálló egység elkezdi belakni a Föld típusú holdat, felmerül egy probléma.

9. A vírusokkal és a járványokkal kapcsolatban azt mondod, érdemes kézbe venni olyan munkákat is, melyek nem biológiai indíttatásúak, nem kifejezetten erről a témakörről szólnak. Kinek a munkáját ajánlanád például?

A legevidensebb talán – kezdjük mindjárt ezzel – a történelem kutatása. Roger Crowley Kalmárköztársaság: Hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence című ismeretterjesztő könyve a történészi és az írói tevékenység látványos ötvözete… A járványok történetében 2009 fordulópontot jelentett, ugyanis ekkor a hálózati szakemberek előre jelezték valós időben a H1N1 terjedését és lefolyását, vagyis sikeresen modellezték a vírusterjedést a hálózatok alapján… Barabási Albert László A hálózatok tudománya című monstre könyvében a következőképpen foglalja össze ennek jelentőségét… „…segíti például az influenza terjedésének becslését vagy az ebola megfékezését.”

10. A járványtematika komplexitása minitanulmányodban hogyan összegzed feltörő gondolataid? 

Bárhonnan is származzon egy kórokozó (Connie Willisnél a környezetből, Margaret Atwoodnál a laboratóriumból, Joe Hillnél a sarkvidéki jég alól kerül elő), romboló hulláma fokozottan érvényesül az emberi elme és a társas kapcsolati hálózat viszonylatában is.

11. Járvány-végjátékként mondd el a már általunk egyszer felidézett Stephen King Végítélet című remek regényeposzának üzenetét!

Stephen King regényének a jó és a rossz küzdelmén túl is van mondandója, ami korántsem tekinthető puszta didaktikai megoldásnak. A járvány és a végjáték tehát lényegében a kezdete lehet valaminek, egy olyan fázisnak, melyet aztán lehetetlen lesz a cenzúra előtti világ szimpla folytatásaként kezelni: „Legyen ez az üres világ a tankönyvetek.” (1212. old.)

12. Egy kérdésem lenne még, összegezve; Te mit gondolsz mindezekről azután, hogy mindent, amit tudtál, átadtál a karanténkultúra és járványvilág kapcsán? 

Ha végigtekintünk a járványtörténelmen, nem túl szívderítő látvány tárul elénk. Nélkülözés, halálfélelem, totális bizonytalanság. Szenvedés, depresszió, trauma. És ezekhez hasonlók. Petőfi Sándor Szörnyű idő kezdetű verse arról tanúskodik, hogy a költő szerint a járvány rosszabb a háborúnál is. „És ott elől a háború / Csak a kisebb baj; szomorúbb, / Mi hátul áll, / A döghalál.”… A technikai és a társadalmi dinamikát érintő járványhelyzet utáni állapotok tanulmányozása – pár példa erejéig is – rávilágít arra az oldstone-i tételre, hogy a járványok története világunk története is, mely lényeges töréspontokat, irányváltásokat és pozitív átértékelési tendenciákat egyaránt tartalmaz.

Köszönöm a járványnak, hogy megismerkedhettem veled, és most elárulom, mi számomra az üzeneted: „Saját magunk vírusai vagyunk.” (Lynn Margulis)

Prae.hu

Budapest, 2020

210 oldal, 2990 Ft