Tiszatájonline | 2020. október 28.

Alexandru Vakulovski versei

a tömbházak közt
nyikorogva
vénember
közeleg
kocsiban
valami
fehéret húz
közelről látom
gázkályha az
a kukák mellett
megáll vele
kinyitja
megtömi
mindenféle
jóval
– LÁSZLÓ NOÉMI FORDÍTÁSA

Alexandru Vakulovski (1978, Antonești, Ștefan-Vodă, Moldvai Köztársaság) író, műfordító, újságíró, forgatókönyvíró. A deschide.md portál szerkesztője. Első regénye, a Pizdeț, Lövétei Lázár László fordításában Hányinger utca címen magyarul is megjelent. Legutóbbi kötete: Priveliști (Charmides, versek, 2017). Verseit, prózai írásait angol, német, svéd, azeri, orosz, török, magyar, észt, francia, cseh nyelvre fordították.

 

pásztoros

szemerkél

sárga levéllel

verseng a víz

jávorfa, diófa, hársfa, szivarfa

levelével

minden csupa sárga

hull a levél

iszom füstölök

a világ jobbulásáért

pirulákat veszek

olyan korba jutottam amikor nem

elég ha csupáncsak

én vagyok jól

gázkályhás vénember

a tömbházak közt

nyikorogva

vénember

közeleg

kocsiban

valami

fehéret húz

közelről látom

gázkályha az

a kukák mellett

megáll vele

kinyitja

megtömi

mindenféle

jóval

vénasszony a diófa alatt

a diófa alatt vénasszony bujkál

kék bolti eladó köpenye van

rikító vörös a haja

mint a szovjet banyáknak általában

szivarra

gyújt

ez fölöttébb

szégyenletes

Buiucaniban

Taskentben és

Szocsiban

az óvoda

ébredéskor Anasztázia

a fejemre ül

a szemközti óvodában

ezt kiabálják a gyerekek

A-nasz-tá-zi-a

A-nasz-tá-zi-a

mire felhörpintem a kávém

felszívódnak

alszanak

most

ébredeznek

fölháborodott hangon

ordítanak

mond-jon-le

mond-jon-le

ezek a mai fiatalok

ezek a mai fiatalok mondja

a nyugdíjas a szomszéd erkélyen és

egy zacskónyi

romlott cseresznyét dob

le a fűbe

ezek a mai fiatalok mondja

fölöttünk a szomszédasszony és

víztől csöpögő ruhát tereget az erkélyén

kihúzott drótokra hogy

az alattunk lakó

fiatalok ruháira

csöpögjön

ezek a mai fiatalok mondja

a szomszéd a negyediken nagyot

horkanva köhögve

csikkét

a fűbe

röpíti majd

utána köp

László Noémi fordítása

(Megjelent a Tiszatáj 2019. szeptemberi számában)