IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

RADNÓTI MIKLÓS LEVELEZÉSE I.
2014-ben jelent meg Radnóti Miklósné kétkötetes naplója, benne szinte szó szerint számtalan információ a férjről és költőről, közös életükről, az őket körülvevő emberekről és viszonyrendszerről, s most Bíró-Balogh Tamás gyűjtésében itt a levelezés első kötete. A szövegkiadásokkal, fotógyűjteménnyel (két verzióban is, a második ugyancsak a Jaffa Kiadó gondozásában, csakúgy, mint a feleség naplója) együtt valóban lenyűgöző mennyiségű a források és értelmezés(ek) száma… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

RADNÓTI MIKLÓS FORDÍTÁSSZEMLÉLETÉRŐL
Radnóti Miklós műfordításait kezdettől fogva javarészt nagyrabecsülés övezte a barátok, költőtársak, szakavatott olvasók körében, és műfordítói teljesítményéről lényegében konszenzus alakult ki, s maradt meg máig. E teljesítmény jelentőségét nemcsak a műfordítás szempontjából lehet értékelni, hanem költészetével való összefüggésére nézve is, és így mérhető fel igazán, milyen méltóságot tulajdonított Radnóti a fordításnak nemcsak elméletileg, hanem műfordítói gyakorlatában is […]

( – Radnóti Miklós emlékére – )

mársemnemtudom is
mársemnemértem is
márdehogynemértem is
márdehogynemtudom is

mártudom is
értem is
márértem is
tudom is

semminasemmit is

DR. CSILLAG ISTVÁN
Radnóti hozzám írt levelét mostanában találtam meg. Az ostrom alatt a pincé­ben levő katonaládám iratai között volt. A levélben gyakorlati tanácsokat ad készülő verseskönyvemhez. Szőnyi Lajos linóleummetszetek készítőjét ajánlja, hogy illuszt­rálja könyvemet, mert így „könnyebb eladni is”. A levél jellemző a korra. A mai olvasó el sem tudja képzelni, hogy milyen nehéz sora volt egy költőnek, aki szerette volna verseit kinyomtatni, és el is akarta adni verskötetét. A levélből az is kitű­nik, hogy Radnóti milyen jóindulattal és gonddal foglalkozott a fiatalabb költőkkel […]

Radnóti Miklós életrajzának kutatói és a szegedi helytörténet sokáig úgy tudta, hogy a költő 1939. február 5-én járt utoljára egykori egyetemi városában, amikor is az ötvenéves Sík Sándort köszöntötték. Péter László Radnótival foglalkozó kötetének [Radnóti] Szegedi évei dátumokban című kronológiájában kiemelten – kurzívval jelölve – meg is jegyzi e dátum kapcsán: „Ekkor jár utoljára Szegeden” […]

BÍRÓ-BALOGH TAMÁS AZ ÚJABB RADNÓTI-FEJLEMÉNYEKRŐL
A nyomtatott Tiszatájban és a Tiszatáj Online-on is többször publikáltál filológiai cikkeket, tanulmányokat Radnótiról, többek között Radnóti által írt dedikációkról, levelekről, illetve könyvtára fennmaradt darabjairól is, egy újabban felbukkant neki szóló dedikációt közreadva. A napokban a Hír 24 portálon megjelent cikked szerint azonban hamisított tételek lehetnek a Radnóti-hagyaték elárverezett darabjai között…

Az alábbiakban szegedi Weöres-emlékekről lesz szó, majd Weöres (és Károlyi Amy) értékeli Radnóti Miklóshoz és József Attilához való viszonyát. A költő meglátogatta városunkat, a legismertebb szegedi témájú verse ezt bizonyítja. Ilia Mihálynak volt alkalma tapasztalni, hogy Weöres csaknem bármikor, csaknem bármiről képes volt verset írni […]

Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

A KÖLTŐ SZEGEDI KAPCSOLATAIHOZ
Radnóti Miklós magánkönyvtárának java Budapest ostromakor megsemmisült – erről Ferencz Győző könyvében lehet olvasni (Ferencz: 309.) –, pár kötet azonban az egykori lakásban maradt, más kötetek pedig ezeken túl is átvészelték az évtizedeket: ezek az utóbbi években árveréseken bukkantak fel… – Bíró-Balogh Tamás írása

Abban az évben [1934] kezdődött Radnóti Miklóssal való barátságom. Meg­jelent első verseskönyve; szereztem egy példányt, amit dedikált nekem, és az utcáról vettem részt azon a tárgyaláson, amin egyik verse miatt há­romnapi börtönre ítélték. A magyar igazságszolgáltatáson érződött a náci törvények hatása […]