04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Ördögi játék
2016.07.27 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

Az Ünnepi Könyvhét apropóján induló friss és ropogós GYORSREAKCIÓ alrovatunk célja, hogy a megjelenése után minél gyorsabb reakciót kapjanak az olvasók a magyar könyvtermésről. Az általunk felkért kritikusok és szépírók írásaiból így reményeink szerint mozaikszerűen kirajzolódik a könyvpiac vállaltan szubjektív képe. A Tiszatáj Online természetesen a rovatban megjelent írásokra is vár reakciókat.

 

PAUL TREMBLAY: SZELLEMEK A FEJBEN

Az utóbbi két évben a magyar könyvpiacon is megfigyelhető egyfajta felfrissülés, ami a horrorszövegeket illeti. Ezen a pályán gyakorlatilag évtizedek óta Stephen King, Clive Barker és még néhány, az övékéhez hasonló esztétikai utat követő szerző az egyeduralkodó – tegyük hozzá, többé-kevésbé érthető módon. Az utóbbi pár évben viszont több olyan próbálkozás is sikeresen napvilágot látott, mely ezektől eltérő szellemiséget követ és néhány ezek közül a magyar piacra is eljutott. Elég csak az itthon tavaly debütáló Nick Cutter Mélység című regényére gondolni, melyet idén a Falka is követett vagy a hazai közönségnek szintén tavaly bemutatkozó Josh Malerman Madarak a dobozban című kötetét kézbevenni, hogy észrevegyük azt az elmozdulást, mely talán a horror zsánerének új irányvonalát fogja meghatározni. Ezek a szövegek mind a narráció, mind a szüzsé, mind pedig a zsánereszközök használatában inventív módon viszonyulnak a hagyományhoz. Ebbe az egyre nyilvánvalóbban kitapintható vonulatba íródik be Paul Tremblay Szellemek a fejben című regénye is, mely az idei Könyvhétre jelent meg az Agave Kiadó gondozásában.

Tremblay regénye egy hetvenes évekbeli klasszikus – William Peter Blatty Ördögűző című regénye – által elindított horroron belüli irányzathoz kapcsolódik, illetve írja újra azt. A kereszténység hitvilágának elemeit aktívan felhasználó horrorirányzat az Ördögűző megjelenésével és még inkább a belőle készült 1973-as filmváltozat révén robbant be a köztudatba és sokkolta a műfaj szerelmeseit. Blatty regénye és a belőle készült film beköltöztette a rettegést a jómódú amerikai polgárság otthonaiba, ráadásul  mindjárt a gyerekszobába. Ezzel olyan tabut érintett, amely minden szülő valódi rémálma. Az Ördögűző az addig megszokottakhoz képest tehát egészen más eszközökkel operált és a pszichológiai horror új lehetőségeit nyitotta meg. Nem csupán azért, mert egy kamasz gyerek – amely életkor egyébként is sok szülőt tölt el szorongással – személyiségének és viselkedésének gyökeres megváltozásáról szól a történet, hanem azért is, mert a katolikus-keresztény hit olyan elemeit használja fel, melyekkel a hívők számot kell vessenek, bármennyire is jobb volna tudomást sem venni róla.

Minden újdonsága ellenére az Ördögűző mégis konzervatív bizonyos tekintetben: a gyönge fehér lányt a fehér katolikus pap, az apafigura menti meg a gonosz Pazuzu démontól, miközben az anyát még csak a szobába sem engedik be. Ez az egyik pont, ahol a Szellemek a fejben aktívan viszonyul a hagyományhoz, hiszen ezek az erőviszonyok egyáltalán nem értelmeződnek olyan egyértelműen, ahogyan a nagy előd esetében.

A regényben ugyanis a New England-i Barrett család átlagosnak mondható életének lassú pusztulását követhetjük végig. A nagyobbik lány, a tizennégy éves Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni és hiába viszik a szülők orvosról orvosra a gyereket, azok nem tudnak végetvetni az egyre jobban elhatalmasodó őrületnek. Az apa – felesége heves tiltakozása ellenére – a hitbe menekül és egy katolikus pap segítségét kéri. Wenderly atya annak rendje és módja szerint ördögűzést javasol, valamint felveszi a kapcsolatot az egyik tévécsatornával, hogy egy új reality műsor keretein belül médiaszenzációt generáljanak az eset köré. Erre szüksége is van a családnak, mivel az orvosi kezelések minden vagyonukat felemésztették, az apa ráadásul évek óta munkanélküli. Így indul útjára a népszerű Megszállottság című műsor, melyet azonban néhány rész után leállítanak, a házban történő tragédia miatt.

Az olvasó az eseményeket tizenöt év távlatából szemlélő Merry nézőpontjából követheti a történetet. Ő Marjorie kishúga, akit egy író keresett meg, hogy interjút készítsen vele és könyvben adhassa ki a történetet. A narrációs különbségek az alműfaj más szövegeivel összehasonlítva tehát kézenfekvőek: retrospektív elbeszélés, mely egy kislány emlékein keresztül működik. Ezen felül a fejezeteket időnként egy blogger bejegyzései szakítják meg, aki a Megszállottság című műsor részeit értelmezi a horrorfilmes hagyomány nézőpontjából, miközben végigveszi az összes fontosabb könyvet és filmet, ami a témában elérhető. Ez az egyik legérdekesebb megoldás az egyértelműen pszicho-horrorként kibontakozó regényben. A blogger – akinek személyazonosságára is fény derül a történet előrehaladtával – elemzésein keresztül ugyanis éppen arra a műfajra reflektál, melyben a Szellemek a fejben is íródott, így a szöveg önnön eszközkészletével kapcsolatban is kérdéseket tesz föl, miközben sikeresen és módszeresen alakítja át vagy bontja le őket éppen ezen kérdések és egyéb, a megszokott klisék fellazítását elvégző megoldások mentén.

A Szellemek a fejben nem csupán fordulatos és a zsánerbe friss megoldásokat vagy – stílszerűen – friss vért hozó regény, de okos és önreflexív szöveg, melyre akkor is érdemes odafigyelni, ha egyébként nem vagyunk a horror elkötelezett rajongói, viszont kedveljük az irodalmi hagyományhoz aktívan viszonyuló, azt inventív módon játékba hozó alkotásokat. Tremblay egyébként nem ismeretlen szerző a műfajon belül, ez már a hatodik regénye. Több alkalommal jelölték műveit Bram Stoker-díjra, melyet a Horrorírók Egyesülete (Horror Writers Association) ítél oda a horror területén elért kiemelkedő teljesítményért. 2016-ban ezt a díjat a Szellemek a fejben kapta.

Szabó István Zoltán (Steve)

 

covers_394580Agave Könyvek Kiadó Kft.,

Budapest, 2016

288 oldal, 3280 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő