Család karanténban
KRUSOVSZKY DÉNES: AZÓTA ŐZIKE
KUHN ERIK RECENZIÓJA
2021-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Krusovszky Dénes második gyermekverskötete, az Azóta őzike, mely a svéd típusú gyerekversek világát viszi tovább. Krusovszky verseiből egyértelművé válik, hogy a gyerekek és felnőttek eddigi életritmusát teljesen megváltoztatta a járvány, programjaikat átrendezte. Nincsenek közösségi programok, helyettük a bezártság diktálja a napirendet…
A magyar gyerekköltészetben két fontos hagyomány fedezhető fel: az egyik Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes kicsit meseszerű, rímes, énekelhető stílusú versei, a másik a skandináv típusú gyermekversek. Utóbbiak kapcsán elmondható, hogy a hatvanas években nagy változás történt a svéd gyermekirodalomban, mert a költők már nem penzumokat írtak le, nem sulykoltak semmit. Műveikben elsősorban úgy jelenik meg a gyerek, mint akinek egyenlő jogai vannak, helye van a felnőttek világában, és aki több mint a család engedelmességre szorított tagja, tehát önértékkel rendelkezik. A svéd típusú gyermekversekre jellemző a szabad versforma, a monológ, a lírai én erős jelenléte, a személyesség, a gyerek gondjainak, nézőpontjának a megjelenése, a nyelvi szikárság, a borús hangulat, az életbölcsességek és alkalmanként a humor. A magyar olvasó például az Ami a szívedet nyomja című 1975-ös svéd gyerekvers antológiából ismerheti ezeket a műveket.
2021-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Krusovszky Dénes második gyermekverskötete, az Azóta őzike, mely a svéd típusú gyerekversek világát viszi tovább. Első gyerekverskötetét 2013-ban publikálta Mindenhol ott vagyok címmel ugyancsak a Magvetőnél. Míg az első kötet – melyet a kiadó tízéves kortól ajánl és egy nyolcéves fiú érzékeny világtapasztalatának a lenyomata – a saját visszaidézett gyermeki hangján szólal meg, addig a mostanit már három gyerek édesapjaként írta meg és a család került a történet fókuszába.
Krusovszky az Azóta őzike mind témájában, mind poétikájában mintha megidézné az 1975-ös antológiát (pl. Siv Winderberg Jó, ha nővére van az embernek című versét). De hogy egy magyar vonatkozást is említsek: a szintén a svéd gyermekköltészet hagyományt továbbvivő Kiss Ottó A bátyám öccse című verseskötetével is párbeszédre lép. Az Azóta őzike és az Ami a szívedet nyomja azonban nem egyformán hat az olvasóra. A svéd versekben a gyermek érzelmei, gondolatai és elsősorban a véleménye jobban érvényesül, közelebb jut az olvasó lelkéhez. A gyerekek bennük erőteljesebben fogalmazzák meg véleményüket, elvárásaikat és kritikájukat környezetük és családjuk felé. Bátran kinyilvánítják, hogyan látják a világot, családjukat, másokat. Véleményem szerint Krusovszky új kötetéhez képest az Ami a szívedet nyomja antológiában olvasható svéd versek azért erőteljesebbek, mert egyértelműbben fogalmazzák meg a gyermeki világot.
A könyv egyik szegedi bemutatóján a költő elmesélte, hogy az Azóta őzike a karantén alatt készült. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a járvány létezése többször is megjelenik a kötetben, a Maszk, a Hétvége és az Évnyitó című versekben (pl.: „Ha iskolába megyek / maszkot kell vennem” vagy „az állatkert is / zárva, / a bábszínház is / zárva, / a játszóház is / zárva, / a cukrászda is / zárva, / a vadaspark is / zárva, / a múzeum is / zárva”). Krusovszky verseiből egyértelművé válik, hogy a gyerekek és felnőttek eddigi életritmusát teljesen megváltoztatta a járvány, programjaikat átrendezte. Nincsenek közösségi programok, helyettük a bezártság diktálja a napirendet. De a járványtapasztalat jelenik meg a rádióhallgatás során is, ahol a halottak száma is elhangzik.
Az Azóta őzike kapcsán mindenképp ki kell emelni, hogy a költő nagyon jól alkalmazza a költői képeket, több alliteráció is megjelenik, ami a szöveg hangulatiságát és játékosságát csak fokozza. (Pl. „holdból jön a hullám, hullámból a hang, hangból kiáltás lesz.”) Emellett ellentétekben és hasonlatokban is gazdag, a halmozás, zeneiség és ismétlés is központi szerepet kap. A gyerekekre jellemző filozofálás (pl. Ki tudja, hogy), álmodozás is áthatja a kötet világát, a Mi lenne, ha?-kérdéskör a fantázia, a játék, valamint az identitás meghatározása mentén íródik körbe (pl. Gyerek vagyok, Hogyha fiú volnék). Gyerekhangok szólalnak meg egyes szám első személyben, és a kötetben a család kerül a középpontba. Hogy ezekben a versekben a hétköznapi családi életből látunk életképeket, a legjobban a Nekem van igazam című vers szemlélteti:
„A nővérem sír, pedig nekem van igazam, az öcsém ordít és az etetőszéken dobol, apa a homlokát dörzsöli, anya mindjárt leszid, pedig nekem van igazam, nekem van igazam, csak nem akar eszembe jutni, hogy miben.”
A kötet jelentős részét áthatja a humor (pl. a Vadállatok őshona, Miért pont nyúl, A húgom repülni tanul). Rám nagy hatással volt a Vér című vers, míg a kötetzáró Amikor alszatok című apavers a könyv átgondolt szerkezetét is jól keretezi. Izgalmas volt, ahogy a kötetet uraló gyerekhangból kilépett Krusovszky, személy szerint én több apaverset olvastam volna.
Jól jártunk azzal, hogy Krusovszky Dénes a karantén ideje alatt megírta ezt a verseskötetet, bátran ajánlom a gyerekeknek, de a felnőtteknek is. Nagyon jó témájú és koncepciójú, sőt humoros verseket olvashatunk, miközben az idősebbek teret kapnak a nosztalgiázáshoz is. Hiszen a versek több olyan ünnepet (pl. karácsony) és élményt (pl. vízibicikli) is tárgyukká tesznek, amiket már mindannyian átéltünk, kapcsolódik hozzájuk valamilyen kellemes élményünk. Nem mellesleg az Azóta őzike – melyet Baranyai (b.) András erős képi világa gazdagít – a járványhelyzetről is őszinte, hiteles módon képes beszélni.
Kuhn Erik
(A recenzió az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Tudományos próza című szemináriumán készült Bencsik Orsolya mentorálásával.)
Krusovszky Dénes: Azóta őzike Illusztrálta: Baranyai B. András Magvető Kiadó Budapest, 2021 44 oldal, 3499 Ft
