A feminista kritikától a gazdasági válságig

A versenyen megjelent a névadó Grezsa Ferenc családja is: Grezsa István és Grezsa Ferenc, a néhai irodalomtörténész és tanszékvezető unokája, illetőleg fia. Jelen volt továbbá Cserjés Katalin, aki örömmel idézte fel az emlékverseny ötletének tizenhat évvel előtti megfoganását. A megnyitón beszédet mondott Szajbély Mihály, aki hangsúlyozta, hogy az esemény egyszerre hagyományőrzés és tehetséggondozás, ami fórumot ad azoknak a fiatal hallgatóknak, akik szeretnék megmérettetni magukat a tudományos életben. Hansági Ágnes, a Magyar Irodalmi Tanszék vezetője a Grezsa-család munkájában annak bizonyítékát látja, hogy ha az ember teljes szívéből teszi, amit tesz, hegyek mozdulnak meg.

A verseny két turnusban zajlott le: az első körben a graduális képzés hallgatói tartották meg előadásaikat, és kaptak lehetőséget a zsűrivel és jelenlevőkkel való vitára, hogy megvédhessék dolgozatukat. A második körben a doktoranduszokra került a sor. A zsűri tagjai, Dr. habil. Hermann Zoltán, Dr. Mészáros Márton és Dr. Smid Róbert minden munkát odaadó figyelemmel kommentált, új dimenziókat mutatva be a dolgozat íróinak a feldolgozott témákkal kapcsolatban.

Az első turnust Borbíró Bíborka indította el a „Zizeg bennem az élet, mint a zöldlegyek”: A lírai én szembesülése a halállal Kollár Árpád Milyen madár című gyerekkötetében című előadásával. Dolgozatában feltárta, hogyan lehet a gyermekeknek a halálról beszélni, hogyan lehet egy ilyen súlyos kérdéssel szembesülni és másokat szembesíteni. Bíborka hangsúlyozta, hogy nem a gyermekirodalom felől szeretné megközelíteni a kötetet, hiszen a verseknek igen összetett, filozófiai olvasata is van, viszont nem lehet elmenni a kiskorú befogadó élménye mellett sem értelmezés közben.

A második versenyző ebben a korcsoportban Csikós Gréta volt, aki a „Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek”: Egy Ady-ciklus szerelemfelfogásáról című előadásában a híres költő néhány versének egészen újszerű értelmezését szemléltette. Dolgozatában részletes összehasonlító elemzésben mutatta be, hogyan épít Ady A halottak élén című kötetében Petrarca Daloskönyvére, és hogyan távolodik el egyben annak hagyományától. Gréta megkísérelte bebizonyítani, hogy a mindenki által ismert költő szerelemfelfogása korántsem volt olyan egysíkú, mint ahogy az a köztudatban él, és megpendítette a lehetséges feminista kritikai megközelítésmód lehetőségét is.

Utánuk jöttek a doktoranduszok, akik közül először Asztalos Veronka Örsike került sorra. A fordítói gyakorlat mint inspirációforrás: Ritoók Emma és a Kielland-fordítások című dolgozatában egy ma már szinte teljesen elfeledett írónő munkásságával foglalkozott. Ritoók Emma az első egyetemi diplomát, valamint doktorátusi címet szerző magyar nők egyike, de Örsike hangsúlyozta, hogy érdemei korántsem merülnek ki ennyiben. A norvég író, Alexander Kielland műveit fordító Ritoók saját alkotásairól gyakran megfeledkezik az irodalomtörténet, viszont a női emancipációval és a modern ember lélektanával foglalkozó írónő munkásságával lehet és kell is foglalkozni.

Majd Kiss József és az 1873-as krach prózapoétikájáról tudhattunk meg többet Márton-Simon Anna jóvoltából. Kiss József szintén az elfeledett szerzők sorába tartozik, bár a költészetéről viszonylag gyakran hallani – Anna viszont az író egy hatalmas terjedelmű regényével, a Budapesti rejtelmekkel foglalkozott. Alapos munkájában láthatóvá tette, hogyan jelennek meg a prózában egy hatalmas válság gazdasági vonatkozásai, hogyan dolgozható fel és egyáltalán mit jelent a lélekvásárlás fogalma. Betekintést nyerhettünk abba, miként ábrázolódik a századvégi Budapest, a bűnös város és milyen életkép festhető a benne élő sokféle emberről és ezerszínű életről.

Németh Zsófia, a napot záró versenyző egy alig ismert vajdasági író novelláját elemezte „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A kopott dáma csókja) című dolgozatában. A különleges képi világgal rendelkező mű értelmezési felülete nehezen hozzáférhető, Zsófia néhány festőművész, például Malevich és Bosch munkáival tette érthetőbbé a darab kompozícióját. Felvázolta továbbá a mű avantgárd hagyományokhoz való kapcsolódását és a novellában megjelenő összetett szobor-motívumot, ami a test és a tér közötti különös kapcsolat kulcsa.

Miután az összes előadás és az őket követő vita lezajlott, valamint a zsűri is meghozta a döntését, sor került az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására. Záróbeszédet mondott Grezsa Ferenc, akinek a rendezvény saját elmondása szerint visszahozta azt a világot, amiben ő élt. Hansági Ágnes a tanszék és az intézmény nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az emlékverseny megvalósításához. A díjakat a zsűri és Grezsa Ferenc közösen adták át a versenyzőknek. Az első korosztályban második helyet ért el Borbíró Bíborka és első lett Csikós Gréta. A második turnusban Németh Zsófia harmadik, Asztalos Veronka Örsike második helyezett lett, a győztes pedig Márton-Simon Anna volt.

Révész Tamás

Kép: Dr. Grezsa Ferenc irodalomtörténész előadása 1986. november 23-án a Németh László Városi Könyvtár Irodalmi Szabadegyetemén (Németh László Városi Könyvtár)