06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Pozsonyi pszicho
2016.06.22 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

Az Ünnepi Könyvhét apropóján induló friss és ropogós GYORSREAKCIÓ alrovatunk célja, hogy a megjelenése után minél gyorsabb reakciót kapjanak az olvasók a magyar könyvtermésről. Az általunk felkért kritikusok és szépírók írásaiból így reményeink szerint mozaikszerűen kirajzolódik a könyvpiac vállaltan szubjektív képe. A Tiszatáj Online természetesen a rovatban megjelent írásokra is vár reakciókat.

 

ONDREJ ŠTEFÁNIK: UJJATLAN VÁROS

Ondrej Štefánik regénye merészen szemtelen könyv. Egyszerre mer városregény, krimi és nemzedékregény lenni, anélkül hogy ezek közül bármely kategóriának is maradéktalanul megfelelne. Úgy városregény, hogy ha Pozsony nevét következetesen valamely másik Duna menti nagyvároséval helyettesítenénk be, és a szereplők nevét az adott nyelvi közeghez fazoníroznánk a szövegben, nemigen volna tetten érhető a turpisság. Úgy krimi, hogy nem derül ki a végén, ki a gyilkos. És úgy nemzedékregény, hogy visszatérő szereplői túl különcök ahhoz, hogy generációjuk jellegzetes képviselőiként tekinthessünk rájuk.

A fiatal szlovák szerző regényének sokféleségét a főhős, Edo személye tartja össze. Štefánik egyetlen szereplőre tette fel az egész regényt. Kockázatos vállalkozás, mégis működik, mégpedig annak köszönhetően, hogy Edo igen emlékezetes figura. Igazi vadbarom, akit ha egyetlen szóval kellene jellemezni, akkor kétségkívül egy Simicska-vendégszöveg volna a kézenfekvő megoldás. Edo nagyjából azt csinálhat, amit akar, kötelezettségei pedig nincsenek, hiszen ő sajátos ingatlanüzletben utazik: „A szülei leléptek Prágába, és a kísérleti nevelés káros következményein kívül két lakást hagytak egyszem fiukra. A kisebbikben lakik, a nagyobbat pedig bérbe adta egy ügyvédi irodának.” Napjait a cimboráival – a maffiózó Paulival és az újságíró Peterrel – lebonyolított ivászatok töltik meg tartalommal, valamint az arra tett kísérletek, hogy végképp elidegenítse magától a barátnőjét, később pedig az, hogy ezen törekvésének sikere után se legyen híján a napi szexnek. A családalapítás fel sem merül, ugyanis azok a partnerek, akik erre hajlandóságot mutatnának, eleve diszkvalifikálják magukat, elvégre „hogy választhatna Edo a gyermeke anyjául olyan könnyelmű nőszemélyt, aki elfogadná őt a gyermeke apjának?”

Nihilizmusa mellett Edo azonban rendkívül intelligens is, és felgyülemlett szellemi energiáit azzal vezeti le, hogy Pauli és a hasonszőrűek számára szerelmes, békítő sms-üzeneteket fogalmaz, ha azok össze találnak veszni az asszonnyal vagy szeretőjükkel. Mindemellett pedig provokál, saját barátnőjétől kezdve a nyomozókon és a járókelőkön át az állatkerti látogatókig válogatás nélkül mindenkit, vérprofin, gátlástalanul és borotvaéles elmével. Eszmefuttatásai a „kihívások”, a vásárlási kényszer és a hitelfelvétel hármasságára építkező fogyasztói társadalom bírálatától a sajátos médiakritikáig terjednek – idézzük: „az újságíróknak biztos akkora értékeket dob ki esténként a geciségmérő, hogy legalább egy tonna Unicef-képeslapot kell vennetek, ha nyugodtan akartok aludni” –, és az Edo-féle észjárás logikáját mi sem példázhatná jobban, mint Beátának előadott szózata arról, mi volna a legideálisabb módja annak, hogy szétváljanak útjaik: „A szakítás egy folyamat. A szerelmünket fokozatosan kell leépíteni, különben sosem szokunk le egymásról, és életed végéig szenvedhetsz majd a hiányomtól. Nem sokkolhatjuk a szervezetünket ilyen radikális leállásokkal. Szóval most kellene egyet szeretkeznünk, de kevesebb lelkesedéssel, mint eddig. Ezt viszonylag gyakran meg kell ismételni, majd növelni kell a találkozások közötti időtartamot, és fokozatosan csökkenteni a szenvedélyt mindaddig, míg ki nem hűlünk teljesen. Így nem maradunk egymás adósai. Szisztematikusan kell elidegenednünk egymástól. Mondjuk orálisan.”

A városban azonban egyre több áldozatot szed egy sorozatgyilkos. Edo hamarosan a legfőbb gyanúsítottak egyikévé lesz, és elhatározza, Pauli és Peter segítségével ő maga füleli le a Pozsonyi Hasfelmetszőt, akiről csak annyit lehet tudni, hogy áldozatainak ujjait levágja, és előszeretettel helyes bizarr tárgyakat – például hurkát, hőmérőt, vagy bűvös kockát – a holttestek mellé. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a városban a megcsonkított holttestekkel párhuzamosan az ismeretlen eredetű plakátok is megszaporodnak, amelyek szerzője a dadaista kiáltványok és a politikai manifesztumok mellett az Instant Coelho idézetgenerátor nyelvét is folyékonyan beszéli, többek között olyan mélyenszántó igazságokat tudatva a lakossággal, mint hogy „A szakaszok száma véges. Minden másképp van. Akhilleusz azért nem éri utol a teknőst, mert nincs mit mondaniuk egymásnak.”

Edo azonban szemlátomást túl nagy fába vágja a fejszéjét, amikor felcsap önjelölt magánnyomozónak, és az egyre fokozódó feszültséget mind mértéktelenebb alkoholizálással próbálja levezetni. Így nemigen tudhatni, hátborzongató éjszakai kalandjai delíriumos látomások-e csupán, vagy ténylegesen megtörténnek, netán ő maga követi el önkívületben a rémtetteket. A rejtély a regény utolsó lapjain sem oldódik meg, de az Ujjatlan város nem is erről szól. Hanem inkább az eszement eszmefuttatásokról, a zseniálisan provokatív one-linerekről, a bölcsészzsargont és a városi szlenget teljes természetességgel ötvöző nyelvről, amely Mészáros Tündének köszönhetően magyarul is gyönyörűen sodor. Ebből a képletből pedig nem hiányzik igazán a tettes. Ugyanis amit Edo a gyilkosról ad elő egyik eszemfuttatásában, az mintha arra is választ adna, miért öltöztette Ondrej Štefánik krimiköntösbe ezt a véresen komoly(talan) urbánus szatírát: „Egy gyilkosság áldozatára sokkal inkább felfigyelnek, mint a szántóföld közepén álló óriásplakátra. Ez benne a paradoxon, vagyis… tekintettel arra, hogy egy hulla milyen hatást tud kelteni, az általa hordozott információ tulajdonképpen tárgytalan. Nem jelent semmit. Nem hordoz üzenetet. Mennyi energiát kell a gyilkosnak belefektetnie abba, hogy ne mondjon semmit! Értik? Információkat parodizál. Parodizálja ezt az egész kibaszott haszonleső, reklámokra épülő információs kort. Ez az igazság! Megyünk az agyára, mindannyian. A média, a reklámok, maguk, meg én is! Nem üzen semmit, mondanivaló nélkül öl. Mint a tetőcserép, ami váratlanul az ember fejére pottyan!”

Haklik Norbert

 

covers_388257Ondrej Štefánik: Ujjatlan város (Fordította: Mészáros Tünde)

Typotex Kiadó, 2016

421 oldal, 3200 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)