Tiszatájonline | 2022. október 4.

Janáky Marianna: Interjú egy könyvvel

Horog

KISS LÁSZLÓ: KI MONDTA, HOGY JÓ VOLT

Két példányban vagy meg nekem, mert az elme olykor átver, és a végtelen vágy sok mindent törölhet az agyból. Tehát, kipicéztelek magamnak 2015-ben, és 2022-ben negyedszerre fogtalak ki, magamat is elkapva, horogra akadva beszélgessünk végre őszintén, kibelezve egymást, majd aztán az Olvasók eldöntik, mit kezdenek velünk. Már az első olvasásodkor úgy éreztem, hogy mindent én is átéltem, ami történt veled, akár a nagymamád vagy haverod, barátod, szerelmed. És soha senkitől nem loptam annyi ihletcsalit az írásaimhoz tudatosan, mint a Te szövegszákodból. Vagyis, kezdd el velem az irodalomhorgászatot!

A könyvinterjú műfajpoétikája

Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege. Esterházy Péter lemásolta Ottlik Géza Iskola a határon című regényét kézírással, és könyvként is megjelent, tudjuk. Ez adhatta hajnalban tudatalattimnak az ötletet. Vagyis direkt antropomorfizálom, személyesítem meg a könyvtárgyat = az interjúalanyt. Több szépíró alkalmazott hasonló megoldást. Talán a megelevenedett tárgyak prózapoétikáját Mándy és Nabokov ültette el a tudatalattimban. Szinte azonosulok a könyvvel, kérdéseim kifejezésmódjával igyekszem visszatükrözni az épp „interjúra felkért könyv” stílusát is. A válaszok mindig szó szerinti idézetek a könyvből = másolás csak nem kézzel, ahogy EP tette, hanem a mobil mikrofonjának a segítségével. Tehát: csak a könyv idézeteivel válaszolok a feltett kérdéseimre, de nem mindig a könyvfolyamnak megfelelően, hanem ahogy jónak látom a kérdésre adható válasz kapcsán. A három pont mindig jelzi, hogy nem folyamatos a másolás, hanem a kötet másik részében olvasható épp a pármondatos idézetrészlet. Ráadásul a kérdések számához passzoló extravagáns leütést is igyekszem mindig kitalálni.

Janáky Marianna

Elismertem rögtön, ahogy csúcsra járatta szerződ, Laci szerkesztő, író a szerkesztésed! Benned előjáték az „Élete”, az utójáték pedig mi?

Egy időben az volt az álmom, hogy ezen a telken, a nagyszüleim Árnyas utcai portájának helyén egyszer csak egy tó lesz,… Ez volt az álmom, állni a nagykapuban, és büszkén mutatni a csatornaparti haveroknak, mi van nálunk, hogy sorry, de itt lakom, és le se kell bicajoznom a partra, mert miután betermeltem a kötelező tejbeaprítóst reggelire, elég, ha csak kidugom a botokat a konyhaablakon, és máris mehet a pecázás, mert a haverok kivétel nélkül megvertek engem horgászásban, rendre több hallal tértek haza, mint én, aki zöldfülűként dédnagyapám háború-látta szerelékeivel indultam kalandra, mogyorófavesszővel és hajlított gombostűkkel, mert nagymama azt hajtogatta, hogy ha régen jó volt, most is az, meg hogy apáék is ezekkel, és hiába tromfoltam, hogy ma már a halak se ugyanazok, tök sokat változott a világ,

Sokat nevettek. A halak megtisztításának megváltoztathatatlan rendje alakult ki a nyáron. Előkapni a hokedlit a műhelyből, egyenként kiszedni a vergődő zsákmányt a szákból. Gyors mozdulatok a halkéssel. A hasat fölnyitni, a belsőséget a cicának dobni. A megpuhult üres testet átmosta a kerti csapnál, csak ezután kerülhetett nejlonzacskóba a hús.

    Nagymama egyszer-egyszer elővette a nagyalakú fekete albumot a vacsorájához, és rábökött valamelyik képre. Apádék a Balatonon,

…épp a ravatalozó súlyos fadeszkáin toporogva döntöttem úgy, hogy többé feléje se nézek a portának, ott, a fojtogató fülledtségben, abban a rosszízű, tehetetlen csendben, …egyik lábamról a másikra álltam, vánszorogtak a percek, és ahogy egy ízben a halottasház szűk kémlelőjére tévedt a tekintetem, a pókhálós üvegen túl egy ég felé kígyózó nyárfa karcsú alakja tűnt fel, 

…miközben a megvadult eső ádázul mossa a koporsót, melynek pereméről vastag sodrással, egyenesen az állvány előtt ülők alá hömpölyög a víz.

