Tiszatájonline | 2015. november 25.

Mindnyájunk famíliája

ANYÁM ÉS MÁS FUTÓBOLONDOK A CSALÁDBÓL
Kissé nehezen kezdődik, túl hagyományos a felállított tabló, túl bőséges a hozzárendelt családtörténeti információ. Ám épp akkor, amikor már bánnánk, hogy jegyet váltottunk a moziba, egyszer csak magunk mögött hagyjuk a statikus bevezetőt, a szereplők megmozdulnak, a fordulatok beindulnak, és ettől kezdve szép lassan, de egyenletesen emelkedni kezd az élvezeti szint […]

ANYÁM ÉS MÁS FUTÓBOLONDOK A CSALÁDBÓL

Kissé nehezen kezdődik, túl hagyományos a felállított tabló, túl bőséges a hozzárendelt családtörténeti információ. Ám épp akkor, amikor már bánnánk, hogy jegyet váltottunk a moziba, egyszer csak magunk mögött hagyjuk a statikus bevezetőt, a szereplők megmozdulnak, a fordulatok beindulnak, és ettől kezdve szép lassan, de egyenletesen emelkedni kezd az élvezeti szint. A film végére pedig eljutunk oda, hogy ilyen üdítően pátoszmentes történeti mozit, mint amilyen az Anyám és más futóbolondok a családból című film, ritkán látni.

Bár a film közel száz, tragédiákban nem szűkölködő évet fog át, olyan messze áll az eposzi hangulattól, mint Makó Jeruzsálemtől. Az ugyan nem igaz, hogy olykor nem hatódunk meg, de közben nevetünk is, és nem győzünk csodálkozni, hogy milyen emberléptékűen sodor át a rendező bennünket a magyarországi történelem viharain.

Ez nem csak a forgatókönyvnek köszönhető, hanem a (később már) nem nyúlós tempónak, a szellemes filmnyelvi játéknak, a hangulatot eklatánsan tolmácsoló képeknek, és persze, a remek színészi alakításoknak.

Anyam_es_mas_futobolondok_a_csaladbol_4

Ami a filmnyelvet illeti, az benne a legjobb, hogy tele van vendéganyaggal. Ugyanis Fekete Ibolya rendező a Trianontól a 2000-es évek elejéig ívelő történet különböző szakaszainál az adott korra jellemző filmes stílust is rekonstruálta, így a múlt századfordulós eseményekhez némafilmes – burleszkes betéteket rakott, a békeidőkhöz Páger-Karády zsánert, a világháborúknál és 1956-nál pedig archív híradós felvételeket használt nem egyszer úgy, hogy a korabeli képekbe belemontírozta a film szereplőit. Nem hiányzik az animáció sem, ami igen hasznos, hiszen a rajzolt térkép zsugorodó és dagadó határvonalai minden szónál hatásosabban érzékeltetik az ország méretváltozásait.

Plasztikus és élményszerű tehát a százéves időutazás, amihez sokat tett Gózon Francisco operatőr és Szakács Györgyi jelmeztervező is, ám a film legnagyobb erénye mégis csak az, hogy az elmesélt történet átélhető. A forgatókönyvet is jegyző Fekete Ibolya ugyanis az életüket csupán élni, és nem hőssé válni akaró hétköznapi alakokat vonultat fel, pont olyanokat, mint mindegyikőnk családtagjai, akiknek a sorsa – még a csapások alatt is – egyszerű és pici eseményekből formálódik. Ebben a filmben nem hangzik el egyetlen patetikus kinyilatkoztatás se Trianon, se 45, sem 56 kapcsán, helyette praktikus és hihető életstratégiákat látunk, amelyeket a jobbnál jobb színészek játéka tesz hitelessé.

Anyam_es_mas_futobolondok_a_csaladbol_1

Elsősorban Básti Julié. Nagy élmény újra filmvásznon látni őt, már majdnem elfelejtettük, hogy mekkora színésznő! Básti a napjainkban zajló kerettörténet egyik alakja, ő a főszereplő anya felnőtté vált lánya. Lebilincselő kettőst alkotnak partnerével, az idén 101. évébe lépett, de még mindig bájos és élénk tekintetű lengyel Danuta Szaflarskával, megejtően természetes jelenlétük a tökéletes összehangolódás mintapéldája.

A szereplőválogatás összességében telitalálat, mert – a látszatra eltérő habitus ellenére – meglepően jól működik a harmónia Ónodi Eszter és Gáspár Tibor anya-apa duettjében is. Ónodit nem kell bemutatni, gyakran látjuk mai filmekben, Gáspár Tibor viszont jobbára a békéscsabai/miskolci/szegedi színházba járóknak ismerős, mivel évtizedekig vidéki színházakban dolgozott. Jól eső a többi régi-új arcot is látni, Csomós Mari csendes-határozott megszólalása, Kerekes Viktória matriarchális határozottsága, a régebben szegedi színpadon is játszó Harsányi Attila szerény helyezkedése, Spolarics Andrea csúnyának mondott, vagy (mivel a rendező szívesen dolgozik amatőrökkel) Szabó T. Anna (eredetileg költő) nagylelkű-naiv nőrokonának suta megnyilvánulásai – csak néhányat megemlítve a remek alakítások közül – hibátlan teljesítmények.

Ahhoz képest, hogy száz év története, a film nem hosszú (108 perc), mégis benne van minden, amit emberi (és nem történészi, pláne nem politikusi) nyelven el lehet mesélni közös családi emlékeinkről. Mert ebben a medencében valószínűleg nagyon hasonlít egymásra mindnyájunk familiáris múltja, amiről tudjuk, hogy nem volt könnyű, hiszen apáink ugyanezt mesélték.

Ibos Éva

Anyám-és-más-futóbolondok-a-családból-mozi-poszterRendező: Fekete Ibolya

Szereplők: Ónodi Eszter, Gáspár Tibor, Barkó György, Danuta Szaflarska, Petra Hovanyecz, Básti Juli, Kerekes Vica, Bartsch Kata, Adorjáni Bálint, Törköly Levente, Bárány Virág, Szervét Tibor