tiszatáj | 2022. január 11.

A titokzatos változó

MIKOLA GYÖNGYI

Mikola Gyöngyi könyve Vladimir Na­bo­kov európai emigrációjának ide­jén oroszul írt műveit tárgyalja olyan aspektusból, amely eddig viszonylag kevés figyelmet kapott a kutatá­sok­ban: a boldogság irodalmi konst­rukcióit vizsgálja komplex módon, multidiszciplináris megközelítés­ben. A korai Nabokov-művek bol­dog­ság-konstrukcióinak feltérképe­zése a poétikai elemzésen túl ki­terjed a téma korabeli politikai, pszi­chológiai és filozófiai kontextusaira is. A könyv legfontosabb kérdése ta­lán leginkább abban ragadható meg, hogy mi az összefüggés a boldogság orosz fogalmának eredendően metafizikai koncepciója és a vágy azon változatos narratívái között, amelyek annyira meghatározóak a világhírű író virtuóz szöveg­játé­kai­ban.


A BOLDOGSÁG KONSTRUKCIÓI VLADIMIR NABOKOV OROSZ KORSZAKÁNAK MŰVEIBEN

A 2021-es év legvégén jelent meg Mikola Gyöngyi A titokzatos változó – A boldogság konstrukciói Vladimir Nabokov orosz korszakának műveiben című kötete a szegedi Tiszatáj Kiadónál. A XX. századi világirodalom egyik legfontosabbnak ítélt szerzőjének pályakezdésével és korai korszakával foglalkozó tanulmányok egy igen érdekes és egyedi vizsgálati szempont bevezetésével, a boldogság fogalmának értelmezésével és jelentkezésének megfigyelésével járulnak hozzá az igen terjedelmes és rendkívül szövevényes Nabokov-recepció kérdéseihez. Mikola Gyöngyi, aki a SZTE BTK Szláv Intézetének oktatója és kötetét hajdani témavezetője, az SZTE iskolateremtő professzora, Szőke Katalin emlékének ajánlja, a hazai Nabokov-kutatás újabb fontos eredményével szolgál a regényvilág keletkezéstörténetét és az írói motívumhasználat természetét, választásait feltáró, elemző írásaival. A boldogság fogalmának nemcsak irodalmi, a Nabokov-szókincsben megtalálható, de multidiszciplináris (nyelvészeti, etimológiai, filozófiai, pszichológiai, etológiai stb.) megközelítésével induló szakmunka mindvégig rendkívül élvezetes, a Nabokov-olvasás szellemi kalandját és kihívását felidéző módodon kalauzolja a munka olvasóját az elbeszélések, regények által megalkotott, számos állandó motívummal, jellel rendelkező írói világban. A boldogság politikája című fejezetben egy, a XX. századi orosz szépirodalom politikatörténeti kontextusát figyelembe véve nagyon is természetesnek mondható nézőpont, a kortárs történelem és történetírás által felkínált perspektíva jellemzését nyújtja a kötet szerzője. A transzcendencia szövegbeli szerepére figyelmet fordító elemzések, a Nabokov-szövegek pszichológiai érintettségét firtató részek, valamint az „intimitás kódolásáról” szóló értékes bekezdések után, a kötet zárlatában Nabokov olvasója, valamint Nabokov mint olvasó jutnak szóhoz: az orosz széppróza egyik centrumaként értelmezett tolsztoji hagyományhoz való viszonyban, az összehasonlítás hangsúlyozásával Mikola tovább képes pontosítani a nabokovi pozíció leírását.

Részlet a könyvből:

„A boldogság mibenléte, a boldogság mint lelkiállapot, és mint az élettel való elégedettség, illetve ennek elérésére irányuló individuális és/vagy kollektív célkitűzés, vágykép, kognitív séma, kulturális mintázat és mindennek művészeti, irodalmi konstrukciói, reprezentációi bizonyíthatóan egész alkotói pályája során foglalkoztatták Vladimir Nabokovot. 1925-ben regényt készült írni Boldogság címmel, akkor már több műfajban végzett kísérletezés, professzionális irodalomtudományi stúdiumok és magas szintű műfordítói tevékenység tapasztalatával a háta mögött. Ez a regény nem készült el, valószínűleg néhány fejezete novellaként jelent meg. Az első regény a Másenyka címet kapta. A boldogság nabokovi fogalmának, motívumának és konstrukcióinak elemzése és értelmezése azonban nem került be a Nabokov-kutatás központi témái közé. Talán azért nem, mert ahogy idővel Nabokov írói eszköztára gyarapodott, márpedig a húszas évek szövegeit elemezve ez a fejlődés rendkívül gyorsnak, szinte robbanásszerűnek mondható, a boldogság témája önmagában, általános filozófiai, vallási, pszichológiai vagy esztétikai problémaként művészi értelemben nem tűnhetett eléggé ígéretesnek, illetve – ezzel párhuzamosan – a Nabokov-művek mind bonyolultabb, sokrétűbb narratív és metaforikus szerkezeteiben a boldogság fogalma egyre több »maszk» takarásába, egyre bonyolultabb textuális hálózatok csomópontjaiba került.”

Aki szeretne a kötet kézhezvételéig is megmerítkezni Nabokov világában Mikola Gyöngyi segítségével, annak a szerző egy korábban megjelent írását, A figyelmetlenség poétikája című, Nabokov és William James viszonyáról szóló cikkét ajánljuk figyelmébe.

(Tóth Ákos)


Tiszatáj Könyvek
Szeged, 2021
272 oldal, 2950 Ft


Kapható a Líra könyvhálózatában, az Írók Boltjában és megrendelhető a kiadó címén: [email protected]