Tiszatájonline | 2018. november 4.

X – A rendszerből törölve

UJJ MÉSZÁROS KÁROLY
ÚJ FILMJE
A magyar film műfaji vonulatát erősíti Ujj Mészáros Károly nagy várakozásokkal övezett filmje. Az úgynevezett műfaji filmek egy nemzeti filmgyártás rendkívül értékes és izgalmas törekvéseit mutatják meg, sokat elárulnak az alkotók mesélőkedvéről, az adott műfaj hagyományainak megújításával kapcsolatos bátorságáról és a formaérzékéről. A műfaji beszédmód egyes értelmezői iskolák szerint a kollektív tudattalant jeleníti meg… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

UJJ MÉSZÁROS KÁROLY
ÚJ FILMJE

A magyar film műfaji vonulatát erősíti Ujj Mészáros Károly nagy várakozásokkal övezett filmje.

Az úgynevezett műfaji filmek egy nemzeti filmgyártás rendkívül értékes és izgalmas törekvéseit mutatják meg, sokat elárulnak az alkotók mesélőkedvéről, az adott műfaj hagyományainak megújításával kapcsolatos bátorságáról és a formaérzékéről. A műfaji beszédmód egyes értelmezői iskolák szerint a kollektív tudattalant jeleníti meg: az idetartozó filmek érvényes módon beszélhetnek a közösség állapotáról és a társadalmat foglalkoztató problémákról. Mindez a kelet-közép-európai filmgyártásokra is vonatkozik, még akkor is, ha ezekben az országokban jellemzően erősebb a rendező látásmódja által meghatározott szerzői film. A szerzői film tekintélyének fennmaradásával függhet össze, hogy úgynevezett tiszta, az adott műfaj legtöbb lényeges elemét hordozó műfajfilm alig készül – talán a magyar kínálatban meghatározó szerepet vállaló vígjáték az egyetlen kivétel.

A thriller sem jelenik meg tiszta formájában a kortárs magyar filmben, számos példát tudunk hozni műfajkeveredésekre, műfaj-átértelmezésekre, műfajparódiákra – ezek hol a thriller bűnügyi vagy lélektani cselekményelemeit használják, hol a feszült hangulatok lehetőségeire építenek. A thriller A nyomozóban a krimi újragondolásának hordozója, A martfűi rémben az igazság kiderítésének az egyetemes filmben szépen kidolgozott hagyományait viszi tovább, a Hurokban az idő szabad kezelésének támpontja, az Isteni műszakban a fekete komédiával, A Kútban a horrorral és a gengszterfilmmel keveredik. A vizsga esetében azt látjuk, hogy a thriller eszközei szolgálhatják egy történelmi krimi elmesélését, míg a Fehér isten tulajdonképpen egy szerzői világképbe építi bele a thriller elemeit. A műfaj a leghagyományosabb felfogásban a Víkendben jelenik meg.

A thriller sokfajta változatban él az angolszász vagy a skandináv filmgyártásban, ezek közül néhányat X – A rendszerből törölve tudatosan és helyenként újító módon használ. Az egész mese alapja egy a rendszerváltás körüli magyar helyzetbe ágyazott történelmi krimi, amely egyrészt felvonultatja a nyomozásos történetbonyolítás kellékeit, másrészt lehetőséget ad a műfaj lélektani vonulatának megmozdítására. A valahai szocialista külkereskedelmi cég alkalmazottaihoz köthető gyilkosságsorozat illetve a bűnügyek összekapcsolása a mai magyar jelenidővel afféle társadalomtörténeti rendőrségi sztorivá avatja az X…et, de a cég körüli egykori és mostani szálak kibontakozásának nagyon nagy akadályai vannak, ezek pedig éppen a thriller műfajából erednek. A hasonló közéleti krimik nem alkalmasak egy történelmi helyzetben rejlő konfliktusok megmutatására, mert a szereplők soha sincsenek egyénítve, hanem archetipikus figurák. Ez akkor is igaz, ha az X mai szálában felsejlik néhány utalás a magyar politikatörténet elmúlt éveire, ilyen talán a 2000-es évek közepi utcai megmozdulások jelenete vagy a miniszterelnök-jelölt beszédének néhány fordulata. Ezekben az utalásokban azonban egy évtized eseményei csúsznak össze, másrészt nálunk nem fordult elő, hogy közvetlenül a választások előtt egy párt listájának élén álló jelöltet zárjanak börtönbe – ezek az események tehát csupán a műfaji szokásrendnek megfelelően sematizált kulisszaként szolgálnak a krimihez, és nem kerekednek jelenkortörténeti esetrajzzá.

Az X – A rendszerből törölve meghatározó vonulata tehát egy sorozatgyilkosság körüli nyomozás, aminek ábrázolását az alkotók meglehetősen fegyelmezett módon alárendelik a kriminalisztikai-lélektani thriller hagyományainak. A kulcskérdés itt nem a Milyen politikai játszmák vannak a háttérben? kérdése – ezt a film teljes mértékben homályban hagyja –, hanem a megszokott nyomozati forgatókönyv néhány lépése (Összefüggenek-e a gyilkosságok? Hogyan rajzolható meg az elkövető lélektani profilja?). A filmnek ez az oldala olyan mértékben mintakövető, hogy több szereplőnek alig van önálló, megismételhetetlen, saját szabályainak engedelmeskedő sorsa. Ez igaz az egyébként rendkívüli erővel megjelenített, központi alakra is: a nyomozónőnek ugyan van mai magyar kötődése (devizahiteles problémák, csonka család fejének szerepét játssza egy panellakásban), de jeleneteivel nyugodtan átléphetne egy skandináv folytatásos krimibe. A vidékről feltörekvő rendőrre, a bűnözői csoporttal összefonódott kollégájára, a hisztérikus főnökre és az ügyeske gyakornokra ugyanez vonatkozik, azaz a Teve utcai rendőrszékház folyosóin tulajdonképpen olyan alakok mozognak a belépőkártyákkal a nyakukban, amelyeket a nemzetközi filmírói tapasztalat csiszolt ki. Kétségtelen ugyanakkor, hogy soha nem láttuk még a magyar fővárost olyannak, amilyennek az X mutatja (az operatőr Szecsanov Martin).

Talán ezek körül az ellentmondások körül mozog az X – A rendszerből törölve: sokminden ismerős belőle a thriller gyakorlatából, és ezek a fordulatok és szereplők ugyan nagy izgalmakat képesek hozni, de ezek éppen olyan könnyen múlnak, mint amilyen rutinszerűen toppannak be a filmbe. Ami igazán nehezen illan tova az élményből az az, amiben az alkotók igazán jók: sok-sok színészi játék, a mesterségbeli tudás rengeteg megnyilvánulása.

Szíjártó Imre

X – A rendszerből törölve – magyar film (2018)

Rendezte: Ujj Mészáros Károly

Forgatókönyv: Ujj Mészáros Károly és Hegedűs Bálint
Operatőr: Szecsanov Martin. Producer: Muhi András és Ferenczi Gábor

Szereplők:
Balsai Móni (Éva), Schmied Zoltán (Zoltán), Bede-Fazekas Szabolcs (Feri), Molnár Áron (Balázs), Básti Juli (igazgatónő), Hámori Ildikó (Maros Lilla), Szirtes Ági (orvosszakértő), Fekete Ernő (Gábor), Szabó Győző (ügyvéd), Kulka János (Horváth Kálmán).