Tiszatájonline | 2022. október 17.

Kicsi a bors, de erős

KISS NOÉMI: A BÁLNA ÉS A SRÁC

HALÁSZ-SZABÓ TÍMEA RECENZIÓJA
Kiss Noémi a Szépírók Társaságának honlapján az egyetemi éveit kalandosnak nevezi, és azt mondja, a kalandot elengedhetetlennek tartja az íráshoz, fontos inspirációként tekint az utazásaira. Történeteiben kissé különc karakterek és városok jelennek meg, kietlen tájak, ismeretlen kelet-európai helyek tűnnek fel. A 2021-ben a Pagony Kiadónál megjelent A bálna és a srác című meseregénye előtt csak egy gyerekkönyvet írt (ez a 2019-ben a HUBBY Az Év Gyerekkönyve-díjas Lámpaoltó Pöttyös néni), azonban a felnőtt olvasók többek között a Trans, a Rongyos ékszerdoboz (Utazások keleten), a Sovány angyalok vagy az Ikeranya című prózakötetei alapján már jól ismerhetik prózaművészetét…

Kiss Noémi szereti az extrém kalandokat és az érzelmi kihívásokat, melyek az elbeszéléseiben gyönyörűen érezhetőek. Az írónő szavait idézve: ,,Szívesen fürkészem mások furcsaságait, először csak azért, hogy legyen miről írnom. De sajnos szerelmes típus vagyok, és ha végeztem, azon kapom magam, hogy beleestem egyik-másik figurámba.” Ez az intenzív bevonódás és szenvedélyes odafordulás a téma és a forma, az élet és alkotás (irodalom) iránt A bálna és a srác című meseregényéből is kitűnik.

Ezt a könyvet a személyes kalandok és életanyag inspirálta: például egy valódi bálnales, amin a családjával vett részt a szerző, és szerencséjükre nyolc bálnát is láthattak, amelyek a Mexikói-öbölből Alaszka felé tartottak. Ekkor már egy srácról és egy bálnáról szóló történetről fantáziált a szerző. A könyvet Molnár Jacqueline nagyon színes képei teszik teljessé, érződik, hogy az illusztrátort is elbűvölte a mű csodás világa, erős atmoszférát teremt, az északi fények Molnár képein a melegséget árasztják. Nem titok, hogy Kiss koraszülött kisfiáról mintázta Cérnasrác karakterét, apró, törékeny, a széltől is védett alakját, aki azonban szeret mozogni, kalandozni és többször is elindult világgá. Kisfiának világgá indulásai hatására kezdett el az írónő azon gondolkodni, vajon mit jelent a gyerekeknek a világvége. Mindemellett Kiss Noémiben még mindig él egy gyerek, mert kíváncsi és lelkes tud lenni, ezért is írhatta meg ezt a világvégére tett utazásról szóló könyvet, mely nemcsak a különbségek elfogadásáról, a barátságról és a kalandról szól, hanem fő eleme és mozgatórugója a bátorság.

A főszereplő Cérnasrác nagyon más, mint a többiek, beszédes neve is jelzi, vékony, pöttöm, egészen apró termetű, és mivel sokkal kisebb és gyengébb, mint a többi gyerek, gúnyolják. Egy nap ezt megunja és világgá megy. És hogy mekkora számára a világ? Cérnasrác Lídával, egy duci barátjával, aki szintúgy hátat fordít a világnak, kettesben indulnak el a világ peremére a zord Északon, hogy önálló, szabad életet éljenek. Utazásuk során hatalmas kalandokban lesz részük: építenek saját jégházat, találkoznak egy fókabébivel, egy kormoránnal, akit Márknak hívnak, egy cetbálnával, az Óperencián túli óriásokkal, akik igenis léteznek és nagyon is veszélyesek, sőt egy igazi sellő is megigézi Cérnasrácot.

A történet a magyar és északi népek mesevilágát, valamint nyomokban a homéroszi eposzt idézi fel, az Odüsszeiából emeli be világába a küklopszot, az óriást és a szirént sellő formában. Az archetípusokkal dolgozó cselekmény a gyermeki világot utánozva kisebb-nagyobb ugrásokkal halad, mintegy a hallgatóság szokatlan ötleteitől, kérdéseitől vezérelve megy előre, ezzel egyben ki is zökkenti az olvasói elvárásokat. Szóhasználata és szórendje szokatlan, Kiss Noémi egyedi prózavilágából ismerős, ezzel teszi színesebbé meséjét. De A bálna és a srác sok más történetet, motívumot is megidéz, ami nekem kifejezetten tetszett már az elején. Például az előhangban, amikor Cérnasrác magasságáról van szó, nekem a Borsószem hercegkisasszony jutott az eszembe, de felelevenítheti Jeff Kinney ropiját (Egy ropi naplója) vagy Darvasi László Pálcikáját is, míg a bálna alakja Moby Dickre utalhat. Akik pedig ismerik Oliver Jeffers művét, A pingvin és a kisfiút (melyben egy magányos fiú egy pingvinnel utazik), elgondolkodhatnak azon, vajon van-e kapcsolat a két történet között.

Tóth Krisztina a következőképpen ajánlja: ,,Az izgalmakban bővelkedő, fordulatos mese szereplői mai gyerekek, akik a levegőben, a fellegek sodrásában, a tengerek mélyén és a jégtáblák között, metsző szélben hánykolódva keresik a legnagyobb kincset: az önbecsülésüket.” Kalandjaik során rájönnek, hogy „a kiszolgáltatott helyzetben lévő lények nem csak gúnyt válthatnak ki, hanem szánalmat és szeretetet is. A szeretet pedig hatalom: sokkal fontosabb a pillanatnyi éhségnél.”

A cselekményben előtérbe kerül a különbségek, a másság kezelése és kérdése, a kirekesztés problémája, a barátság fontossága, a ,,jó tett helyébe jót várj”-elv, a másokon való segítés, az önazonosság-keresés. A környezetet, a természetet érintő problémákra is felhívja a figyelmet, ilyen például a bálnavadászat és az óceánok szennyezettsége. A történet olyan, mint a tenger, erős a sodrása és szeszélyes is. Szekeres Dóra szerint „a történet hol felkavaró, egészen varázslatosan magával ragadó”. A Litera kritikai podcastjében Szekeres mellett Greff András, Modor Bálint és Jánossy Lajos megállapítják, hogy Kiss Noémi csodálatosan egyensúlyozik a realitás és a misztikum, varázslat határán. Egyszerre jelennek meg A bálna és a srácban a népmesék romantikájának sémái és a modern tabuproblémák elemei. Egy kritika észrevételük azonban volt, miszerint ,,az egész történetnek az íve túl kiszámítható lett a végére”.

Véleményem szerint Kiss Noémi könyve egy érdekes és fantasztikus univerzumot tár elénk, a szerző az illusztrációk nélkül is szépen elképzelhető, lendületes világot alkotott. Ha azonban csak az élénk és vidám képeket nézzük és azok mentén mesélünk, egy teljesen új történetet is kitalálhatunk vagy kiegészíthetjük az eredetit. Használjuk a fantáziánkat, hadd szárnyaljon, akár a madár (jelen esetben: bálna) az égen!

Egyedül az időkezelés nem tetszett, voltak részek, amelyek egymás után következtek, a történet szerint ugyanazon a napon, de például a bébifóka uszonya a cselekmény vége felé már teljesen meggyógyult és állítása szerint több nap is eltelt azóta. A mesében ez persze természetesen tökéletesen elfér, de amikor elkezd rajta gondolkodni az ember, enyhén zavaró is lehet.A bálna és a srác egy nagyon aranyos és széles témakört lefedő meseregény, melyben megláttuk a tejfölös Óperencián túli világot, a kedvesség kifizetődését és persze Aranyszív is rájön, talán mégsem olyan kicsi és gyenge, mint gondolta. A Litera-podcast végén hangzott el, hogy „a gyerek és felnőtt teljesen máshogy élvezi a szöveget”, ezt a moly.hu-n és egyéb felületeken olvasható, Kiss Noémi új gyerekkönyvéről szóló visszajelzések sokasága is alátámasztja, amikből közben persze az is kiderül, hogy azért a felnőttek is ugyanúgy tudják élvezni ezt a meseregényt, mint a gyerekek.

Halász-Szabó Tímea

(A recenzió az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Tudományos próza című szemináriumán készült Bencsik Orsolya mentorálásával.)

Kiss Noémi: A bálna és a srác
Illusztrálta: Molnár Jacqueline
Pagoly Kiadó
Budapest, 2021
116 oldal, 3990 Ft