A kert mindig ősszel volt a legpompásabb, most is a szebb arcát mutatja, a kerítés oldalába ásott tuják mit sem veszítettek tartásukból, katonásan sorakoznak a szomszéd házfal melletti hajlott meggyfáig; …a karókkal szegélyezett parcellák között valósággal habzottak a kaporbokrok, …A fásszínben, mióta a cserépkályhát nálunk, odahaza is fölhúzta Illéri, a szórakozott mester, nemes rendben illeszkednek egymáshoz a hasábok. …a vaskos lécekkel kirakott padozat egyformán megtűrte a kukoricát és a krumplit is, ma rémisztően üres és sötét, …A kamra csalódás; föllógatott széles combok és nyurga kolbászok helyett ásító üresség fogadott – a celofánnal borított polcok ereje alábbhagyni látszik, egy-két vaskosabb üveg lekvárt leszámítva többnyire savanyún sziszegő paradicsomlevek, fölforrt bor és a sarokba tolt mélyhűtő láda mindaz, ami  van. A tyúkól mostanra már csupán mellig ér, a tojásokat, ha volnának még, egy könnyű mozdulattal minden további nélkül kihalászhatnám a szalma melegéből; …Zsemlye, a szenvedélybeteg drótszőrű vonásai vadászfelmenőkre vallanak, a garázs környékén szétszórt tollak alattomos, kivédhetetlen támadásról árulkodnak. A padlásra nem merészkedtem föl, …nem hittem, hogy képes leszek lenyomni a tisztaszobába nyíló öreg ajtó kilincsét, egészen komolyan gondoltam, hogy nem fog sikerülni, …középen álltam, az ágy mellett, amelyen alig hat hónapja az összezsugorodott öreg test, a viaszsárga rigóarc feküdt, …irány haza, vagy letekerni a csatorna partján egy nagyobb környi horgászhely-mustrát, most is, ez alkalommal is a vitrin irányába mozdultam, de a bejáratott rítus egyszerre akadályba ütközött, jobban mondva ellenkezőleg, a könyvnek ugyanis, a szürkébe kötött vaskos Krúdynak, legnagyobb döbbenetemre, hűlt helyét leltem, nyoma sem volt, ráadásul a könyvtestnyi űr, a Mikszáth- és a Tolnai-elbeszélések között, ugyanúgy teljesen felszívódott, mintha valaki magával vitte, a kötet után maradt helyet pedig gondosan kitöltötte volna, …próbáltam megkeresni a bentről látott nyárfát, mely, addigra rájöttem, Krúdy Gyula regényét idézte fel bennem, 

A vízió, hogy ez a porta, …az utcafronti nagykaputól a garázsig, a szomszéd Erzsi fehérre meszelt falától  nagymama tornácos házáig, az orgonabokortól az ólig, a fásszíntől a szerszámos műhelyig, ez a nagymama egész birtoka egyszer csak: tó lesz. …De nyugi, mert nem holmi giccsre gyötört horgásztanya-pöce, hanem elvadult, burjánzó sással ékes igazi tó.

Lacid más álmaiból, képzeteiből is említenél legalább egyet-kettőt?

Ez volt az álmom, ez a gyönyörű, faltól-falig, kutricától-kutricáig hullámzó tó, mert úgy álmodtam, hogy nem tartottam szem előtt Vas Tomi példáját, aki az apja gyorsétterméből kilószám hordta a gofrit az őt vegzáló nyolcadikosoknak, akik miután belaktak a tejszínhabbal alaposan fölcicomázott tésztából, ugyanúgy egzecíroztatták a beszédhibás gyereket, 

…sárgára mázolt kertkapus házba jártam ebédelni, ami igazi kiváltság volt, és nem csak a gimnáziumi évek alatt jutott ki az effajta jóból, már az általános iskola utolsó két évében szakítottunk a menzai minőség kiszámíthatatlanságával, amit, anyáék ötletének köszönhetően, a nagyszülői műremekek kiszámítható biztossága váltott fel, …hogy kicsit megpihenve beszámoljunk nagymamának az aznap történéseiről, furcsaságokról, 

