CSÍPŐS Anyuék csakis édes paprikát termelnek, de a szomszéd néni, ha átjön, és anyu megkínálja vele, mindig azon zsörtölődik, hogy csíp a paprikánk, és kieszi a nyelvét. Apu szerint azért mond ilyen szamárságokat, mert csípős a nyelve. BOLDOGSÁG Boldognak lenni a legkönnyebb dolog a világon. Csak könnyűnek kell lenni, súlytalannak, mint a kismadár, aki nem ismeri a félelmet, akinek mégis a föld a legdrágább kincse. SAVANYÚ A SZŐLŐ Nagyanya, ha fancsali képet vág valaki a családban, odaszól neki, savanyú a szőlő, aranyoskám? Múltkor azonban kiverte nálam a biztosítékot. Székelykáposztát főzött ebédre. Olyan volt a leve annak, mint a tömény ecetnek. Mikor meglátta, milyen képet vágunk, a lehető legtermészeteseben megkérdezte, csak nem savanyú a szőlő, kedveseim? Aggódni kezdtem, hisz nagyanya összekeveri a káposztát a szőlővel. Valakinek végre meg kellene neki mondani, de ugyan ki lesz az a bátor? ZÖLDSÉG Olivér a padtársam. Azt mondja, nekik azért nem kell venniük a zöldségboltban semmit, mert otthon mindent megtermel a nagyapja. Nekünk sem vásárolni, sem termelni nem kell, árulom el neki büszkén. Mert a nagyi szerint a papa egész nap zöldségeket beszél. TETVES Amikor a kisöcsémet beíratták az oviba, még nagyon selypített. Nem tudta kimondani a k és a d hangot, helyettük minden egyes alkalommal t-t mondott. Kedveskedni akart az óvó néninek, hát azt mondta neki, amikor bejött a terembe: – Csótolom, tetves óvó néni. A gyerekek kacagtak, és kaparni kezdték a fejüket. Sajnos, a kedves óvó nénit azóta is tetves óvó néninek hívják a gyerekek, de erről a kisöcsém már nem tehet. Jövőre úgyis kiselsős lesz, és kinőtte már a selypítést. KAKUKKTOJÁS A kakukk el akarja hitetni a réti pityerrel, nem az ő fészkébe rakta a tojását, s hogy a kikelt fióka igenis pityer, nem pedig kakukk. A réti pityer pityeregni kezd, s azt mondja a kakukknak: Ne nézz madárnak, te mihaszna, olyannak nézek ki, mint akit könnyű átverni? A kakukk nevetve válaszol: Kedves réti pityer barátom, nem akartalak én megsérteni, a világ minden kincséért sem. Sohase néztelek, és ezentúl se nézlek madárnak. CSÜTÖRTÖK A múltkor megkérdezte a tanító néni, ki milyen napon született, hát én csütörtököt mondtam. Az egész osztály rajtam hahotázott, hiszen aki csütörtököt mond, az a szólás szerint felsül, rosszul teszi a dolgát, olyan nyámnyila és szerencsétlen alak. Nagyapa, aki nagy vadász hírében áll, azt mondta, ne vegyem ezt annyira a szívemre. A szólásnak ugyanis semmi köze a csütörtökhöz. Valamikor, ha a puska nem sült el, csütt hangot lehetett hallani, vagyis csüttöt mondott a puska. Hogy hogyan lett a csüttből később csütörtök, az maga a rejtély. Nagyapa szerint irigységből. Szerinte ugyanis a csütörtökön született katonák lőttek a legjobban, s a szombat hajnalán született boszorkák, mivel nem vitték táncba őket, cselhez folyamodtak. A csütt helyett elkezdtek csütörtököt mondani.
