04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Mit képzel magáról egy író?
2016.08.30 - tiszatáj

MILBACHER RÓBERT:
SZŰZ MÁRIA JEGYESE

A fülszöveg egy, a Kádár-korban egzisztáló magyarországi faluként lokalizálja Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című első regényének a szövegterét, de a mű elsődleges tétje valójában nem a korhű magyar faluábrázolás, hanem jóval inkább a különböző típusú vélekedések egységes történetté, történelmi vagy társadalmi igazsággá, sztereotípiává, kollektív traumává, mítosszá, hitté vagy tudássá való válásának a bemutatása. Pontosabban annak a bemutatása, hogy az egység, az igazság látszata ellenére valójában csak a doxa van, amit még az írott szöveg, az írás gesztusa, közvetítettsége is elbizonytalanít.

A novellaciklusként az egység hiányát, a tudásrések állandó jelenlétét a rész és egész viszonylatában műfajilag problematizáló, bár azért a visszatérő szereplők, motívumok miatt többé-kevésbé regényként is olvasható Szűz Mária jegyesében a mikroközeg (a zárt tér, a periféria, a vidék törzsi szelleme) teremti meg az irodalomtörténész író számára azt a miliőt, amin keresztül válhat elbeszélhetővé nemcsak a magyar falu, hanem az ország ökonómiájára jellemző lassúság, elmaradottság, a kirekesztés, a halál vagy épp az időtlenség, a történelemtagadás és a traumákkal való szembenézés negligálása. (Például a zsidók vagy a romák eltűnése.) Az időnként mágikus realista elemeket, a humort és a politikailag inkorrekt nyelvhasználat frázisait is magába építő próza úgy teremti meg fiktív faluvilágát, hogy ez a világ (akár Márquez Macondója vagy akár Bodor Ádám Sinistrája, Verhovinája) egyfajta modellként képes szolgálni az egyes emberi létezés és – a nyelv és a politika hatalmi mechanizmusaival átitott – társadalom, a közösség működésére. Az egyes szám első személyű, nem a hírnévre vagy gazdagságra (!) törekvő, „egyedül az igazság végett” (9.) tollat ragadó narrátor, aki maga is a közösség tagja (tehát nem rendelkezhet külső tekintettel), Bidzó Józsikának azokat a pártközpont által végül lefoglalt, gyanússá vált kockás füzeteibe írt feljegyzéseit rekonstruálja, kommentálja, melyek nemcsak a Tar Sándor-prózákból is ismerős falu lakóinak kvázi-valósággá teremtődő történeteit, életeseményeit tartalmazzák, hanem a halál után sóvárgó, öreg Lolos elmúlással kapcsolatos megjegyzéseit is magába fűzik. Valójában tehát az első novellát megelőző szerzői előszóban kifejtett intenciókkal szemben „inkább beszélhetünk az interpretációkról, mint a dolgok interpretálásáról” (Montaigne), olyan többszörös közvetítettségről, mely kérdésessé, nevetségessé teszi az igazság szellemében történő írást mint programot, amit csak erősít „az az igazság” frázis túlzásba vitt, a repetíció által üressé, jelentésnélkülivé váló használata is.

Az öreg Lolos halálról vallott filozofémái és a füzeteitől, így az írástól is megfosztott, emberi fül híján már csak a madaraknak prédikáló Bidzó Józsika kinyilatkoztatásai a falu lakóinak gyakori, minden kauzalitást, logikát nélkülöző halálával és az ezeket egymásba fűző elmúlásnarratívákkal együtt a túlvilágiság, a transzcendencia és ehhez kapcsolódóan a gondviselés, a megváltás üres vagy épp hazug terébe mozdítják ki a falu, a múltat is megtagadó, elhallgató vagy többféleképpen rekonstruáló (például a zsidó temetőben található csontok esetében) zárt szellem világát. Milbacher úgy építi le egyszerre a történelem, a tudomány és a vallás időtlenségre törő, a politika által mindenkor uralt, manipulált, ideologikus igazságait, hogy közben nagyon pontosan rajzolja meg szereplőinek, a falu lakóinak a transzcendencia iránti sóvárgását. Ez a sóvárgás jelenik meg, válik illúzórikussá vagy kerül ironikus megvilágításba például a folyamatosan visszatérő, metaforikus Szűz Mária-képekben (amiket Hajnóczy Jézus menyasszonyának hallucináció-jeleneteivel is összeolvashatnánk), a pörkütt cukor betlehemben vagy Kockás, a cigányok által elképzelt Messiás alakjában. Az utolsó órába való lépést, a végítélet aggasztó közelségét nemcsak a narratíva szintjén a falu lakóinak rejtélyes, mégis akcidenciává, hétköznapi eseménnyé süllyesztett halálsorozatai vagy a különböző nációkkal (például a zsidókkal, romákkal) szembeni ellenségdiskurzusok folyamatos jelenléte erősíti, hanem a szöveg által tematizált messianizmushit reménytelensége is. Milbacher könyvének fájdalmas tapasztalata éppen ezért az, hogy a peremlétbe születettek, a beszéd vagy az írás teréből kirekesztettek még a végső menedéktől is örökké megfosztódnak – a Messiás nem más, mint puszta jelölő.

A Szűz Mária jegyesét Milbacher azoknak ajánlja, „akiket illet, csak nem tudják elmondani”, és a nyelvvel való rendelkezés felelősségére és hatalmi helyzetére hívja fel a figyelmet. Továbbhalad azon a Danilo Kiš-i értelemben vett po-etikai úton, amit Krasznahorkai a Sátántangóban, a kiszolgáltatottak elleni merényletet, a szegénységmessianizmus csapdáját feltáró (vö. Balassa Péter: A csapda koreográfiája) regényében megtalált, és amely Borbély Szilárd Nincstelenekjéből, a teljes nyelvtől/világtól megfosztottság, a kiúttalanság egzisztenciális tapasztalatát könyörtelenül, az érzékek (például a szagok, a büdösség) segítségével elementáris erővel az arcunkba, orrunkba csapó regényéből ismerős. És az időnként jelenlevő humor, az anekdotizáló jókedélyesség ellenére felteszi a kérdést: mit képzel magáról egy író?

Bencsik Orsolya

 

covers_396332Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese

Magvető Kiadó

Budapest, 2016

272 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő