Alexandru Vakulovski versei
a tömbházak közt
nyikorogva
vénember
közeleg
kocsiban
valami
fehéret húz
közelről látom
gázkályha az
a kukák mellett
megáll vele
kinyitja
megtömi
mindenféle
jóval
– LÁSZLÓ NOÉMI FORDÍTÁSA
pásztoros
szemerkél
sárga levéllel
verseng a víz
jávorfa, diófa, hársfa, szivarfa
levelével
minden csupa sárga
hull a levél
iszom füstölök
a világ jobbulásáért
pirulákat veszek
olyan korba jutottam amikor nem
elég ha csupáncsak
én vagyok jól
gázkályhás vénember
a tömbházak közt
nyikorogva
vénember
közeleg
kocsiban
valami
fehéret húz
közelről látom
gázkályha az
a kukák mellett
megáll vele
kinyitja
megtömi
mindenféle
jóval
vénasszony a diófa alatt
a diófa alatt vénasszony bujkál
kék bolti eladó köpenye van
rikító vörös a haja
mint a szovjet banyáknak általában
szivarra
gyújt
ez fölöttébb
szégyenletes
Buiucaniban
Taskentben és
Szocsiban
az óvoda
ébredéskor Anasztázia
a fejemre ül
a szemközti óvodában
ezt kiabálják a gyerekek
A-nasz-tá-zi-a
A-nasz-tá-zi-a
mire felhörpintem a kávém
felszívódnak
alszanak
most
ébredeznek
fölháborodott hangon
ordítanak
mond-jon-le
mond-jon-le
ezek a mai fiatalok
ezek a mai fiatalok mondja
a nyugdíjas a szomszéd erkélyen és
egy zacskónyi
romlott cseresznyét dob
le a fűbe
ezek a mai fiatalok mondja
fölöttünk a szomszédasszony és
víztől csöpögő ruhát tereget az erkélyén
kihúzott drótokra hogy
az alattunk lakó
fiatalok ruháira
csöpögjön
ezek a mai fiatalok mondja
a szomszéd a negyediken nagyot
horkanva köhögve
csikkét
a fűbe
röpíti majd
utána köp