Janáky Marianna: Interjú egy könyvvel
Büdipénz?
BOLDOG ZOLTÁN: HAGYMA ÉS LEVENDULA
Szegényebbé tettem magam,
hogy a kéziratodat is olvashattam.
Itt voltál a gépemen, nem bírtam ki,
és nem magam pötyögtem be szavaid.
Elloptam magamtól az élményt,
hogy másoláskor bennem is újra megszülessél.
Persze magyarázom a bizonyítványom,
mert a szerződ tanár, én pedig az voltam,
de már nagyi,
és nem akartam ceruzával összefirkálni
Zoltánod könyvét, amit az unokámnak dedikált.
Bocs, tőled és az olvasóktól,
felteszem végre a kérdéseim,
hogy kifejezzem szerződ felé a szeretetgarasaim.
Dzsoni és Árnika legyenek velünk láthatatlanul is!
A könyvinterjú műfajpoétikája
Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege. Esterházy Péter lemásolta Ottlik Géza Iskola a határon című regényét kézírással, és könyvként is megjelent, tudjuk. Ez adhatta hajnalban tudatalattimnak az ötletet. Vagyis direkt antropomorfizálom, személyesítem meg a könyvtárgyat = az interjúalanyt. Több szépíró alkalmazott hasonló megoldást. Talán a megelevenedett tárgyak prózapoétikáját Mándy és Nabokov ültette el a tudatalattimban. Szinte azonosulok a könyvvel, kérdéseim kifejezésmódjával igyekszem visszatükrözni az épp „interjúra felkért könyv” stílusát is. A válaszok mindig szó szerinti idézetek a könyvből = másolás csak nem kézzel, ahogy EP tette, hanem a mobil mikrofonjának a segítségével. Tehát: csak a könyv idézeteivel válaszolok a feltett kérdéseimre, de nem mindig a könyvfolyamnak megfelelően, hanem ahogy jónak látom a kérdésre adható válasz kapcsán. A három pont mindig jelzi, hogy nem folyamatos a másolás, hanem a kötet másik részében olvasható épp a pármondatos idézetrészlet. Ráadásul a kérdések számához passzoló extravagáns leütést is igyekszem mindig kitalálni.
1.
Zoltán apaként írt Kinderblick versei a szegénység, a tanár által követett, felfogott eseményeinek, versekbe tükrözése? Fűzd össze, kérlek, kedves Gyerekkönyvem, a benned élő magyar munkáscsalád gondjait!
Apa a gyárban rakodó, Anya ugyanott takarít, … Anyáék félnek, hogy bezár a gyár. … Amikor félek este, odahívom magamhoz anyát, … A nyolcadikon lakunk egy tízemeletesben. Nagyapa szerint közel élünk Istenhez, … Szerinte az otthonunk és a jövőnk A bank zsebében van, Akitől a pénzt kaptuk rá. … Megpróbálok imádkozni, Hátha Isten elmegy a bankba, … Apa mindig boldog a fizetés után. Miután meglátogatta a pénznyújtó falat, Ahol gombnyomásra érkezik a jókedv. … Apa csak néhány napig boldog, Utána megint elszontyolodik. Egyszer megkérdeztem tőle, Miért lesz szontyos a kedve. Először csak legyintett, És arról beszélt, hogy az élet Nem egy habostorta. Szerencse, hogy nem az, Mert akkor azonnal megenném. … A boltban mindig a legolcsóbbat vesszük. Apa a számokat lesi, kedvenc szava a kilóár. A legolcsóbb tészta az alsó polcra kerül, Hogy a gyerekek kedvében járjanak, És könnyen be tudják tenni a bevásárlókocsiba. … Nálunk gyakran eljön a hónap vége. Ilyenkor anyu átküld Magdi nénihez, Aki a szomszédban lakik. Lisztet, tojást, tejet szoktunk tőle kérni, Mindig szívesen ad, Mert már nyugidíjas, … ilyenkor megsimogatja az arcom, És megtörli a sajátját, mert mindig belemegy Valami a szemébe. Ezt szokta