Tiszatájonline | 2022. március 30.

Vadszőlő

RADNAI ISTVÁN

Az öreg író már kora este ásítozni kezdett. Nem ment a munka, pedig máskor még éjfél után is a gépnél ül. Egyre sürgősebb a kötetének leadása. Több novellája, amelyeket csak felvázolt, a kötetbe kerülnének. A kiadóval meghatározott terjedelemre szerződött. A szinopszisban szerepeltek témái és ötletei. De aznap valahogy nem ment a munka. ledőlt egy kicsit, hátha segít. Bekapcsolta a rádiót. Éppen a sporthíreket mondták, de azokba is beszivárogtak a háborús hírek.

Nagyon szép álmai voltak. A rég eladott tágas budai lakásába menekülteket fogadott be, egy gyönyörű hadiözvegyet a gyerekével. A milliárdosok egymással versengve ajánlották fel millióikat egy jótékonysági árverésen. Nagy taps fogadta minden egyes bejelentést. A zenekar tust húzott. Egészen meghatódott.

A búbos kemence praktikus találmány, okos ember lehetett, aki az elsőt tapasztotta kunyhójában a konyha falához. A szobát is befűtötte annyira, hogy a dunna alatt jól érezte magát. A mestergerendán meghagyta dísznek a petróleumlámpát. Egyetlen oda nem illő tárgy volt a szobában, az íróasztal, amely összenőtt a számítógéppel.

Határozottan jól érezte magát a csinos özveggyel, még táncoltak is. Kimelegedett.

Valaki rakétákat, bombákat, halottakat emlegetett. Egyesek harcias nyilatkozatokat tettek. Nem nyitotta ki a szemét, nehogy elrepüljön a boldogság kék madara. 

A házát vadszőlővel futtatta be, piros levelei még nem potyogtak le. Elégedetten hallgatta a madarak csivitelését, amelyek a kék bogyókból lakmároztak. Talán be is rúgtak, mulattak, a szobába is berepültek, megcsipkedték a hajszálait. Az egyszobás ház palotává nőtte ki magát. Az úri társaságnak kedvenc ételét a pacalpörköltet szolgálták fel.

A csinos özvegy megtanult magyarul és szerelmet vallott. Közben a kalapba hullottak a milliók, a milliárdok. Volt, aki előhúzta a csekkfüzetét, mások elmaradhatatlan mobiljukról diszponáltak.

Fázni kezdett. Talán kimehetett a tornácra. De nem, örömében kibújt nemcsak a bőréből, de a dunna alól is. Magára húzta. A zene szólt, szólt. Éppen mezőségi táncok voltak soron a szokásos hajnali műsorban.

Felébredt, de még nem egészen. Még nem érzékelte a valóságot. A számítógép képernyője a szemébe világított,  ezért átfordult másik oldalára. Magára hagyta a hozzá simuló csinos özvegyet.

Már a hajnali híreket mondták, de ő csak távoli duruzsolást hallott.

Egyszer csak felkapta a fejét, kiment a szeméből az álom. Az özvegy eltűnt az életéből. A rádió bemondta, hogy annyian hívták a jótékonysági telefonszámot, hogy az ötszáz forintokból már vagy hétszáz millió jött össze.

A szmokingos milliárdosok eltűntek, a pacalpörköltet megette a kutya. A magyar valóságra ébredt. A kisemberek ötszáz forintjai egyre gyűlnek. Újabb menekültek elhelyezését sikerült megoldani. A riporternek egy női hang lelkesen magyarázta, hogy egy nap alatt újabb millió adomány jelent meg a segélyszámlán.

Ha már ilyen nagyra törő, kellemes álmai voltak, legalább arra ébredhetett volna, hogy bejelentik, sikerrel jártak a fegyverszüneti tárgyalások.

Miután felhajtotta a reggeli kávéját, megállapította magában, hogy a háború végéről még álmodni sem mert. Az már túlzás lett volna.

Kiment a tornácra. Még csípős a hajnal, de a kifogyhatatlan vadszőlő vendégei vígan lakmároznak.