NEMES JELES LÁSZLÓ: SAUL FIA
Nemes Jeles László a Golden Globe-díj átvételekor a következőképpen fogalmazott: „a holokauszt számomra egy arc, ne felejtsük el ezt az arcot”. Sok rétege van ennek a megállapításnak. Mi mindenre gondolhatunk? Legelőször talán arra, hogy a holokauszt elsősorban nem egy nép kiirtásában, vagy a kollektív trauma fogalmában, nem is egy szociálpszichológiai-történeti eseményként, vagy a gonoszság manifesztumaként érthető meg leginkább, hanem az egyes áldozatok történeteiben, amelyekre lassan nincs, ki emlékezzen, melyet nincs, ki elgyászoljon… – PINTÉR JUDIT NÓRA KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS A SAUL FIA CÍMŰ FILMRŐL
Auschwitz olyan, mint egy fekete lyuk, amelyben elveszett a modern európai civilizáció. Évekkel később foglalkoztunk behatóbban a témával, amikor elkezdtünk kisfilmeket forgatni. Azzal kísérleteztünk, hogyan lehet úgy történeteket mesélni, hogy minél többet bízzunk a nézőre. Már ekkor éreztem, hogy nagyon speciális megközelítésre lesz szükségem…

A Spotlight – Egy nyomozás részletei kapta a legjobb filmnek járó elismerést helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben a 88. Oscar-díjátadó gálán, amelyen 34 év után nyert ismét magyar film: a Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotások között […]

HÁTRAARC – PORTRÉK A SAUL FIA CÍMŰ FILMBŐL
Hermann Ildi 31 portréja látható a Mai Manó Ház négy termében. Pontosítok, a portrék három teremben láthatók a negyedik teremben – rendkívüli jó érzékkel megrendezve – két jócskán kinagyított, így jól olvasható az Auschwitzi Füzetek Különszám (II.) A Sonderkommandó tagjainak kéziratai c. kiadvány két tintával és kézzel írott feljegyzésének részlete […]

A Saul fiának két feladványt kellett egyszerre megoldani: megújítani a Holokausztról szóló beszédet, és olyan új formát találni, ami alkalmas erre – még az is meglehet, hogy tulajdonképpen egyetlen dologról van szó… – Szíjártó Imre kritikája

Hogyan lehet megmutatni azt, amiről még beszélni is nehéz? A holokausztfilmeknek, mint minden más markáns mozgóképes tematikának, megvan a maguk esztétikája. Spielbergtől Polanskiig, A csíkos pizsamás fiútól a Sorstalanságig a zsidóirtás borzalmát elegáns, kimért operatőri munka, szép képek, tiszta kompozíciók, eposzi beállítások jellemzik. A forma elegáns kontrasztként és mindent látó szemként viszonyul az elkövetett rettenetek embertelenségéhez. Nem így a Saul fia esetében. Nemes Jeles Lászlónak a Cannes-ból a kritikusok és a zsűri nagydíjával távozó filmje bátran szakít a hagyományokkal […]

Június 11-től látható a hazai mozikban a cannes-i zsűri nagydíjával is jutalmazott Saul fia, amelyet 35mm-re forgattak. Bízzunk benne, hogy a normálfilmes kópiából kerül Szegedre, ahol június 10-én lesz a film közönségtalálkozója… – A budapesti sajtótájékoztatón Tóth András Tozzi járt.

INTERJÚ NEMES JELES LÁSZLÓVAL Megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe belekerülni, de az volt a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a filmről. Teljesítettük ezt a feladatot – mondta vasárnap este az MTI-nek Nemes Jeles László Cannes-ban, miután első nagyjátékfilmje, az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó Saul fia elnyerte a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i fesztiválon. „Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film azok után, hogy a fesztiválon sokat volt róla szó, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az amerikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele” – hangsúlyozta a rendező. Elmondta, hogy filmje készítésekor egyáltalán nem díjakban gondolkodott, elsősorban az érdekelte, hogy az alkotás mennyire tud a kortársaihoz szólni. A cannes-i szereplés pedig érzése szerint azt bizonyítja, hogy a Saul fia képes rá. A világ legrangosabb filmes seregszemléjének hivatalos versenyprogramjába meghívott magyar film legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat a nemzetközi zsűritől: […]