mondani. … Ma láttam a városban, Hogy valaki ruhát vesz egy boltban. … Szerintem az én gönceim értékesek. Anya azt mesélte, régen ebben jártak a hercegnők, Csak királynők lettek, és odaadták más Szépségeknek a ruhát. … Apa nem tud vezetni, Anya már elfelejtett. Jó nekünk a busz, Mindig ezt mondogatják, Pedig sokszor lekéssük. … Amíg nem lesz biciklink vagy autónk, Addig gyalogolni szeretnék, De apáék nem engedik, Mert az lassú, mi pedig mindig sietünk. Kitaláltam, hogy lábbusszal járok. … a lábbuszt anya és apa (Ki a világ közepe?) Együtt vezetik az iskoláig, És az sem baj, hogy kicsit Korábban kell kelni. … Anya mindig fáradt, De néha boldog is, Amikor megnevettetem, És amikor olvashat nekem. Néha hoz könyveket a cserepolcról, … a rajzolásban És a könyvekben mindent szabad. Ott gazdagok lehetünk, lehet biciklim, És még egy boldog gyárat is építhetünk, (Mindenkinek van valamihez tehetsége?) … A könyveket mindig rendben tartom, Mert anya szerint csak a tanulással Lehetek több náluk.
2.
Szeretet-, család-, szerelem-, iskolaszegénység hogyan ölelkezik benned? Ne spúran válaszolj, ha lehet!
Ica néni rászólt azokra, Akik piszkálnak az iskolában. Miért bántjátok a matekzsenimet? … Látják rajtam a lelelulaságot, Hogy hercegnőtől kapott gönc a ruhám. … Ő csak egy okos lányt lát bennem, Aki tudásával meghódítja majd a világot, Hajókkal és repülővel viszik, … Ma kaptam egy íróasztalt, Apa hozta a lomtalanításból, … Tavaly ilyenkor cseréltük le a két fotelünket, Abból nézem a mesét, Amikor anya és apa hétvégén Hosszan pihennek délután. Eddig a konyhában tudtam házit írni, De ott mindig zsír- és hagymaszagú Lett a füzetem, hiába vigyáztam rá. Néha a táskám is büdi, … Peti gyakran csúfol miatta Az osztályban, hogy én Vagyok a hagymalány. ... Anyunak elmeséltem, hogy csúfolnak, Ezért vett az asztalomra levendulát. Ha Peti nem is vette észre, Sári Azóta úgy hív: levendulalány. … Sári anyukája meghívott minket Az étterembe névnapozni. Sári a legjobb és az egyetlen barátom Volt sokáig, de már egyre többen Beszélgetnek velem, mióta Ica néni szerint matekzseni vagyok. … Ma voltam életemben először első. … Ica néni benevezett egy sakkversenyre, És külön órákon gyakorolt velem, Mert szerinte ügyes vagyok. … A játszótéri padon mindig alszik egy bácsi, Anyu azt mondja, hogy hajléktalan, Nincs hol laknia, és ezért nem adnak neki munkát, Így pénzt se kereshet. … mondtam anyának, Adjuk neki a titkos lila dobozunkat, Én kibírom még egy kicsit bicikli nélkül. Anyának könnyes lett a szeme, … Anya azt gondolja, apa azért nem veszi feleségül, Mert ezen is spórolni szeretne, Mert ő a hasán kívül a pénzét félti a legjobban, … Amióta anya családfőnökösködik, Finomabbak a hétvégi ebédek. Anya szerint apának is máshol kellene Dolgoznia, ahol megbecsülik. Amikor veszekedni kezdtek volna Az étteremhez értünk,
3.
Most a világban a háborúpandémia terjed, de benned a család remekül él. Veszekednek, de ez olyan szerethető veszekedés. Nemde? A Covid járvány megviselt mindenkit, pedig sokan nem is göncökben jártak. Erről mit olvashatunk benned? (Jaj, két kérdést tettem fel, pedig egy tanárnak nem lehet, de én már nyugidíjas vagyok, így nem lehet gond.)
Apa és anya nem házasok.
Későbbre vártak engem,
…
egyszer elárulta,
Nem jövünk ki a pénzünkből,
Ez keseríti el őt.
Nem értettem, hogyan lehet kijönni a pénzből,
Mikor éppen a pénz jön ki mindig a falból.
Azt nyomkodja a piac mellett, és egyszer csak
Kinyúlik belőle pár papír, mint nyelv a számból.
…
Utána a lottózóba visz.
Ott mondanom kell három számot,
Hogy milliomosok legyünk,
És vehessen nekem biciklit,
Anyának autót,
Magának pedig pecabotot.
…
Anya mindig bezzegelni kezd.
Bezzeg erre telik, ezt ismételgeti.
Apa ilyenkor még veszekedni is bánatos,
…
mindig azt szokta kérdezni anyától,
Amikor néha veszekednek,
Hogy szerinted rajzolom én a pénzt?
…
Anya szerint mindketten féltik a hasukat,
Csak apa spúr, és nem tudja beosztani,
Mi menjen sorsjegyre, mi meg a húsra.
…
A leghangosabban akkor kiabál,
Ha az étellel játszom,
Mert sokan éheznek a világon,
…
azt utálom a náthában,
Hogy apa és anya dühös rám miatta,
Pedig nem szándékosan kapom el.
Olyankor anya nem tud dolgozni,
És ideges lesz, hogy miből veszünk
Így ennivalót.
…
Apa sosem marad otthon velem,
Mert a főnöke kirúgná,
Mint egy focilabdát,
…
Anyának új munkahelye van,
…
És még saját könyvet is vett nekem a boltból.
Lehet, hogy már anya a családfőnök,
…
De apa sokat morgolódik miatta,
…
Születésnapomra egy tesót kértem anyutól.
Azt ígérte, megbeszélik apával.
(Hová tűnnek a haragok?)
…
Így válaszolt reggel, és tudtam,
Ez bajt jelent, mert amikor kislányomnak szólít,
Akkor komoly dolgokról esik szó.
A múltkor is azt mondta:
„Nem veszünk biciklit, kislányom.”
…
Amikor járvány volt, és bezárták az iskolákat,
Apa nagyon ideges lett,
Mert nem volt, aki vigyázzon rám,
Míg anyával a gyárban dolgoznak.
…
Járvány alatt az interneten mentem iskolába,
Vagyis az osztály és Ica néni jött hozzám
A telefonon keresztül.
Apa egyik munkatársa adott egy régi mobilt,
Az alattunk lakótól meg kértünk wifikódot,
…
Ilyenkor Magdi néni átjött hozzánk,
És morgolódott, hogy a pici tévénken nem látja
Jól a szereplőket, én meg a konyhánkban
Üldögélve próbáltam elolvasni, amit Ica néni
Írt a képernyőre az iskolában,
…
Csak a számolásból értettem valamennyit,
És az volt a kedvenc órám is, mert
Így apának ki tudom majd számolni,
Mi a legolcsóbb a boltban.
…
Ha vége lesz a járványnak,
Nem kell többé maszk.
De én szeretem hordani,
…
Anya szerint én az ajkammal sírok,
A könnyezésről apa leszoktatott,
Mert az erős lányoknak azt nem szabad.
…
nyáron
Is ügyesen válogattam a hagymát,
De ott nem volt baj, ha könnyezek,
Mert sokan sírtak körülöttem.
…
Apát felvették az új munkahelyre,
Ahol majd jobban megbecsülik,
És legalább annyit keres, mint anya,
Így újra ő lehet a családfőnök.
Apa be van sózva reggelente,
Úgy izgul, mint én a matekverseny előtt,
…
Anyának is nagyon édes a kedve,
Vigyázni kell, nehogy túlcukrozzák magukat.
4.
Semmi baj, mondanám neki, mert nagyi vagyok. Hullámzik a szeretet és a félelem mindenkiben. Hogyan jelennek meg a nagyszülők benned, kedves Gyerekkönyvem? (Ismételni is kell tanítási órán is!)
Nekem három nagyszülőm van:
tati, mami és nagyapa.
Tati és mami messze lakik,
A dunnán túl.
Nagyi meghalt születésem előtt,
Nagyapa meg dolgozik a gyárban.
…
Téli szünet van, de anyáék dolgoznak,
Így nagyapa vigyáz rám,
Pedig még ő sem nyugidíjas,
Szabadságot vett ki miattam.
…
Nagyapával azért szeretek lenni,
Mert kedves és nyugodt,
Nála mindig tele a hűtő finomságokkal,
(Az emberek nem tudják magukról, hogy miben ügyesek?)
És olyanokat is vesz néha,
Amiktől apa irtózik a kilóár miatt.
…
Amikor a nagyi még élt, gyakran olvasott
Sírós könyveket, rózsaszín szívecskék,
Menyasszonyok és vőlegények voltak az elején.
Akkor azt hittem, hogy a könnytárból kölcsönzi őket,
És ott csak szomorú olvasmányok vannak,
Ezért hívják így a helyet.
Amióta anyával oda járunk, tudom, hogy a könyvtár
Azért van, hogy átutazzam rajta más világokba,
…
Ezért egy könyvespolcot kértem apától,
De ő nem talált olyat a lomtalanításkor,
Pénzt meg nem szívesen ad érte.
Szerencsére nagyapa vett léceket,
És azokból készít nekem átjárót
A barátaimhoz és a fényes jövőmbe.
…
Minél okosabb vagyok,
Annál több a barátom.
Addig tanulok, míg az egész világ
A barátom nem lesz.
5.
Szeretném, ha szegénycsalád versfüzéredben, mint egy órán, lenne összefoglalás. Figyelj, mert hospitálnak majd nálunk az olvasók!
Most például azt találtam ki, Hogy megajándékozom őket egy házassággal. (És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat?) … Apának életrajzot kell készítenie, Mert anya rábeszélte az új munkahelyre. Titokban én már elkészítettem neki, Mert apa életét nem olyan bonyolult lerajzolni. Kell hozzá néhány pecabot, egy kevés csali, A kép szélén ott a gyár és a házunk, A lottózó, ahol soha nem találom el a számokat, … Még azt is felajánlotta neki az új főnöke, Hogy segít a jogsiban, Autót és targoncát is vezethet. … És még autót is nézhetnénk a telefonos piacon. … Talán tele van a titkos lila doboz, Amiben a biciklire gyűlik a pénz. Anya már kinézett egyet a telefonos piacon. Gyakran megyünk oda vásárolni, Mert ki sem kell mozdulni itthonról, Nem kell bevásárlókocsit tologatni, Csak az ujjunkkal görgetni. És jóval olcsóbb minden, Mint a boltokban. … A múltkor onnan vett a konyhába kenyérpirítót, Ami apa szerint luxus, Anya szerint viszont az elektromos kapásjelző az. … Ha felnőtt leszek, elviszem őket A tengerpartra, és végig mosolygok majd, Hogy anyának minden szabadidő legyen, Közben apa cápákra vadászik, (A valóságban is minden jóra fordul?)
A felhők bennünk vannak,
de a gyerekeinkkel kifeküdhetünk a léleknapra!
Ritka titkok a benned lévő gyerekrajzok, a 6-13 éves gyerekek, kiskamaszok munkái. A nevük ott van az 57. oldaladon. Aki akarja, majd látja benned nevüket és alkotásaikat. Mind jó, extra, színes, mint ahogy szeretnénk látni szerződdel tanárként is a világot!
Házi feladatot is kapnak a leendő olvasók. Kitől származnak a pirossal jelzett mondatok?
