tiszatáj | 2014. május 22.

A vasútról az irodalomba

CZAP FERENC NANDA CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Nem egy tipikus bölcsész-könyvbemutatón ülünk, nincs a szövegben gangon kávézás meg gangon cigizés, és nem hangzanak el posztmodern írópéldaképek nevei sem. Az est főszereplője Czap Ferenc, aki Záhonyban él, a vasúton dolgozik, fiatal férj és apa, közben pedig ír, amikor ideje engedi. Második kötete, a Nanda bemutatójára érkezett Budapestre, a Roham Bárba […]

CZAP FERENC NANDA CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Nem egy tipikus bölcsész-könyvbemutatón ülünk, nincs a szö­veg­ben gangon kávézás meg gangon cigizés, és nem hangzanak el poszt­modern írópéldaképek nevei sem. Az est főszereplője Czap Fe­renc, aki Záhonyban él, a vasúton dolgozik, fiatal férj és apa, köz­ben pedig ír, amikor ideje engedi. Második kötete, a Nanda be­mutató­jára érkezett Budapestre, a Roham Bárba.

A Nagykörúton belül megszokott könyvbemutatóktól kissé eltér a forgatókönyv. Nem az a kérdés, hogy mely írók hatottak a szerzőre, hanem az, hogy hogyan is fogadja a környezete ezt a furcsa hobbit, már ha a második könyv után még hobbinak tekinthető az írás. Mint kiderül, a család büszke és nagyra értékeli a sikereket, a haverok, barátok, ismerősök meg vagy ugyanezt teszik és vele örülnek, vagy értetlenkednek egy kicsit. A lényeg, hogy az összkép kedvező.

_WPF8955

És függetlenül attól, hogy egy alkotó a fővárosban vagy vidéken él-e, bölcsészkarról került ki vagy sem, kulturális körökben mozog vagy éppen „civil” állása van, a motiváció ugyanúgy az önkifejezés. Czap Ferencet Tóth Júlia kérdezi a kezdetekről, és elsősorban új könyvéről, a Nandáról. Az író elmondja, hogy karrierje egykori zenekara dalszövegírójaként indult, de mivel mindig is szeretett olvasni, ennél többre, illetve más jellegű kihívásra vágyott. Elkezdett prózát írni.

Első könyve, az Utolsó szavak realisztikus utópia az emberiség jövőjéről, a második kötet azonban egy szerelmi történet, méghozzá családtörténeti és misztikus szállal. A beszélgetést meg-megszakítva Háda Fruzsina olvas fel részleteket a könyvből. A történet fikció, a férfi főhős a téboly az öngyilkosság felé sodródik, miközben a szép, ámde gonosz asszony szellemével küzd. Egy másik nő siet a segítségére, hogy együtt harcoljanak ellene.

_WPF8973

A beszélgetésből kiderül, hogy a Nanda nem feltétlenül jó és rossz közhelyes, romantikus küzdelméről szól, sokkal inkább az emberi gyengeségről, sebezhetőségről és kiszolgáltatottságról. Visszatérő motívuma a történetnek az óra mutatóinak járása és az idő múlása, illetve az idő nyomában járó halál árnyéka. Ami mindenkit foglalkoztat, és amivel Czap szerint alaposan rá lehet ijeszteni az olvasóra, bár nem feltétlenül ez volt a cél.

Megtudjuk még, hogy a szöveg fele hetek alatt íródott, aztán jött a törvényszerű megtorpanás. Mert ahogy másoknak, úgy egy vasúti dolgozónak, férjnek és apának sincs mindig elegendő ideje és energiája az íráshoz. De ha rajta múlik, jönnek majd újabb és újabb kötetek, folytatja az írást, amikor az állása és a családja mellett lesz ideje. És akad egy másik motiváció is: az író már várja, hogy kislánya is megtanuljon olvasni.

Szarka Károly

[nggallery id=360]

Walter Péter fotói