tiszatáj | 2018. január 9.

Hajnóczy Péter a Trafóban

CSERJÉS KATALIN AZ ÉLETMŰ-KIADÁSRÓL
2017. december 14-én, a Trafó-ban, Hajnóczy Péter A halál kilovagol Perzsiából c. kisregénye színpadi adaptációjának bemutatója előtt Cserjés Katalin, a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely vezetője tartott egy rövid ismertetést a szerteágazó Hajnóczy-életmű kapcsán. Előadásában ismertette a hagyatékgondozás eddigi stádiumait, illetve kitért a jövőben megvalósítandó tervekre… – CSENKI NIKOLETT BESZÁMOLÓJA

CSERJÉS KATALIN AZ ÉLETMŰ-KIADÁSRÓL

2017. december 14-én, a Trafó-ban, Hajnóczy Péter A halál kilovagol Perzsiából c. kisregénye színpadi adaptációjának bemutatója előtt Cserjés Katalin, a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely vezetője tartott egy rövid ismertetést a szerteágazó Hajnóczy-életmű kapcsán. Előadásában ismertette a hagyatékgondozás eddigi stádiumait, illetve kitért a jövőben megvalósítandó tervekre. Ezek közül kiemelendő a 2018 tavaszán megvalósuló, A bajnok c. – eddig hagyatékban megbújó – szöveg értelmezési kereteit feltáró workshop; illetve egy további, ám annál grandiózusabb projekt, mely a hagyatéki szövegek szélesebb közönség számára történő hozzáférhetővé tételére tesz majd kísérletet.

Cserjés Katalin, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa prezentációjában fontosnak tartotta elmondani, hogy Hajnóczy Péter írásművészete eklatáns vonásának tekinthető az a folyamatos és csillapíthatatlan kísérletezés, amelynek eredményeképp egy hihetetlenül tág szöveguniverzumot hozott létre, ahol egyaránt jelen vannak súlyos, szürrealista, vizuális elemekkel applikált, nagyon különböző, kiemelkedő, illetve kevésbé jelentékeny szövegek; kvázi salaktalan realizmusú kisprózák és kísérletek, töredékek is. Az előadó utalt arra, hogy a Hajnóczy-írásművészet differenciáltságára a Hagyatékgondozó Műhely – hallgatókkal közösen kivitelezett – intenzív munkálatai során is folyton rá kellett eszmélniük.

Noha Cserjés Katalin is A halál kilovagolt Perzsiábólt tekinti HP főművének, mégis emlékeztette a közönséget arra, hogy az író kétszer nem csinálta meg ugyanazt, így szövegei valóságos szövegjáratok, intertextusok tárházát mutathatják meg az arra nyitott közönségnek, ráadásul a művész – Szigeti Csaba szavaival élve – gyakorta az arisztokratikus regiszterben teszi mindezt, feladva így a leckét, de mindenképpen egy érdekes kalandra invitálva az olvasót.

A Műhely vezetője kitért arra is, hogy 2009-ben, miután Reményi József Tamás szíves közvetítésével és Hajnóczy Péter özvegyének, Végh Ágnesnek a beleegyezésével a kilenc darab hagyatéki dobozt Szegedre leszállítani, kezdetét vehette a még nem publikált szövegek nyilvánosságra hozatalának aprólékos és lassú folyamata. Cserjés Katalin egy anekdotát is megosztott az egybegyűltekkel: a doboznyitáson ott volt a Szegedi Tudományegyetem ikonikus oktatója, Ilia Mihály is, aki egy tetszőlegesen kiválasztott dobozból, a papírhalmok rengetegéből emelte ki azt a jegyzetfüzetet, amelynek elején nagy betűkkel állt a REND szó, ezzel mintegy utalva a hagyatékkal foglalkozókra váró feladatokra és fegyelemre is, azaz: valamiféle struktúrát kell teremteni ebben a káoszban. E munkálatok már elkezdődtek, de még közel nem állnak a befejezettség stádiumában, így lesz még mivel foglalatoskodniuk.

Németh Gábor, az író egyik prominens kutatója szerint a HP-hagyaték méltó helye egy facsimile-kiadásban lenne, és ez a felvetés érlelte meg azt a gondolatot a hagyatékkal foglalatoskodó munkatársakban, hogy amíg ez a vágyott kiadás megvalósul, addig interneten kellene elérhetővé tenni a dobozok tartalmát. Ennek során indul majd el a hagyaték darabjait dokumentáló honlap Hajnóczy munkásságával kapcsolatban, ami a készítők reményei szerint még sok-sok meglepetéssel szolgálhat az elkövetkezendő időkben.

Csenki Nikolett

Fotó: Nagy György

Kapcsolódó írásunk:

Varga Réka kritikája >>>