…lajstromoztam magamban az aznap látottakat, a zeneiskola hídjától a gólyafészkes hídig, …Tacskó biciklimet a gátat vigyázó nagy nyárfához döntve. …Néha az volt az érzésem, apának vannak bizonyos elmaradásai a múltból, amelyeket okvetlen szükségesnek lát pótolni, különösen, ami a természettudományokat illeti, és a pótlás maradéktalan teljesítéséhez a matekfüzetemen keresztül vezet az út,

Ezek szerintem nem furcsaságok! Említs meg extrábbakat! Légy őszinte, mire gondolsz?! Persze tudom, hisz beléd esve, olvastalak!, felfogtam, voltak főszereplődnek titkai a nagymamája előtt is. Vagyis a szex videóra, amit a haverod talált takarítás közben az apja cuccai között, arra ne térj ki, lécci és sorry! Bár nagyon filmszerűen írja le szerződ, amit a fiúk láttak, de én is nagymama vagyok már.

…fejjel a csengőnek támasztottuk a gyakran tudatán kívülre került Kedves Pista bácsit, …a Skoda, mire beesteledett, már tényleg csak annak volt felismerhető, aki használta, annyira belepte a piszok, …annyira bevonta a dűlőutak pora, hogy ujjal írni lehetett rá, …

mi már basztunk ma

ezt kurjantotta, ami persze nem volt igaz, …épp hazafelé tekert ebédszünetre Hullámos, aki Varró Ferivel ezeket a közel negyvenkilós zsákokat, amiket ketten repítettünk föl a traktor hátsójára, úgy hajigálta, mintha azok szaloncukrok volnának, …de a sitt az tényleg fasza, kár kihagyni, közölte Jankó, …úgy érezte, valakit meg kell ölnie, de aztán annyiban hagyta a dolgot,

…egyszer Bence elhívott magukhoz számítógépezni, újraformattálta a hatvannégyesét, van egy csomó játéka, keresős meg aknás, meg Bombázzátok le a Szovjetuniót!, azt viszont dugni kell a faterja elől. …Feri bácsi nem egyetlen, büszkén hangoztatott leleménye a pajeszcibálás volt, melynek mértékét a mindenkori csíny határozta meg,

Miután a német turisták megtapsolták a csatorna túlpartján szaladgáló vidrákat, a kapucnis pulcsit viselő Enyedi hátradőlt a kerthelyiség kényelmetlen karosszékében, és kitette a pontot az aznapi párbaj végére, …És ennek a három hét alatt hagyománnyá váló párbajnak a tétje az volt, hogy én nem kúrhatom el még egyszer a felvételit, mert nem, hogy ciki összekeverni Katonát meg Madáchot, de szerinte hagyni kéne a magyart, meg ezt a baromságot, hogy jog, és foglalkozzam csak a törivel, …már a vonaton elkezdtünk sörözni, mert a kétszáz kilométer az kétszáz kilométer, …és egyenesen a Pecsát vesszük célba, …már most alig várja a világháborúkat, …lendült bele Enyedi, …és kétségbeejtő összefüggést érez a burzsoázia és a proletariátus hajdani, de máig tartó!, küzdelmére visszavezethető kommunizmus kelet-európai sikertörténete és a hasonló habitusú szórakozóhelyek elszaporodása között. 

Akkor most lenne itt annak a helye, hogy megkérjelek: horgássz ki nekem pár szereplőd! Ámuldoztam, nevettem is sokszor rajtuk és a velük kapcsolatos eseményszálakon.

Lantos Ferinek, aki kombájnt vezetett, és egyedül élt, ami megkérgesítette a szívét, és olyan kemény ember lett, mint az apacsok, puszta kézzel belezte a disznót, ha leszerződtették böllérnek, de a házát is maga építette fel, …Szabó Janiék a libát a Laktanya utcában, a kórház mögött, mert abból éltek, állatból, a libából épült a ház meg a melléképületek. 

Petykó bácsi vízbe lógó damiljára pedig hálót szőtt a pók, és násztáncot jártak rajta a szitakötők, …Bence keserves arccal a vízbe csusszant, egy ideig háton lebegett, majd diadalmas arckifejezéssel tempózott vissza, …és a vízbe futó damil előtt akár a döglött törpeharcsa, lebeg el a szar. …és amikor bevágtam, a könnyű teleszkópos bot kétrét hajlott a kezemben, és megrökönyödésemre egy izmos teknősbékát kaptam ki a vízből, amitől Lajoska, bár izgalmát palástolni igyekezett, látványosan indulatba jött, …és Lajoska fölkapott egy husángot, és akkorát csapott a damilon függő magatehetetlen teknősre, hogy az azonnal leszakadt, horgostul, damilostul, …és Spori kornyikált is hozzá, elnyújtottan, lovagias dallamvezetéssel, és a gátról leszökkent egy felcsapott farkú cirmos, és úgy vitte el a bagolyszemű keszeget, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, 

Na, gurítsuk tovább a labdát! Az egyik szereplőd iderúg, a másik meg oda?

És ha összejövetel volt nagymamánál, nagypapa familiáris öntudattal éltette az MTK-t, …mama tenyérnyi kolbászkarikákat szelt, és marcangolták a kenyeret, meg csurgatták a kovászos uborkát, és a női szeszély és a lúdláb mellett a borokat is megkezdték, és tisztességesen apadt a pálinka az üvegben, …de mielőtt egyetlen szót szólt, vagy ledöfte volna keresztapámat a kolbászszelő késsel, nagymama megfogta a karját, hogy Laci, jól lehet tisztában volt vele, hogy nagypapa megcsappanó életkedve szoros kapcsolatban áll keresztapám meglátásaival, ami a futballt illeti, keresztapám szíve helyén ugyanis zöld-fehér vér csörgedezett, megbocsáthatatlanul, …és nagypapa a fásszín felől jövet megállt, s mint aki megelégelte, hogy komolyabb edzésmunka helyett egy Zsemlye rágta gumilabdával ügyetlenkedem, elkérte a lasztit, lehelyezte a tornác előtti kövezetre, és annyit mondott, ne így, és még azt, hogy: így és amennyire tőle telt, gyors mozdulattal belenyesett a szürkére kopott gumiba, a labda pedig, …Tekerni nagyapa tanított meg, épp jókor, nagyjából akkor lettem NSZK-s. …Épp Bazsikát vártam, meg Bencét, hogy rugdaljunk kicsit a garázskapura, aztán folytassuk az előző nap megkezdett vébét,…Uruguay simán kiesett, Chile egy ideig szívósan tartotta magát, legtovább pedig Brazília bírta, …hosszúkás műanyag ibrikben árulták a gombfocit a piacon,

mezem is volt, fehér póló, amelyre én vittem fel filccel a címert, elég jól sikerült, és egy klott gatya, amelyben még apa is verekedett kisebb korában, erre varrta fel nagymama a német zászlót.

Tudom, meglepted az olvasót még hasonlókkal! Szex vagy foci, ilyen faszságok jutottak eszembe. Mit válaszolsz?

A suliban, hogy ne csak tanulás legyen, minden évben horgásztábort szerveztek, …szülinapra keszegező úszót kértem, télapó idején cseppólom dukált, húsvétkor pedig többnyire süllőző horog volt tojva a csoki mellé,

a harmadik napon Feca letolta az alsógatyáját a sátorban, megmozdult valami, a kis Major azonnal eltátotta a száját, mert hallott már ezt-azt Fecáról, de soha nem mert belegondolni, hogy tényleg ilyen szőrös ez a fasz, amire Feca fölényesen vigyorgott, hogy csak a töve, és amikor közölte, hogy neki a konyháscsaj, Maca lesz a felesége, meg hogy nagyon keményen picsán rakná, sejteni lehetett, hogy komolyan gondolja, …ezután magunkra hagyott bennünket. …Feca, mint aki szex után sziesztázik, jobb lábát a karfára vetve a kanapén hevert, és unottan pörgette a fociújságot, amit magammal hoztam, a szemem sarkából láttam, hogy épp a magazin legszínesebb fotójánál tart, az NSZK focistái a kötelező győzelem után elégedetten baktattak le a pályáról, …rövid szünet után odavetettem Fecának, hogy nézze csak meg a képaláírást, nem tésztából gyúrták az NSZK labdarúgóit, …Feca biccentett, nem hát, szarból, amire többen felröhögtek, galuskásan, mert az agyukra ment már a semmittevés, a három csodás nap a tavak mellett, …És ha tudom, hogy minden igyekezetünk, a napi négyszeri etetés, a különböző színes csalik ellenére, a tábor hőse  az elnyűhetetlen törpeharcsa lesz, s pontyot csak ebédre látunk, biztos, hogy megtagadom az elutazást a vesztőhelyre, de legalábbis rosszullétet mímelek a Roburban, amikor elindulunk,

Na és a vágóhídon jobb volt? Szeld parizervékonyra ezt a válaszod!

Szétnyílt a fotócellás ajtó, és a portás tisztelgett, amikor nagyapa elénk sietett. …és nagypapa közölte az osztállyal, hogy először meglátogatjuk az eszkimókat, úgyhogy mindenki kapja magára a pulcsiját, mert odalent bizony hűs a levegő, és végül jön majd a csarnok, …hangos zsivaj támadt, mert többen rákaptak a parizer témára, hogy is van ez, hogy akkor mi is kerül bele pontosan, de nagypapa csak legyintett, …és az osztály nekiesett a felkínált uzsonnának, 

Na és ki mondaná, hogy jó volt a disznóvágás? Történtek események, de most az egyszer a benned élő tizenkettő elbeszélés közül az egyiket, ami benned szinte filmszerűen élvezhető, szpojlerezd is! Fénykép a címe. 

A mindenkori disznótor igazi hőse dédnagypapa volt, aki apró malackoruktól nevelte ezeket az állatokat,…a tükörjégen táncoló disznót a legegyszerűbben úgy tehetik ártalmatlanná, ha nagybácsi II. átnyúlva a koca hasa alatt kirántja a mellső lábát, amitől az állat oldalára bukik, és miután kivonszolják az udvarra, ráronthatnak a késsel, …a disznó ordítva rogyott a kövezetre, és rávetették magukat. …a szememben ugyanúgy hős volt apa, és a két nagybácsi, meg nagypapa, és mindenekelőtt keresztapa, az óriási izmaival, és a meghatottságig büszke voltam rájuk, …Boncsér mészáros is ringbe szállt a szomszéd utcából, de alaposan félreértette a feladatát, mert szinte percek alatt berúgott a pálinkától, …nekem felelősebb munkám volt disznóvágás idején, …a fényképezőgépért nyúltam, ki volt készítve az út kávájára a kis fekete szmenám, …Esős délután volt, amikor a nagynénémmel a barátságos arcú fényképész úr felé vettük az irányt, és ahogy beléptünk, az ajtó fölé függesztett apró harang megkondult, a fényképész úr elénk perdült, …ez, kisfiú, és mutatta a csupasz belsőt, üres. 

Első és utolsó a hely-szerelem után szerződ számára a nő? Érteném, de tőled megkérdezem bátran: Hogy kezdődött?

Nem tudtam, hogy a nyár vége kegyetlen is lehet. …allergiás rohamok kezdtek el gyötörni, …egy medika vett kezelésbe, leültetett, s mielőtt végigszurkálta a karom, ránézett a torkomra, mondjam, hogy á. Amennyire tudtam, kitátottam a szám, és ahogy érdeklődőn fölém hajolt, hogy mélyre lásson, résnyire nyílt a köpenye, aranybarna volt a bőre, …a mell gömbölyű felületétől kétfelé futó finom erezet pedig a győzelem egyezményes jelét mutatta. …allergiám egyszer s mindenkorra elillant, de biztos voltam benne, hogy egy csapásra mindentől megszabadultam, amit hetek és hónapok óta cipeltem, hogy lezártam a múltam, és túlvagyok valami elfogadhatatlanul nehezen, s ezzel együtt fölragyogott előttem egy újfajta, egy sejthetően szebb és ígéretesebb és igazságosabb jövőnek a képe: …Bence hamar ráunt a nyafogásra, és azt tanácsolta, hogy hagyjuk a testet, mert ideje a léleknek is megadni a jussát, …ez a főiskolai felhajtás meg bulizás, amit úgy hívott: élet, …füvet kellett szívni a haverokkal, a vézna diszkós sráccal, aki a vízmérnökin nyomta, meg a dagi agronómussal, a vézna diszkós hozta az anyagot, apró, rápattintható gyógyszerésztasakban, …inas volt a karja, tetovált, csontos alkar, …egy ilyen alkarért emelgettem én is a súlyzókat, és nyomtam a fekvőket. …úgy éreztem, perceken belül elhányom magam, …Edina most bizonyára boldog, és ez a felismerés abban a pillanatban iszonyúan és valóságosan gyomorszájon vágott, és öntudatlanul az ajkamba haraptam, mintha a sírást fojtanám vissza, …és nem tudtam szabadulni a képtől, szabályosan lezsibbadtam, hogy bassza meg, hát boldog, és nem lehetett nem elképzelni, …látni ezt a pucérságot, azt a jól ismert meztelenséget, sárga bizsu a nyakban, a felfűzött nevetséges E betű a kebel felett piheg, és valami szakállas fickó, valami középkorú forma, afféle tag, vigyorogva rátehénkedik a barátnőmre, és ugyanúgy boldog a nyomorult, és nem látni innen, mégis kivehető, ahogy nagy veres farokkal birizgálja a lucskos rést, …elhasznált fasz, …ezerszer megfogadtam, hogy sose nyúlok többé a cucchoz, …Edina még érettségi előtt állt, és hetente két levelet váltottunk, de ha nem kettőt, akkor hármat is, és hétfő este leszaladtam a sarokra, a Kedves presszó mellé, hogy felhívjam, és ha elfogyott az apróm, visszacsörgött az apja mobilján, …a tiszta pillanatok egyikében komolyan hinni kezdtem a folytatásban, …a vizsgák után, egy idegen város utcáin lófrálva megtapasztaltam. …és ahogy a járat bekanyarodott velem a tábla után, amelyen a város neve szerepelt, az én városomé, áthúzva pirossal, 

Fejesné azért taszított a vizsgaidőszak január végi szégyenhetére, azért húzta be olyan anyai szelídséggel és megértőn, bár akkor, fejemben az elmúlt két hét hólapátolós, fenyőfadíszítős pezsgődurranásos zsongásával nagyon úgy éreztem: mímelt sajnálkozással azt a reszketeg elégtelent a leckekönyv megfelelő rubrikájába, újkori gyarmatosítás, mert voltaképp segíteni akart rajtam. 

? Nem tudok már kérdést feltenni neked. Sajnálom! Tudod, én miken mentem át? Nem, de a szerződ, azt hiszem, tudja! Ha így is mondasz még valamit, előre is köszi!

Anya munkahelyi balesetet szenvedett. Apa hívott fel, …Elcsúszni a fölmosott kövezeten. Ez önmagában tényleg nem hatott félelmetesnek, …Miután nagy lendülettel befordultunk a kórházhoz vezető egyirányú utcába, apa közölte velem, hogy a boka fölötti rész valamivel, az átlagosnál komolyabban sérült, és egyelőre nincs kizárva a műtét sem. A szüntelen magyarázkodás első pillanattól kezdve afféle mentegetőzésnek tűnt, amivel magát nyugtatgatta, idővel minden rendbe jön, …Nem csupán a gyógyszerszagú első emelet taszított, ahová anya ágyát egy sutban kijelölték, az ódon melléképület sárga egyhangúságától is viszolyogtam. A leginkább azonban egy lány irritált, aki a bent tartózkodás két hete alatt minden egyes látogatásunk alkalmával a bejárati padon, a szökőkút tövében ücsörgött. Öcsémmel egy idő után fogadtunk, kismama-e, vakbélműtétes vagy csupán hobbibeteg. …Amikor az utolsó napon a járókeretet az autóhoz cipeltem, a pad már üres volt. …dacosan befészkeltem magam a teraszunkon álló fonott székbe. Megpróbáltam kikapcsolni a környezetet, kiiktatni a szivacsától megfosztott hintaágy vázát, a terasz peremén sorakozó virágládák sötét alakját, …Az otthoni ápolást Veronka néni végezte, …A fölépülés végső fázisában leginkább a főnökei látogatták anyát. …A torkomban és a végtagjaimban éreztem a szorongást, 

Köszönöm a beszélgetést, de itt nekem jobb lesz, ha nem folytatjuk. A tizenegyes bennünk van, még ha csak kartoték adat is. Elég érettek ehhez fiatalon nem lehetünk, üzented, vagyis a szerződ benned, de én már tudom, hogy később se. Albert László nevető szmájlis szavaival kívánok helyet a jövőben mindenkinek! „Nincs olyan, hogy öreg vagy vén, csak régebb óta fiatal.” 

Az interjúnk Olvasóinak még annyit: Az utolsó mondataim hasonlítanak a paprikával ízesített kenyérből készült, benned részletesen olvasható csalihoz. Vagyis a „beszélgetésünk” csak damil volt, hogy horgunkra akadva téged kifogjanak és elolvassanak!  


Fiatal Írók Szövetsége

Budapest, 2015

180 oldal