BALÁZS ATTILA:
SZÖKÉS A BOLHACIRKUSZBÓL
A sváb származású, „eléggé alulról érkezett” Kisbolha Péter, „barátok közt: Petyi (Petyó)”, a világutazó, kalandor bolha (tehát nem háborús menekült, de nem is gazdasági bevándorló) történeteit a fia, Pál (Pali) két fejezetbe rendezi: ez Balázs Attila 2018-ban Szirmai Károly Irodalmi Díjjal kitüntetett Szökés a bolhacirkuszból c. kisregényének kötetszerke­zete… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

KRUSOVSZKY DÉNESSEL BENCSIK ORSOLYA BESZÉLGET
Vannak írók, akik a különböző műfajok és műnemek között az átfedéseket keresik, abból építkeznek, és olyan írók is, akikre azt szoktuk mondani, hogy „folyton ugyanazt a szöveget írják”. Én azt hiszem, hogy egyik sem vagyok, és az, hogy különböző műfajokban is dolgozom, éppen amiatt van, hogy a különbözőségük érdekel. Egyébként azt szoktam mondani, mert ez tényleg így van, hogy engem az irodalom egésze izgat. Már kamasz koromban is volt bennem egy ilyen éhség, hogy kipróbáljam a verset, a prózát, az esszét, a levelet, a naplót, a műfordítást, a kritikát és mindent, ami csak az irodalom része […]

BENCSIK ORSOLYA: TÖBB ÉLET – KIS VA(J)DMAGYAR
Több élet van Bencsik Orsolya regényében, és több irodalom. Alacsony röptű kezdés ez egy könyvkritikától, de talán nem idegen attól a regénytől, amellyel dialogizál, amely úgyszintén nyelvi és gondolati sztereotípiákkal dolgozik, beleértve az ezekhez kötődő sztereotip iróniát is. Maga a regénycím is mintha egy dialógust folytatna, és a regény ironikus válasz lenne a több élet valaki által megfogalmazott követelményére, netán olvasói elvárásra… – LADÁNYI ISTVÁN KRITIKÁJA

YUVAL NOAH HARARI: HOMO DEUS
2017. október 16-án este a Szegedi Tudományegyetem két dékánjával, prof. dr. Bari Ferenccel (ÁOK) és prof. dr. Gyenge Zoltánnal (BTK) beszélgetett Tráser László Yuval Noah Harari Homo deus (A holnap rövid története) című sikerkönyvéről… – BENCSIK ORSOLYA BESZÁMOLÓJA

EGY TÖRTÉNET HETEROGENITÁSA: MŰVÉSZET, INTIMITÁS ÉS TÖRTÉNELEM
Az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékén 2015 óta létezik egy fontos beszélgetéssorozat, a Műhelytitkok, melynek ötletgazdája Szilágyi Zsófia professzor, társszervezője Szabó Gábor docens, támogatója pedig a Szépírók Társasága. 2017. október 12-én a BTK-épület Sík Sándor Olvasótermében Nagy Boglárkát, a Libri Kiadói Csoporthoz tartozó Jelenkor Kiadó szerkesztőjét látták vendégül, akivel Szilágyi beszélgetett… – BENCSIK ORSOLYA BESZÁMOLÓJA

BENCSIK ORSOLYA TÖBB ÉLET CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Bencsik regénye képes izgalmas és hiteles nyelven beszélni ezekről a határátlépésekről, a családunkban és a bennünk lakó, látszólag össze nem egyeztethető, valahogy mégis megbékülő, hol ösztönös, hol nagyon is tudatos lényekről… – ANTAL NIKOLETT KRITIKÁJA

ESTERHÁZY PÉTER: HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ
A Hasnyálmirigynapló megrázó, brutális szépsége a zavarokban, a valóság és fikció közötti határsávban, a dolgozni akaró, a kezet irányító tudat beszédkényszere és az elfolyó napok némasága közötti ellenmozgásokban tárul fel elementáris erővel, és ez kulminál a szégyen és a részvét szenzualitásában. A Javított kiadás lapjain kibeszélt, jelölt könnyezéssel szemben a naplóbejegyzésekben jóval kevesebb a sírás – a zokogás az olvasó nehéz terhévé, tulajdonképp írói feladatává válik… BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

MILBACHER RÓBERT: SZŰZ MÁRIA JEGYESE
A fülszöveg egy, a Kádár-korban egzisztáló magyarországi faluként lokalizálja Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című első regényének a szövegterét, de a mű elsődleges tétje valójában nem a korhű magyar faluábrázolás, hanem jóval inkább a különböző típusú vélekedések egységes történetté, történelmi vagy társadalmi igazsággá, sztereotípiává, kollektív traumává, mítosszá, hitté vagy tudássá való válásának a bemutatása… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA