SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

BÁTHORI CSABA ÚJABB KÖTETÉRŐL
A 2017-es Melankólia kötet megjelenése meglepetésként érhette az olvasókat, hiszen Báthori Csaba 2016-ban is közreadott egy vaskos kötetet (Minden repül, válogatott és új versek). Azok, akik a költő, kritikus, műfordító életművét régebb óta figyelemmel kísérik, talán nem akadtak fenn ezen a termékenységen, hiszen 2006-2009 között négy verseskötetet jelentetett meg Báthori (nem számolva prózai kiadványait). Mindazonáltal mégis meglepő, hogy egy év elteltével újfent szonett-kötettel – 167 új költeménnyel – jelentkezik… – SZMESKÓ GÁBOR KRITIKÁJA

Túl magasan vagy, hogy csak az enyém
lehetnél. És túl igaz is vagy,
hogy a kezdő, végző hatalmak
csak egy életet adnának neked,

hogy eltűnj az emlékezéssel.
Születésed, örök életed egy hely –
fényed minden szívben előtör,
mert csillag vagy te mindenestől.
[…]

EGY KÜLFÖLDI ROKON VÁLASZTÁSÁNAK TERMÉSZETRAJZA
Nem kevesen tudják ma már, hogy Nemes Nagy Ágnes költői eszméletének egyik pillére Rainer Maria Rilke életműve volt – tehát élete és műve egyaránt. Ebben az esetben nem henye tudálékoskodás mindkettő hangsúlyozása, hiszen nem kétséges, hogy az osztrák minta a magyar költőnek nemcsak szemléletét, tárgyi világát, fogalmi rendszerét határozta meg, hanem életgyakorlatát, erkölcsi és művészi közlésmódját és amolyan kinyilatkoztatás rangján álló általános beszédmódját is […]

KONDOR BÉLA KÖLTÉSZETÉRŐL ÉS NEM TUDOM… CÍMŰ VERSÉRŐL
Kondor Béla költészete észrevétlenül született, számbavétel nélkül ért véget, és különös erőfeszítés nélkül nem is térhet vissza az utókor lajstromába. Mint a holt költők általában, szerzőjük nyugodtan időzik sírköve alatt, s meg sem legyinti a megkésett igyekezet vagy utódi – részvéttel, értetlenséggel és kíváncsisággal elegy – érdeklődés. Pedig Kondor életében is volt címzettje ezeknek a verseknek […]

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÉNEK A SEMMIRŐL
Ha Kosztolányi utolsó kötetét lapozgatjuk, nem vonhatjuk kétségbe Propertius talányos mondatát: a semmiből sokszor születik hatalmas legenda. Csakugyan, ez a szó nem csak a filozófiában fűti a képzeletet, hanem többnyire a költészetben is a legsúlyosabb – az utolsó szavak erejével felérő – jelentést ölthet magára, akár képesek vagyunk jelentését szűkíteni, pontosítani, fogalmainkhoz közelebb csábítani, akár nem […]

Értelmet egykor vagy talán csodát
ígért a kéklő orpheuszi dallam?
Túlvilág vagy világ van a szavakban?
Mennyivel vagyunk többek odaát?

Csoda, nem kétlem, ha kibírja együtt
egymás életét két szigorú példány.
És csoda, hogy megél a csoda múltán
valaki, ha elhagytuk s kivetettük.
[…]

NEM TUDOK MEGLENNI NÉLKÜLED, neked hála.
Nem tudok létezni veled, mert vagy.
És amíg szükségünk a létezés,
a szerelem nemlétéből semmit sem fogunk föl.
Amíg önmagunkra vagyunk utalva,
és amíg smsekre, mailekre és látásra kényszerülünk,
a semmi szerelemből nem fogtunk fel semmit.
[…]