Tiszatájonline | 2016. február 12.

Kényes téma díszdobozban

A DÁN LÁNY
Vajon miért csinálták ennyire „szépre” A dán lány című filmet? Talán, mert Tom Hooper rendező zsigerileg imádja a túlesztétizált megoldásokat, vagy azért, hogy a prűdek számára is elfogadhatóvá tegye a témát? […]

A DÁN LÁNY

Vajon miért csinálták ennyire „szépre” A dán lány című filmet? Talán, mert Tom Hooper rendező zsigerileg imádja a túlesztétizált megoldásokat, vagy azért, hogy a prűdek számára is elfogadhatóvá tegye a témát?

Tom Hooper angol rendező 2011-es munkája, A király beszéde is gondosan komponált film volt, de az az uralkodói ház miliőjével együtt sem volt annyira kifésült, mint A dán lány. E legújabb opusza rögtön lélegzetelállító tájképekkel indul, a képkockák hajaznak az év természetfotósa jellegű teljesítményekre, csakhogy itt már a második is soknak tűnik, pedig jön még pár. Az első szereplős-enteriőrös jelenetben egy kiállításon vagyunk, ezért arra gondolunk, hogy tán a festő főszereplő műveire kíván ily módon is rímelni a kamera, ami részben stimmel, mert Einar tényleg tájképfestő, s inspirációit valóban a filmet nyitó „fotóalbum” zord dán panorámáiból meríti. A film „festőisége” azonban – bárhol is vagyunk bármiért -, a későbbiekben sem lanyhul. Ez a Koppenhága nagyon messze van a dán rendezők filmjeiből ismert várostól, olyan meseszerű, hogy már nem is lehet igaz, a líraian bevilágított szobabelsők, a prospektusízű palotatermek, a képeslapszerű utcaképek vizualitása olyan édes, mint a méz.

image-20151222-27880-hozq6k

A film külleme (részben) meglehet, tudatos csomagolástechnika is egyben, amellyel a legkonzervatívabb nézőnek is be lehet adni a transzszexualitás témáját úgy, hogy az ettől prüszkölők torkán is lemenjen. Meg, persze azoknak a finnyás ízlésű uraknak a szűrőjén is, akik az Oscar-díjak odaítéléséről döntenek, ugyanis a filmet négy kategóriában jelölték, köztük a legjobb látványért és jelmezért is.

A maradék két nominálás egyike Eddie Redmayne játékára vonatkozik (aki tavaly kapott már szobrocskát  A mindenség elmélete című filmjéért), ami nem csoda, hiszen főleg neki köszönhető, hogy a szépelgés alatt felsejlik egy valódi sors, ami egyszer csak magával ragad, s az addigi ellenérzést feladva elkezdünk drukkolni az általa megformált Einarnak. Aki nem mindennapi problémával szembesül egy véletlenszerű átöltözés kapcsán, ekkor ébred rá ugyanis, hogy saját férfiteste idegen a benne élő női lélek számára.

image-20151222-27858-1t4y2vm

Nem ez az egyetlen film, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik, de ami A dán lány-t különlegessé teszi, hogy igaz esetet dolgoz fel, mégpedig a múlt század elejéről. A Lili Elbévé alakuló Einar Wegener festő valódi személy, 1882-ben született Dániában, s végül Párizsban kötött ki. Azt nem tudom, hogy ott mennyire konfrontálódott a környezetével, lehet, hogy ki sem mozdult a bohém művésznegyed védelmező közegéből, a filmben mégis feltűnő, hogy sehol egy szál társadalmi vagy köznapi konfliktus. Pedig az 1920-as években járunk, amikor a nemcsere elfogadásának, illetve megértésének még semmiféle kommunikációs gyakorlata nem létezett, s az átoperálás sikere is közelebb állt a reményhez, mint a realitáshoz. A nemátalakító műtét szakmai kivitelezése persze már akkor is foglalkoztatott néhány felvilágosultabb orvosi elmét, a korabeli doktorok többsége azonban többnyire csak a vállát vonogatta, s adott esetben elmebajt diagnosztizált.

Einar önazonossági felfedezésének a stációit tehát csupán saját maga külső-belső átalakulása nyomán, és a párkapcsolatán belül követhetjük nyomon, hiszen a történet kezdetén kiegyensúlyozott házasságban él. Óriási szerencséje, hogy a szintén festő feleség példátlan empátiával támogatja, még akkor is, amikor már érzi, hogy társát férjeként menthetetlenül elveszíti. (A feleséget alakító Alicia Vikander szintén Oscar-jelölt lett.)

image-20151222-27897-22e5hw

Eddie Redmayne provokáció- és karikatúramentesen, de visszafogottságában is eltökélt esendőséggel formálja meg az Einarból Lilivé váló figurát, aki a film végén (és a valóságban is 1930-ban Drezdában) átesik a világ első dokumentálható átalakító műtétjén. A vég sejthető, a még csupán elméleti szinten megszületett, de nem begyakorolt operációs beavatkozás az orosz rulett esélyét kínálhatta csupán.

A dán lány-t a kritika és a közönség egy része merő giccsnek minősítette, joggal. Valóban túl szép, túl konfliktusmentes és ezért túl gömbölyű. Engem is idegesített a film langyos, idillikus eleje, később nem egyszer felszisszentem a kiszámított bravúrkompozíciók túltengésén és a szálkamentes történetíven, ám Redmayne játéka meggyőzött.

Ha ez történt azokkal is, akik egyébként felháborodottan elutasítják a témát, ebben a puha csomagolásban viszont megértik és elfogadják – már megérte elkészíteni ezt a filmet.

Ibos Éva

A_dan_lany_moziplakatA dán lány (The Danish Girl) 
színes, magyarul beszélő, amerikai-angol életrajzi dráma, 120 perc, 2015 (16)

Rendező: Tom Hooper
Főszereplők: Eddie Redmayne, Alicia Vikander, Amber Heard, Matthies Schoenaerts