04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

2021.04.19 - tiszatáj

Régi? Korszerűtlen? Csak kötelező tananyag?
Óriási hibát követünk el, amikor a régi értékeket, mint elavultakat nem vesszük elő, hagyjuk a feledés homályába veszni. Petőfi Sándort a mai kor embere – túl, néhány, még az iskolában megtanult versen kívül – alig ismeri. És mivel a napi politika annyiszor lejáratta a költő forradalmi hevületét, a blazírt posztmodern ember nem érzi időszerűnek […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , , ,
2019.07.26 - tiszatáj

Nikosz kettős állampolgár. Görögországban született, a Mesterek Falujában. Csak néhány száz ember lakta. A második világháborúban az apák katonáskodtak, az asszonyokat munkára fogták. A gyerekeket teherautóra rakták, s elvitték Albániába, azt mondták, csokoládét fognak kapni, e helyett hosszú hónapokig éheztek. A polgárháborúban vonatra rakták őket, egyik csoport Romániába, a másik Magyarországra került. Az úton se enni, se innivalót nem kaptak, az ablakra csapódó piszkos esővizet nyalogatták le valahogy, nagy szomjúságukban. A gyerekeket szétosztották gyermekotthonokba. Nikosz Fehérvárcsurgóra került. Évtizedek múltán, amikor meglátogatta gyermeksége színhelyét, kicsi földet vett a kertből, egy nejlonzacskóba, s elvitte magával Athénbe. Csak akkortájt tudta meg, hogy nagyanyját, akit gyerekkora után nem látott többé, Iváncsa közelében lévő Görögfalvára vitték, amelyet a kommunista vezetőről Beloianisz-falvának neveztek el. Tőle mindössze harminc kilométerre élt, magányosan  halt meg… Nikosz a csurgói gyermekévek után néhány görög társával együtt Csongrádra került gimnáziumba. Furcsa élmény volt fogadtatás. A matematika tanár nem törődött azzal, hogy a […]

Tovább olvasom >>>
Címke: ,
2018.10.07 - tiszatáj

HÉTKÖZNAPI CSODÁK Családunk Aradon élt. Édesanyám is ott született. Nagyapámék 5-en voltak testvérek, két lánytestvére vele élt, és nagyapámnak is 7 gyereke volt. Mint mondta: az én vagyonom: a családom… Nyakas református volt az öreg. Katolikus lányt vett feleségül, de reverzálist nem adott. Így a fiúk reformátusok, a lányok katolikusok lettek. S nagyanyánk, az akkori szabályoknak megfelelően, nem járulhatott a szentségekhez… Hét gyereket azonban szegénységben, tisztességben felneveltek – hiszen nagyapának ott kellett hagynia az állását, mert Trianon után nem esküdött fel az új hatalomra… Sőt: egy ideig egy pót-gyereket is felvállaltak, akinek az édesanyját a 19-es forradalom miatt letartóztatták, börtönbe került, majd kicserélték a foglyokkal, s a Szovjetunióba került. Csak évek múlva tudta a Vöröskereszten keresztül az édesanyja kivitetni magához. A gyerek az én anyámmal egy ágyban aludt, lábtól-fejtől, hisz több fekhely nem volt… A zsidó egyházközség adott valami szerény támogatást az eltartásához. (Édesapja zsidó házitanító volt egy grófi családnál, […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , ,
2017.03.22 - tiszatáj

A KÁNTOR ÚRÉK MENEKÜLNEK Négy generáción át a Kádár tanító úrék  voltak Kőtelek település értelmisége. Közszeretetnek örvendtek. Az orosz front közeledtével azonban jobbnak látták, ha négy gyerekükkel együtt felpakolnak egy távoli rokon teherautójára, aki kalandos úton, Ausztriában kötött ki velük. A lágerben mindenüket levetették velük, s fertőtlenítették őket. Valahogy az ügyes fuvarozó rokon elintézte, hogy a teherautójuk közelében maradhattak. Szemmel tarthatták szerény vagyonkájukat…Innen tovább kerültek egy tiroli kis faluba, ahol házaknál kaptak elhelyezést. Megkaptak egy jegy-csomagot, ami a szabadságos katonák ellátmányának felelt meg. Jól szervezettek voltak  az osztrák-német közhivatalok…  A jegyekre lehetett megvásárolni a boltban a napi kenyér és vajadagot, cukrot, miegyebet. Ha egy nap nem jutott  elég, másnap kipótolták.  Az emberek dolgoztak a családoknál, a fuvaros különösen nagy hasznát vette a járművének. Már, amikor sikerült bele benzint szerezniük.  A háború végeztével az első  vasúti  turnusokkal visszaindultak. Az ellenőrző pontoknál a tanító urat lekapcsolták, az anyát a négy gyerekkel továbbküldték…Izgalom, […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , ,
2017.01.16 - tiszatáj

