ESERNYŐ Nagyika remek asszony, akkor megy velem az üzletbe esernyőt vásárolni, amikor szakad az eső, ráadásul gyalog, hogy az autók is lefröcsköljenek. Persze jó esernyőt sose kapunk, csak olyat, amit visszafelé kifordít a szél, otthon meg mehet a kukába. S mindez azért, mert egyszer, mikor éppen zuhogott az eső, és tele volt autóval minden parkoló, az orvosi rendelőé, az üzleteké, és az utakon is csak úgy hemzsegtek a járművek, azt találtam mondani nagyikának, inkább autót vegyünk, mert az a modern falusi ember esernyője. KORPA Nagyapa kivisz az udvarra, és megmutatja nekem az állatokat. Pulykák, kacsák, tyúkok fogadnak. Belecsimpaszkodom nagyapa kezébe, nehogy még megcsípjen a pulykakakas. Aztán a disznóólban nagyapa elhessegeti a vályúból a kiscsibéket, majd korpát szór belé. Azt mondja, aki korpa közé keveredik, hamar megeszik a disznók. Még jó, hogy nincs itt a vegetariánus nővérem, mert ő aztán elhappolná a korpát a disznó elől. Hiszen manapság a fiatal lányok nem élnek hússal, s ez veszélyes lehet, mert aki korpa közé keveredik, megeszik a vegák meg a vegetáriánusok. ZÖLD Nagyanya szerint nagyapa rossz kertész, nem úgy, mint a szomszéd Elemér bácsi, aki valaha neki csapta a szelet, mert annak a füve bizony mindig zöldebb. – Nem kell aggódnod, válaszol nagypapa. A feleségéhez, Margithoz képest a sütésben és a főzésben te vagy a zöldfülűbb. LÉLEK Szerintem nagyapa lelke egy ruhaszárító. Mert ha kiosonok az esőbe játszani, és csuromvizes lesz a nadrágom meg a pulóverem, nagyanya mindig leordítja nagyapa fejét, hogy miért engedett ki, s hogy ez is az ő lelkén fog száradni. FONÁL Nagypapa mesél, de feledékeny. Gyakran kérdi tőlem, miről is beszéltem, kisunokám? Nagyi szerint ilyenkor elveszti a fonalat. Nem értem a nagyit. Már hogy vesztené el nagyapa azt a fonalat, amiből a nagyanya most is sálat köt, és az istenért sem adná ki a kezéből. HATÁRTALANUL Nagyapa unokatestvére eljött hozzánk az unokájával Budáról, s a kilenc éves Alex azt találta mondani nekem, hogy mi itt nem magyarok vagyunk, hanem szlovákok, vagy jobb esetben, ha kedvesebben fogalmazna, akkor is csak határon túli magyarok. Erre nagyon felháborodtam, megmondtam neki a magamét, amit az iskolában, és nagyapától hallottam. Vagyis, hogy több esztendeig tartozott Buda a török Oszmán Birodalomhoz, mint ahány éve szülőfalum tartozik Csehszlovákiához meg Szlovákiához. Mi ugyanis a török időkben Magyarország voltunk, a budaiak pedig törökök, vagy jobb esetben határon túli magyarok.
