tiszatáj | 2014. június 19.

Forrás és torkolat

ORAVECZ IMRE REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA
Hétfőn délután, két zápor közötti szünetben, borongós időben tartották meg a Kaliforniai fürj bemutatóját. Szilágyi Zsófia még a regény alapos boncolgatásához szükséges idő hiányában is egy jól felépített, múltba és jövőbe egyaránt vissza- és kitekintő társalgást vezetett le […]

ORAVECZ IMRE REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

Hétfőn délután, két zápor közötti szünetben, borongós időben tartották meg a Dugonics téren Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regényének bemutatóját. Szilágyi Zsófia, aki nemcsak a szóban forgó eseménynek volt a moderátora, de az azt követő két másik – Szilasi Lászlóval, majd Barnás Ferenccel folytatott – beszélgetésnek is, még a regény alapos boncolgatásához szükséges idő hiányában is egy jól felépített, múltba és jövőbe egyaránt vissza- és kitekintő társalgást vezetett le. (Vigyázat, kedves olvasó, jelen beszámolóban utalások esnek arra nézvést, mi fog történni Imruskával Oravecz Imre családregény-trilógiájának befejező darabjában!)

A 19. század végén többségében paraszti sorból származó magyarok kivándorlását feldolgozó mű keletkezéstörténete kapcsán a szerzőtől megtudhattuk, hogy családja is érintett volt a „kivándorlásban” (erre a kifejezésre Oravecz szívesebben hivatkozik úgy, mint pénzszerzés reményében történő kiutazás a Magyarországra való visszatérés vágyával), nagyszülei ugyanis két alkalommal is nekivágtak az útnak – Amerikába. Ők az Ohio állambeli Toledóban éltek és dolgoztak, ahol később ő maga is járt, a Kaliforniai fürjben pedig már az Árvai család telepedik le időlegesen az ottani magyar negyedben. Ám nem ez az egyetlen kapcsolódási pont a családtagok életútja és a regény helyszínei között, hisz, ahogyan azt Oravecz elmesélte, 73-tól ő maga is sokáig élt az Egyesült Államokban, azon belül is Dél-Kaliforniában, ahol nem mellesleg a regénybeli István az olajbányász szakmában tökéletesíti magát.

Az Amerikához és az emigráció kérdésköréhez kötődő családi párhuzamok sűrűjéből végül Szilágyi ragadta ki az lényeget, szerinte ugyanis a jövőben trilógiává bővülő családregény a Kaliforniai fürjben olyan megragadó hitelességgel tematizálta a 19-20. századfordulón az ígéretek földjén szerencsét próbáló magyarok helyzetét, hogy az mintegy a teljes elbeszélés epicentrumaként határozható meg. Ehhez pedig szükség volt arra is, tette hozzá, hogy Oravecz megírja az előzményt, vagyis az Ondok gödre című első kötetet, amely felkészíthette az olvasókat az Árvai család által közvetített létállapot mélyebb befogadására.

Néhány kitérőt követően a beszélgetés ezután az anyaggyűjtés nehézségeire terelődött. Oravecz sajnálatos tényként közölte, hogy a száz évvel ezelőtt élt parasztok mindennapjairól nemcsak hogy nem őrződött meg, de nem is nagyon maradhatott volna fent semmi, mivelhogy a parasztcsaládok nem írtak memoárt vagy feljegyzést az életükről – a hevesi levéltár üres. Az amerikai városok magyarlakta negyedeiről viszont szerencsére talált elegendő információt – így például régi utcaneveket és leírásokat –, ahogyan az ipari technikákról, a kohók belsejéről, vagy a temperacél megmunkálásáról is sikerült tájékozódnia. Talán az ipari módszerekről felhalmozott tudás miatt válaszolt később Oravecz Szilágyi egyik kérdésére úgy, hogy a bányászatot hozta fel példaként – az írás folyamán egy ekkora anyag esetében napról napra mélyebbre kell, hogy áss.

Miután Szilágyi a regényfolyam végpontjai, forrása és torkolata felől érdeklődött, Oravecz azt is elárulta, nyugdíjba vonulása után kíváncsiságból írta le történetének első mondatát, és bár a harmadik kötet befejező mondata még nincsen kész, annyit megoszthat a hallgatósággal, hogy az esetleg Oldcountry (vagy Ókontri) címen megjelenő új könyvének tartalma szerint a gazdasági válság következtében állás nélkül maradó Imruska a földművelésben találja meg önmagát, és tervbe veszi, hogy Magyarországon folytassa tevékenységét egy családi birtokon.

Szutorisz Szabolcs Bence

[nggallery id=385]