Csobánka Zsuzsa: Origami rév

Mennyire viszonylagos, melyik a túlpart.

Csak annyit kértél, átvihess.

Hogy élők közül halottak közé,

vagy holt lelkeket rövidítesz-e meg,

nem tudhatom. Néma a táj.

A csónak papírból van, evezz,

léket az istenek vágnak rajtam,

kicsi kompom, meríts a vízbe,

evezz, hajtogass.

Legfeljebb nem érsz át velem,

de most életedben először

a vízre figyelsz, mit mesél,

merre vinne, ha hagynád.

A papír idővel szétmállik benne,

hajtás mentén sérülékenyebb, azzal kezdd.

Elegyedik fa és víz, evezz, kompom,

tartsd fenn magad a vízen, lebegj.

Akadj fenn a résen, az isten kijátszható,

halhatatlan, te lebegj egy helyben,

míg révbe érsz, hajtogass.

Megjelent a Tiszatáj 2011. októberi számában