tiszatáj | 2021. szeptember 12.

Az újjászületés filmje a Hasadék

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN
A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN

A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket.

A balladák hangulatát idézi a szegedi bölcsészkarról indult, majd 2005-ben az SZFE-n filmrendezői diplomát is szerzett Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a Hasadék, ami a héten került a hazai mozik műsorára. A Budapesten dolgozó, erdélyi származású sikeres magyar orvos, Grassai Bálint visszatér családorvosként praktizáló, váratlanul elhunyt édesapja temetésére a Máramarosi-havasok hegyei közé, a szülőfalujába. A temetésen találkozik tizenhét éve nem látott kamasz fiával, Simonnal akinek sürgősen gyámot kellene találnia. Közben kiderül, hogy Simonnal nincs minden rendben. A forgatókönyvet jegyző három Balázs – Krasznahorkai, Lengyel és Lovas – izzó drámaiságú lélektani drámát írt, amelynek középpontjában a kibékíthetetlennek tűnő apa–fiú konfliktus áll.

A Hasadék már a hazai mozipremier előtt több elismerést begyűjtött: a Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb játékfilm díját, a Sao Paulo Cinefantasy-n pedig az apa szerepét alakító, nagybányai születésű Molnár Levente – aki az Oscar-díjas Saul fia óta is olyan emlékezetes filmekben játszott, mint például az Apró mesék, a Foglyok vagy a Napszállta – elnyerte a legjobb színész díját.

Péntek este a Belváros Mozi Balázs Béla-termében vetítették a filmet, utána közönségtalálkozóra marasztalták a nézőket. Ibos Éva kritikus, művészettörténész először a Hasadék váratlannak ható végkifejletéről faggatta a rendezőt, aki elmondta, eredetileg egy még nyitottabb befejezésre gondoltak. A záró képen szakadt volna a hó, de végül az motiválta, hogy fontosnak tartja: filmje tulajdonképpen egyfajta feltámadás-történet. Krasznahorkai Balázs arról is beszélt, azért választotta a történet helyszínéül Erdélyt, mert magas hegyek között kellett játszódnia, és Romániát sokkal jobban ismeri, mint például Szlovákiát. Gyerekkorától kezdve gyakran járt Erdélybe, és dokumentumfilmet is többször forgatott már ott. Ugyanakkor magyarországi hegyvidéki helyszíneket is használtak a filmben.

– A főszereplőnek egy gyökeresen másik világból kellett származnia, mint ahol jelenleg él, és ennek meg kellett jelennie a természet megmutatásában is – hangsúlyozta a rendező.

A tizenhét éve nem látott fiút, Simont játszó Babai Dénesről megtudhatta a közönség, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) első éves fotográfia szakos hallgatója, és a szerepet casting révén kapta. Az alkotók Romániában negyven-ötven középiskolában keresték Simon karakterére a megfelelő fiút. Végül a casting directornak egy ismerőse elküldött egy videót Babai Dénesről, mert tudta, hogy egy olyan fiút keresnek, aki tud dobolni is. A próbafelvétel után a rendező rögtön tudta, ha az apát alakító Molnár Leventével együtt is működik a párosuk, ő fogja játszani a szerepet.

– A forgatókönyv eleve Molnár Leventére íródott. 2002 óta ismerem, amikor egy tévéfilmben játszott, aminek én voltam a rendező-asszisztense. Már akkor eldöntöttem, hogy egyszer majd szeretnék vele forgatni, mert nagyon kevés színészt láttam, aki annyira természetesen viselkedik a kamera előtt, mint ő. Ez egy kivételes képesség. A Dumitru szerepét játszó Orbán Levente és a Colonelt alakító Kovács Lajos esetében is elég kora tudtam, hogy őket szeretném, ezért nem volt szükség castingra – árulta el Krasznahorkai Balázs.

Kulisszatitkok is szóba kerültek, kiderült például, hogy Simon házát és pajtáját egy fantasztikus erdélyi építő csapat három nap alatt húzta fel, a húsvéti bál jeleneteit pedig egy használaton kívüli iskolaépületben forgatták, ami úgy nézett ki, mint egy vidéki művelődési ház. Nehéz volt a román–magyar kétnyelvű forgatás. Molnár Levente ugyan románul is anyanyelvi szinten beszél, de például Babai Dénesnek és a többieknek román anyanyelvű tanár segített, hogy helyesen ejtsék a román mondatokat, és még így is szükség volt némi utószinkronra.

A film első képkockái alatt hallható szívhangtól kezdve a barlangból kijutás záró képeiig végigvonult a történeten a születés-újjászületés-feltámadás gondolatköre, mint ahogyan különböző megjelenési formákban a tűz is mindvégig fontos szerepet játszott. Krasznahorkai Balázs arról is beszélt, hogy a film zenéjét régi barátja, Fügedi László komponálta, akivel annak idején együtt jártak a szegedi egyetem magyar szakára.

H. Zs.