Dante és Pilinszky

A 700 ÉVE HALOTT ÉS A 100 ÉVE SZÜLETETT

„Így egy dologból itt kétféle más folyt.”
Isteni színjáték; Paradicsom, 7. ének
(Babits Mihály fordítása)

Szavakkal kezelték a fájdalmat,
Szöveggel a sebeket.
Szöveg-felhőkarcolókkal ültették tele
A korokon túli teret.
Visszavették, amit Szkülla és Kharübdisz kivett.
Evangéliumi volt szavaik szövete.
Áldottak legyenek!
Textus-frigyládák születtek kezeik alatt.
A szövetség a mai időkig kihat.
Élő beszéddé lett sok szakrális irat.
Ahogy Luther mondta, haszon, Logoszból, ércből.
Nem vegyíthető a vas és a cserép. Csak a fény s föld.
A kő a birodalmakat zúzza szét.
Szellem által lesz gyülekezet, a nép.
A láthatatlan ihlette őket. Erudíció.
A rossznál erősebbnek hitték a jót.
Nem délibábot láttak, víziót.
Lelkükről az átok lepattant.
A vér mosta meg őket. Halk hang.
És Ábel vérénél is szebben beszélt a tett.
A szabadság, ami elveszett.
Horribile dictu. Önmérséklet (szeretet).

Kép: Gustave Doré: Isteni színjáték (Paradicsom)

Támogatóink: