Bányai Tibor Márk 1979-ben született Pécsen. Költő, kritikus, Budapesten él, a KRE oktatója, a FISZ és megszűnéséig JAK tagja. Versei többek között a Műút, a Prae, a Kalligram, a Tiszatáj, a Mozgó Világ, a Rost és az Élet és Irodalom lapjain jelentek meg.
Át
Elindultam a hóesésben villamossal. Busszal és HÉV-vel egy fatelepre szánkót venni. Másnap nem velem siklasz. Azóta nem járok el csütörtökönként kosarazni. Átadtam a helyem a pályán. Át a meccs után a sörözőben. A vasárnapi családi ebéden. Át a rokonok, a barátok és ismerősök társaságát. A szerelmes mondatok tanát. Nyakad tükörbársonyát. Pihéid. Szőreid. Nedvességed. Hagyom Patacson a kertet. Budapestet. Az élet körforog, mondtad, akár egy buddhista tanító, fogadjuk el a kapcsolatunk megváltozását. Folyhat tovább egy másik mederben. Találkozhatunk továbbra is. Kettesben. Hármasban. Változatlanul érdekellek. Töretlen az én érdeklődésem is. Például alkalomadtán milyen alakzatot veszünk fel a pályán, a sörözőben vagy egy családi ebéden hármasban, kettesben és egyesben. Mert amióta nincsen helyem, bárhol meg- telepedhetek a végtelenné hasadt térben. Pattogtathatom, rúghatom a labdát, oda- ülhetek a kocsmaasztalhoz, belekortyolhatok a sörökbe, beleszívhatok a cigikbe, és bele- fújhatok a vasárnapi asztalon gőzölgő levesbe. Ha mást nem is, a változást elfogadhatom, azt, amit te egy márciusi pillanatban katalizálásnak nevezel, amikor ha nem hajolok el, reflexből megcsókolsz.
Gyurgyevdán
Védőszentje a szerb családoknak van Zentán, S-sel írják, kérdezi a Tisza Volán-os, a Dositelja Obradovića 4-ben tartják a György napot, anyád neve szintén ć-re végződik, az utca lemegy a Tiszára, Savoyai Eugén kiveri a törököt, az ablakpárkányon gyöngyvirág, Živojin bácsi magyar gimnáziumból Drezdába megy egyetemre, amíg az anyja él, nem veszi el Ili nénit, aki rád hagyja a negyven éve bezárt kalapszalont, kimegyek vizelni az özvegység idején épített fürdőszobába, testál a dédnéni, beissza könnyeit az arcod, fakerekű Ford T-modellt hajt a vőlegény.
Tejszag
A kiságyat a közös fekhelyhez tolod, a bükkfalábakat vasfűrésszel rövidebbre vágod, a kókuszmatrac síkban fut a habszivaccsal, az egyik hosszanti oldalról a rácsot lebontod, a két ágyat zsineggel szorosan egymáshoz kötözöd, nem csúsznak szét éjszaka, két szoptatás között a helycserénél, a tejszag nem izgatja, vissza- alszik a gyerek melletted.
Jugoszláv menyasszony
Nincs az összes többi nő, róluk nem számolhatok be, számuk legalábbis kérdéses. A strigulák húzását félbehagyom aritmetikai okból. Marad a hűség. Igyekszel a másikat levegőnek nézni, szagolni satöbbi. Mesebeli királylány levesben a sót. A sónak legalább íze van, mi viszont sótlanok – ahogy te mondod – sótalanok vagyunk. Húgymeleg – túlzás. A húgyban savak, flóra és fauna, nekem te – ha már – 1 db papucsállatka, amit általános iskolában látni először és utoljára. Meleg van. Beszereltetünk egy használt klímát a nyár végén. Spóroljuk az ár felét. Köztünk, miként a vizeletben (ez a sterilebb, tehát igazabb szó), van valami meleg. Olyan, mint amikor a rádió kántál, a háttérben hang nélkül mállik az ostya. Margarinos kenyér a mannád. Országodnak nincsenek polgárai – annál inkább várod az eljövetelét. Hat tagállamban szabványos hármaskapcsoló. Egy áramkörön bojler, lámpa, hősugárzó.