Aki morál nélkül cselekszik, az bűnöző

SIRBIK ATTILA INTERJÚJA PÉTERFY GERGELLYEL

A Mindentől keletre Péterfy Gergely 2013 és 2016 között írt közéleti publicisztikáit tartalmazza. A humanizmus és a felvilágosodás hagyományának szemszögéből, a kelet-európai értelmiségi tapasztalat felől, írói, szubjektív eszközökkel követi a magyar politika és a magyar társadalom jobbratolódását, az orosz ideológiai, gazdasági terjeszkedést megalapozó propaganda térhódítását és Magyarország európai integrálódásának  intellektuális és gazdasági kudarcát. A Mindentől Keletre kegyetlen, ugyanakkor ironikus látlelet a mai Magyarországról, egyszersmind a szerző Aegon-díjas nagyregényének, a Kitömött barbárnak az utómunkálataként, aktuális függelékeként is olvasható.

– Milyen összefüggések rejtőznek, és milyen összefüggések egyértelműek hatalom és szabadság között? Vagy a két fogalom eleve kizárja egymást? Ha polgári szabadságról álmodunk, megvalósításához bizonyos értelemben csak outsiderek lehetünk?

– Ebben az értelemben, ahogy a hatalom szót ilyen diszkurzusokban használjuk, a szabadság ellentéte, a rabság organizátora. A szabadság inkább szabad emberek közösségének törvények szabályozta együttműködése, ahol a lehető legkisebb az egyén sérelme és korlátozottsága önmaga kiteljesítésében. Amiben a legnagyobb hiány van Magyarországon, az éppen a polgári szabadság intézménye. Túlságosan nagy számban örökítik a magyar családok a szolgaság és a zsellérség mitológiáját, az alattvaló-lét rítusait és hisztériáját.

– ’89 nyelvi szempontból is választóvíz?

– Természetesen az. Megszűnt a kettős beszéd intézménye, amelyben külön nyelvet használtunk a közösségi, nyilvános, és külön nyelvet a magántérben. Ez a szovjet katonai elnyomás szükségszerű következménye és az osztrák és török katonai elnyomás szükségszerű öröksége volt. Nem volt szüksége a társadalomnak a továbbiakban, hogy ezt az intézményt fenntartsa és a koreográfiáját örökítse, ennek ellenére persze szubsztrátum formájában megmaradt. A NER erre az örökségre épít. A kettős beszéd emléke – mivel az egyik, a titkos, a magántérben alkalmazott része az igazság nyelve volt – azt a tévhitet kelti a magyarok egy részében, mintha ilyen kettős beszéd nélkül nem is lehetne az igazságot kimondani. Elég volt Európa nyelvét a hatalom nyelvének rágalmazni, ezek az emberek rögtön azt hitték, a felvilágosodás-ellenesség és a nácizmus nyelvével rátaláltak az igazság nyelvére.

– Van olyan, hogy ideális állapot, vagy mindig méricskélünk, és valamihez képest határozzunk meg önmagunkat és szűkebb-tágabb környezetünket?

– Az az ideális állapot, amikor valamihez képest, relációban létezünk. Az a fajta autarkia, amely azt képzeli, képes önmagában, önmaga által és önmagáért létezni, sötét és veszélyes dolog. Diszkurzivitás nélkül csak az elmebaj magányos monológja zümmög.

– Mit jelent Önnek a publicisztika? Ugyanolyan belső kényszer, mint prózát írni, vagy szó sincs kényszerességről?

– Erős indulatot vált ki bennem a hazugság, az aljasság, az erőszak és az ostobaság állami intézményesítése. A populisták által megbolondított, agresszív csőcselék, amely a riadt kisembereket is magával sodorja, a szakadék felé viszi a világunkat.  Lényegében egész Európában ez most a helyzet. Ez erős indulatot vált ki belőlem, igyekszem minden lehetséges ellenérvet elmondani, hátha lesz olyan, akit sikerül meggyőznöm. Nem egyszer hallottam baráti körben, hogy a megbuggyant nagybácsit, a megkergült vőt, megvadult apóst sikerült megfékezni az érveimmel. Különben is, ilyenkor az a fontos, hogy az ember a bizonytalanok kezébe adjon fegyvert: a szektásokat már aligha lehet észérvekkel meggyőzni.

– A Mindentől keletre valóban olvasható a Kitömött barbár aktuális függelékeként?

– Ami a felvilágosodáshoz való viszonyt, az idegengyűlöletet, az előítéletek borzalmas elharapózását, a tévhitek és babonák lázálmában tévelygő népeket illeti, egészen bizonyosan lehet a Kitömött barbárhoz kapcsolni ezt a könyvet. Itt publicisztikai, olykor játékos, olykor ironikus, olykor cinikus tálalásban talál az olvasó olyan gondolatokat, amelyek a Kitömött barbár épületébe is beépültek.

– Egy valóban betiltható könyvről beszélünk a Mindentől keletre kapcsán 2016-ban Magyarországon? Vagy azért ez csak reklámszöveg?

– Onnantól kezdve, hogy az állami médiumok nem számolnak be az Ünnepi Könyvhétről, vagy ha beszámolnak, nem számolnak be arról, hogy Péterfy Gergelynek új könyve jelent meg, az állam megvalósítja a cenzúrát. Az, hogy egy könyvet fizikailag mikor tiltanak be, csak idő kérdése. Egyelőre elhallgatják. Azonban ennek a cenzúrának is megvannak az elkövetői, a felelősei és a végrehajtói, akiknek egyszer majd felelniük kell azért, amit ma tesznek.

– Érték támadások a könyv miatt?

– Külön-külön a könyvben megjelent publicisztikákért, amikor azok eredetileg a sajtóban megjelentek, számtalan támadás ért, a Magyar Hírlaptól kezdve a mandiner.hu-n át a legkülönfélébb portálokig, utána lehet guglizni.

– A Mindentől keletre egyben erkölcsi és politikai állásfoglalás is egyben?

– A politikusok számára állítólag létezik morál nélküli politizálás. Magyarországon csak morál nélküli politizálás van, leszámítva néhány fantaszta esetét, akik többnyire már ki is koptak a politikából. Ez katasztrófához fog vezetni. Morál nélkül semmilyen emberei cselekvés nem lehetséges, aki morál nélkül cselekszik, az bűnöző.

– Kikerülhető a politika, ha közéleti kérdésekkel bíbelődünk?

– Hogy lenne kikerülhető? A politikát ma sokan tévesen pártpolitizálásnak értelmezik. Holott a politika annyi, mint részt venni a közösség dolgaiban. Aki nem vesz részt a közösség dolgaiban, vagy bolond, vagy jó oka van lapítani.

Sirbik Attila

_{Péterfy Gergely: Mindentől keletre}

_{Pesti Kalligram, 2016}

_{225 oldal, 2990 Ft}