Tiszatájonline | 2023. március 6.

A jelentésképzés másnapossága

KÁNTOR ZSOLT

SZÖVEGTEST

Most a nyelvművészet elkerüli a tudatalatti könyvtárt. A vagina alakú, félbevágott narancs illatot ont az ezüsttálcán. S Adél kezében a meghámozott banán, a közös evés olykor élvezetesebb, mint egy rossz szeretkezés. Itt vannak tehát a szamóca-asszonáncok, mondja a díva, de itt leskelődik a gyógyszerek után nyúló kéz, lenyelésre kerülnek a piros lázcsillapítók, s fehér ibuprofen.

A díva most épp belepiszkál egy félkész festménybe a kékbe mártott ecsettel. Kicsit hullámossá változtatja a rezzenetlen vízfelszínt. A zongorán fekvő regényből kibújik a lelkesedés a vágyakozás a szoba atmoszférájába, Mozart, Haydn és Debussy kottáiból hajtogat papírrepülőket a szelekkel betolakodó emlékezés.

Valaki végre csokorba szedné szavaink? Mondja a magnó. Rendnek érezzük a semmittevést, ragyog az örömtől két tanácstalan arc. Íme, a boldog időpocsékolás. A reklámok most rémálmoknak tűnnek, mintha a zakó zsebében is igazi háború zajlana, a kulcscsomó felsérti a hüvelykujját az ötvenéves férfinek., Morzsák és a fogpiszkálók szúrják a tenyerét, amikor az ajtón kilép. Fáj, de kezdődik a hét.