Tiszatájonline | 2019. december 19.

Újra a nézőké a Belvárosi mozi

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET
Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET

Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult.

A vidéki Magyarország legnagyobb filmszínháza a Szegeden szerdán újra megnyitott Belvárosi mozi, melynek art deco stílusú épületét idén kívül-belül felújították. Botka László, a város polgármestere köszöntőjében valódi örömünnepnek értékelte ezt a napot. „Száz esztendeje szegedi polgárok összefogtak, és létrehoztak egy részvénytársaságot, hogy építsenek a városban egy »mozgófényképszínházat«. És 1920. szeptember 8-án meg is tartották az első előadást. A helyi sajtó azt írta, a közönség annyira várta, hogy a megnyitó előtt megtelt az épület. Akárcsak ma” – fogalmazott Botka László a szerda délutáni megnyitón, ahol az építőknek is megköszönte a munkát. A város polgármestere szerint büszke lehet rá minden szegedi, hogy a Belvárosi mozi az ország egyik legszebb, helyi műemléki védettség alatt álló filmszínháza.

A polgármester a Zsigmond Vilmosról elnevezett nagyterem bejárata előtt egy mozirajongó szegedi hölggyel és Segesvári Tiborral, az egykori mozialapító Lippai Imre unokájával vágta át a nemzetiszín szalagot. A megnyitó közönsége utána tesztelhette az ajándékképpen vetített Múlt karácsony című filmmel a teljesen megújított nagytermet. Este már a Star Wars széria következő része, a Skywalker kora premier előtti vetítésére válthattak jegyet a rajongók, akik a filmeposz négy jellegzetes figurájával is készíthettek szelfit a moziban.

A Belvárosi mozit kisebb mértékben többször is átalakították, de először került sor a Szivessy Tibor tervezte, majd a szegedi Sebestyén Endre módosításaival megszületett art deco épület ilyen nagyszabású rekonstrukciójára. Igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, modernizálták az épület teljes energetikai rendszerét is, a tetőre 150 négyzetméternyi napelem panel került. Az energetikai beruházásnak köszönhetően 45 százalékos gáz- és villamosenergia megtakarítást érhető el. Az energiatakarékosság jegyében megújult a szellőztetőrendszer és a világítás is. Az átalakítás után tágas terek nyíltak az aulában, akadálymentesen, lifttel is megközelíthető a mozi bármely része. A rekonstrukció majdnem egymilliárd forintból – 762,3 millió vissza nem térítendő uniós támogatásból és közel 200 milliós önkormányzati támogatásból – valósult meg.

Az ország egyik legnagyobb hagyományos moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és új vetítővásznat kapott. A falakat új, világosabb burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasztól további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel a három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos operatőr, Balázs Béla író, költő, esztéta és Csőke József filmrendező munkásságára. A mozirajongók megismerhetik majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit, megtapasztalhatják azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

A magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet 1930 nyarán. A nagytermet úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is. A Szegedi Nemzeti Színház 1986-ig tartó felújítása idején pedig hosszú éveken át itt játszott a társulat operát, musicalt, operettet. A szocializmus évtizedeiben Szabadságra változtatták a mozi nevét, a rendszerváltás idején kaphatta vissza eredeti elnevezését.

„A film csak annyira érdekelt, mint bárki mást. Hetente egyszer jártam moziba. Az első filmeket – főleg magyarokat néztünk – még gyerekkoromban a szüleimmel a szegedi Belvárosi moziban láttam. A negyvenes évek végén amerikai és nyugat-európai filmek már nem nagyon jöhettek be az országba. Akkoriban a magyarokon kívül szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-két csehszlovák filmet vetítettek a mozik” – mesélte a Tiszatájnak adott interjúban Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 2004-ben, amikor szülővárosa díszpolgárává választották, fotográfiáiból pedig kiállítás nyílt a Belvárosi mozi előcsarnokában, a filmszínház legnagyobb termét pedig róla nevezték el.

A mozi mindig élen járt a filmművészet progresszív törekvéseinek bemutatásában. Például 1988-ban Budapest után itt vetítették az országban másodikként Pier Paolo Pasolini és Bernardo Bertolucci teljes életműsorozatát. Az elmúlt évtizedekben számos bemutatót, ősbemutatót tartottak itt, olyan legendás filmesek vettek részt a vetítéseken, mint például Jancsó Miklós vagy az Oscar-díjas Jirí Menzel. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Belvárosi mozi bekapcsolódott a New York-i Metropolitan Opera élő közvetítés-sorozatába, így azóta az operarajongók törzshelyévé is vált. A legnagyobb dobás mégis minden bizonnyal a Zsigmond Vilmosról elnevezett nemzetközi filmfesztivál, amit 2020-ban május 26-tól a 100. születésnapját immár megszépült, modernizált épületben ünneplő moziban rendezhetnek meg.

H. Zs.

Fotók: Hollósi Zsolt, kiemelt kép: Iványi Aurél