Külhoni magyar filmek

A magyar főváros legszebb mozija, az Uránia Nemzeti Filmszínház adott kedden otthont a Külhoni Magyar Filmek Napjának. A rendezvény keretében a budapesti közönség majdnem kéttucatnyi olyan filmet nézhetett meg, amelynek alkotói a Kárpát-medence valamely magyarlakta régiójából érkeztek […]

A HATÁRON TÚLI FILMESEK RENDSZERES, FOLYAMATOS JELENLÉTÉRE VOLNA SZÜKSÉG A FŐVÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

A magyar főváros legszebb mozija, az Uránia Nemzeti Filmszínház adott kedden otthont a Külhoni Magyar Filmek Napjának. A rendezvény keretében a budapesti közönség majdnem kéttucatnyi olyan filmet nézhetett meg, amelynek alkotói a Kárpát-medence valamely magyarlakta régiójából érkeztek. A programot Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező állította össze.

 s09film

A rendezvényre érkezett alkotók a délelőtt folyamán részt vettek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által film- és médiatámogatásra meghirdetett Magyar Média Mecenatúra című program szakmai konzultációján, ahol kiderült: az új program keretében filmek készítésére pályázhatnak határon túli filmesek is, mi több, az eddiginél egyszerűbb feltételek mellett.

A filmes mustra vetítései délután kezdődtek és késő éjszakáig tartottak. Többek között levetítették Tolnai Szabolcs művét, a Hernyák és a magyar bor című dokumentumfilmet, a Kovács Ákos rendezte Dominó és a Lennék valakié című kísérleti filmet. A 22 alkotást felvonultató programban szerepelt Csubriló Zoltán Oszt akkó indulunk… és Rácz Maronka Etelka Elveszettek a történelemben című dokumentumfilmje is. De láthatta a közönség a vajdasági Burány „Pöcök” Béla szaxofonosról, mentőorvosról szóló dokumentumfilmet is, Székelyudvarhelyről pedig egy olyan alkotás érkezett, amely az Urániától alig néhány lépésnyire lévő Blaha Lujza téren garázdálkodó 11 éves késelőről, a többség és a kisebbség közti konfliktuskezelésről szólt. A rendezvényt szervező Égtájak Egyesület vezetője, Goldschmied József elmondta: 2007-ben és 2009-ben a Biennálé, a Külhoni Magyarok Fesztiválja programjában már helye volt a határon túli filmeknek, s most, hosszabb szünet után ismét a fővárosi közönség elé vitte a külhoni alkotók filmjeit. „A határon túli filmesek rendszeres, folyamatos jelenlétére volna szükség a főváros kulturális életében. Jó lenne rendszeresíteni ezeket a vendégeskedéseket, félévente például, amikor, ha nem is mindegyik, de egy-egy magyarlakta régió művészei bemutathatnák alkotásaikat Budapesten” – hangsúlyozta Goldschmied József, aki a tegnapi rendezvényt az Emberi Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának anyagi támogatásával szervezte meg.

Mihájlovits Klára
Forrás: magyarszo.com