Varga László Edgár: rimbaud 2.
a meglett férfi altatót szed és nem hajtja már a puszta vére saját magának szolgálja fel a rettegéseit ebédre zsarnok kegyetlen börtönőreim: a rettegés s a kishitűség ritkán tudtam meglépni tőlük hozzájuk kötött holmi hűség [...]