A KÉPVISELŐ Greskovits József római katolikus, gazdálkodó családja Csongrádon élt 1952 decemberéig, mikor is a kommunista diktatúra megfosztotta őt és családjának minden tagját szülőházától és minden egyéb vagyonától is. Ebben a sorsban osztozott rajta kívül sok tisztességgel, becsületesen dolgozó ember. A kommunizmus éppen azt a részét fejezte le a parasztságnak, amelytől a felvirágzást lehetett volna várni. Az I. világháborúban a katonai szolgálatot a 46-os gyalogezrednél teljesítette, és egy golyótól megsebesülve tért haza. A két világháború között a város környéki gazdatársadalom egyik vezéralakja volt. Elnöke volt a Csongrádi Gazdasági Egyesületnek, a helyi Hangya Szövetkezetnek, évtizedeken át tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a helyi képviselőtestületnek is. Az Egységes Párt kisgazda tagjaként 1927-ben képviselői mandátumot nyert a fajvédő jelölt ellenében. A család mindig aktívan részt vett a város közösségi életében Területet adományoztak a bokrosi Szent László tanyai iskolának, s tanyájukon ártézi kutat fúrtak, melynek vizét az iskolába vezették. Tavat létesítettek, ahol […]

Tovább olvasom >>>
Címke: ,
2016.06.23 - tiszatáj

Az öreg paraszt befelé ballagott a gyümölcsöskertből. Jókora terület, van benne szőlő, szilva, meggy, cseresznye, őszibarack, körte. Nagy ez neki – egyedül; de csinálja. Nem tudja nem csinálni. Gyerekkorában is itt kapálgatott nagyanyjával. Amit Jancsi nem tanul meg, János sose fogja megtanulni. De amit megtanult, azt nem felejti. Évtizedek teltek el, amíg a hivatalnoki lét rabságában sínylődött. A rövid, kéthetes szabadság ideje alatt ugyan szinte kivétel nélkül itt, a szőlőben voltak párjával, majd a gyerekekkel is, a hatvanas-hetvenes években […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , ,
2015.10.09 - tiszatáj

Patakban folyik róla az izzadság. Hogy is bírja ezt a nagy hőséget.
Nagyanyóval, gyerekkorában gyakran ment a Kisrétbe kukoricát kapálni. Hát, ott is meg tudott állni a levegő… De azért jó érzés volt, hogy ketten ütemesen dolgoztak. Híresen jó munkás volt Koncz Veronika. Még a harmincas években, a nagy válság idején is mindig akadt munkája, mert tudták, hogy nagyon tud dolgozni. Legalább is, így mesélte. De igaz lehetett, hiszen 86 éves koráig művelgetett egy zsebkendőnyi földet a budai kertben, ahol később velük élt […]

Tovább olvasom >>>
Címke: , ,
2015.08.26 - tiszatáj

KABOR VÁNDORAI
Évtizedek óta járja az országot egy változó összetételű kis csapat. Generációk nőttek fel, most már az unokák korosztálya a derékhad. Kabor, az öreg varázsló (a Kőbaltás ember c. könyv fő alakja) a vezetőjük. Mára már nevéhez méltó ősz hajú külsővel, de még mindig gyaloglásra képes, erős lábakkal rója Magyarország meglehetősen ritkán járt ösvényeit […]

Tovább olvasom >>>
Címke: ,
2015.07.26 - tiszatáj

DEBRECZENI TIBOR KÖNYVÉRŐL
Debreczeni Tibor, a magyar drámapedagógia „atyja”, és 87. évében is aktív művelője, sokadik könyvét jelentette meg, ezúttal a tiszakürti önkormányzat támogatásával. Három dologról szól a mű valójában: a barátságról, a tevékenységről és a boldogságról. Igaza van a szerzőnek: amikor tevékenykedünk, nem is gondolunk bele, hogy milyen boldogok vagyunk! – Botos Kata írása

Tovább olvasom >>>
Címke: , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő